Rész

 1   1|    ne félj semmit, anyókám, tudom én, mi a lúdbecsület!~Tudta
 2   1|     lányka, akiknek máig se tudom az igazi nevét. Akkor ismerkedtem
 3   2|     fejjel vontam vállat.~- Tudom is én. Csak úgy eltörõdött
 4   2|   kéményünk füstje látszik. Tudom, majd sírna akkor utánam
 5   2|     bácsi mondott: „No, nem tudom, nem szalajtottam-e el a
 6   2|     nagy bölcsen. - Én csak tudom, mert én hordom a vizet
 7   2|     meg azt az õ fia, de én tudom, hogy megérdemli.~- Sohase
 8   2|   az erdõt. Akkor aztán nem tudom, mivel tüzeltetek volna
 9   3|   nem lehet bolonddá tenni. Tudom én, hogy ez az igazi, amire
10   3|  cipõk a kõlépcsõkön, s nem tudom, a régi gazdájuk nem jobban
11   3|  elsõ sorát még akkor is el tudom mondani, ha majd odafönt
12   4|   csupaszáj?~- Azt, hogy én tudom ám, ki szakajtotta le a
13   4| szemét a nagy kanász. - Mit tudom én, hogy ki ütött nyakon