Rész

 1   1|        kiabálják a sármánymadarak egyre, hogy: szûcs, szûcs, szûcs?!~-
 2   1|    kibontottam egy-egy gödröt, és egyre jobban elment a kedvem a
 3   1| kihullottak a mosolygó históriák. Egyre csak a Nekopogi kovács története
 4   1|         Piroska nõtt, növekedett, egyre szebb lett testben, lélekben.
 5   1|    világon. Telt-múlt az idõ, s õ egyre ott ült kis szobájában,
 6   1|       ruhába, s még az utcáról is egyre áldatta az Istennel a kovácsot.
 7   2|         hogy a tömérdek dereka is egyre hajladozott, pedig szél
 8   3|       tanító úr se.~Szegény Matyi egyre fogyott, mint a megszegett
 9   4|          tájról. A Séd vize pedig egyre összébb zsugorodott, egyszer
10   4|        falon kicsi kristálytükör: egyre abban nézegette magát a