Rész

 1   1| hóolvadás után.~Édesapám mindig szót fogadott a cinegének. Vállára
 2   1|       mint a tükör, hanem azért szót fogadtam. Ugyancsak igyekeztünk
 3   1|     ebéd nálunk.”~„No, már erre szót kell fogadni” - gondoltam
 4   2|      fiam, nem érted meg a szép szót. Nézzük, no: tudsz-e körte
 5   2|       majd megtanítom én.~Szóra szót adtak a falu bölcsei, s
 6   3|      betûk, amelyek nem akartak szót fogadni tanítómesterünknek
 7   3| létrájában. Azon az estén ezt a szót kapartam bele a jégvirágok
 8   3|     mosollyal.~Erre már nem sok szót vesztegettem, hanem mindjárt
 9   3|       kicsit halkabbra vettem a szót ‑ meg a bakteroktól.~Megnyugtattak,
10   4|            Van-e? - kapta föl a szót Matykó. - Van ám tíz mente,
11   4|    szemérmetesen fûzte tovább a szót:~- Bizony, az én jószívemre