Rész
1 1| Világéletében mindig dolgos ember volt az édesapám, de semmi munkában
2 1| hogy milyen idõt várhatunk.~Volt úgy, hogy mikor korán reggel
3 1| kászálódtunk, csupa felhõ volt az ég, szemetelt is az esõ.~-
4 1| elkapkodhassa õket.~Igazuk volt a fecskéknek meg a cirmosnak.
5 1| nevetett le a nap, hogy öröm volt nézni. Dicsekedett is édesapám
6 1| kukoricakapálás. Egy kõfeszület volt a földünk végében, annak
7 1| beszédet, mert akkora felhõ se volt az égen, mint a tenyerem.
8 1| lebbent, az ég pedig sima volt, mint a tükör, hanem azért
9 1| de az esõ mégis sebesebb volt. Elért bennünket a város
10 1| hogy egymagának is kicsi volt kóstolónak is.~- Kicsit
11 1| jó szándéknál. Ami dinnye volt a kertünkben, azt én mind
12 1| mindnyájának a hajába az volt belevésve: ez a Tamásé,
13 1| õket gurítani.~No, igaz is volt, mert nem volt ott semmi
14 1| igaz is volt, mert nem volt ott semmi gurítanivaló se.
15 1| aludtak, s eszük ágában se volt fölébredni. Úgy is mentem
16 1| tollat. Pedig szép szerszám volt nagyon, piros szárú, réznyakú.
17 1| mindig szavatartó ember volt az apám. Kézen fogott, kiballagott
18 1| szomszédod leszek.~Kicsi volt a föld, egy jó macskaugrás
19 1| macskaugrás az egész, de azért volt azon minden. Egy bokor sárgadinnye,
20 1| látszatja, se foganatja nem volt az igyekezetemnek. A mákjaimat
21 1| dinnyebokor.~No de azzal volt is ám annyi bajom, hogy
22 1| toldotta meg a nappalt, ha sok volt a munka. Ennek örült õ nagyon,
23 1| gyarapodott a gazdaság. Volt már háza, földje, szõlõje,
24 1| Szelídségre, jókedvre se volt neki párja. Egész nap oly
25 1| maga elé. A tükör alatt volt fölakasztva a kislánya arcképe,
26 1| takargatva a kislánya. Szánalom volt õket nézni. Szellõs, nyári
27 1| válogatott, de egyik lyukasabb volt, mint a másik. Aztán elmosolyogta
28 1| kis tót lányt, hogy öröm volt nézni.~- Csupa grófkisasszony
29 1| NAGY EBÉD VOLT NÁLUNK~A ludacskával, amelyikrõl
30 1| nyugszik, de azért mégis szép volt tõle ez az engedelmesség.
31 1| vidáman sistergett, hogy öröm volt hallgatni. Olyanok mondják,
32 1| darab az én fiamnak. Nem volt az nagyétû soha életében.~
33 1| elsõ kakasszó óta.~- Sötét volt még akkor, bátya, nemigen
34 1| a testvérkék is. Imriske volt a legkisebb, az még hancúrozva
35 1| Esztikével azonban mindig meg volt elégedve, mindig úgy veregette
36 1| végtelen-végig csupa fodor volt a szoknyácskája.~- De csak
37 1| sütés-fõzésnek adták magukat. Annyi volt a kis tál, nagy tál a játék
38 1| eresztgettek a patakon. Az angolka volt a kapitány, s õ ujjongott
39 2| édesapám szűkszavú ember volt világéletében. Hanem ami
40 2| sokadalom van nálunk. Tele volt a tornácunk koldussal, édesanyám
41 2| másik meg sárgára. De olyan volt az, akár az igazi körte.
42 2| a többi csak légydongás volt ehhez képest. A fél szemem
43 2| szemem meg mindig az ajtón volt, hogy hozza‑e már az apám
44 2| megdicsért érte, ha jókedvében volt.~- Derék gyerek vagy, sokra
45 2| az pedig nem valami szép volt, amit mutatott. A ribizkebokor
46 2| Hanem az ozsonnám már ott volt mellettem a füvön. Akkora
47 2| Az ám, de a békámnak nem volt szaladhatnékja. Nem annak
48 2| mert töltött csokoládé volt az egész békácska! Azért
49 2| egész békácska! Azért nem volt szabad közel mennem hozzá,
50 2| szülémet. Az pedig akkor volt, mikor azt kérdezte tõlem:~-
51 2| csodálatos alakú felhõk. Volt köztük egész olyan is, mint
52 2| kimondtam, híre-hamva se volt a palotának. Elfújta a szél,
53 2| hamvas nyúlnak akkora füle volt, mint a malomvitorla. De
54 2| nincsenek, mert ez akkora fa volt, hogy a koronája beborította
55 2| beborította a fél eget. S az volt benne a legcsodálatosabb,
56 2| és fölnéztem az égre. Nem volt ott se felhõoroszlán, se
57 2| derülten nevetett a nap. „Álom volt az egész - gondoltam magamban. -
58 2| Egyéb dolga nem is igen volt neki a mi házunknál, mint
59 2| puha kezénél csak a szíve volt puhább. Meg tudta siratni
60 2| sarkamban éreztem, senkinek nem volt maradása tõlem a házban.~
61 2| mikor semmi keresnivalóm se volt ott.~Besurrantam az ebédlõszobába,
62 2| csikorgatta az ajtót.~Mindegy volt már akkor, úgy feküdtem
63 2| fekete kakast!~No, erre nem volt énnálam fürgébb legény!
64 2| a kis kakas.~Olyan csend volt, hogy hallottuk egymásnak
65 2| Nekem kisgyerek koromban volt egy rossz szokásom, téli
66 2| kezével. - No, ezért kár volt azt a szép nagy tököt elprédálni.
67 2| eszem-lelkem csak a cinegekirályon volt már akkor.~- Hát aztán milyen
68 2| szaladtam ki az udvarra.~Az volt az, csakugyan. Kék a feje,
69 2| ágyam végiben. Olyanforma volt, mint a holló, s ahogy a
70 2| mikor leszállt, közelebb volt hozzám, mint azelõtt. Utoljára
71 2| szememet bátorságra kapva.~Az volt az csakugyan, de alig lehetett
72 2| el, gyermekem? Hiszen nem volt itt senki.~- Hát az a nagy
73 2| esztendeig. Áldott szerszám volt, eltartotta kenyérrel az
74 2| fogadott:~- No, fiam, nem volt igaz ember a vásáros.~-
75 2| esztendeje. Hitvány portéka volt az nagyon. Éppen ma reggel
76 2| szõlõmetszõ kacor lett belõle.~Az volt az csakugyan. Kaszának régi,
77 2| megnõttél azóta!~Ismerõs volt az csakugyan. Édesapám nem
78 2| borotva.~Fogott ám, míg volt mit. De utoljára a kis házunk
79 2| szépet. Egy körtemuzsika volt minden játéka, azt odaadná
80 2| Erõskötésû, nagy szál ember volt, még a képe is szinte szétfeszítette
81 2| idején már hajlott korú ember volt, de azért abból is kivette
82 2| azonban esze ágában sem volt menekülni. Éppen a galambokat
83 2| házának mindig tárva-nyitva volt a kapuja, most azonban az
84 2| kapuja, most azonban az volt az elsõ dolga, hogy becsukja.~-
85 2| hogy milyen erõs ember volt Fodorik nagyapó. Azt akkor
86 2| vágni.~Nem valami rengeteg volt biz az, csak afféle homoki
87 2| tövébe.~Vastag, öreg fa volt, szinte õr gyanánt állott
88 2| került a sor. Nem is fa volt, inkább cserje. Erõs Fodorik
89 2| lombok közé.~Kenderifészek volt az ágvillában, négy parányi
90 2| nagyapó soha az életben nem volt erõsebb, mint mikor a parányi
91 3| felénk soha, s nekem nem volt egyéb mulatságom, mint hallgatni
92 3| rossz skatulyát, amely tele volt rozsdás szögekkel. Ezt én
93 3| Egy nagy gömbölyű szög volt a kutyafejű tatár, arra
94 3| Ez igazán nagyszerű játék volt, de utoljára már úgy ki
95 3| de utoljára már úgy ki volt lyuggatva a kis szék, mint
96 3| kihúzni is nagyon könnyű volt őket.~De nemcsak nekem nem
97 3| magában az oroszlán, aki rá volt festve az óra számlapjára,
98 3| macskabagolynak. Az a baja volt, hogy leejtette a pápaszemét,
99 3| és azért sír, mert nem volt, aki föladja neki, le meg
100 3| S az a befagyott ablak volt az én szobatáblám, édesanyám
101 3| kedveltem a legjobban, mert ez volt a legkönnyebb. Le tudtam
102 3| nézelõdtem utána, híre se volt ott a könyvespolcnak.~-
103 3| könyveket a mestergerendáról.~Volt ott könyv jó nyalábbal,
104 3| föl, amelyiknek legszebb volt a táblája. Csupa virág meg
105 3| virágkereskedésnek az árjegyzéke volt.~- No, ezt szépen kiválasztottad -
106 3| lépes méz lesz.~Verseskönyv volt az, tele nekem való versekkel,
107 3| a másikhoz. S addig nem volt nyugtom, míg az édesanyám
108 3| Minden eszem-kedvem azon volt, hogy minél több legyen
109 3| megmondani, mi van benne. Volt olyan is, amit ki se nyitottam
110 3| aranymetszésû könyvecske volt, szemüveges bagoly volt
111 3| volt, szemüveges bagoly volt rányomva a táblájára, a
112 3| tartott a csõre közt, s arra volt írva a könyv címe: Okos
113 3| megzavarodva a könyvet.~Üres volt az egész, mint valami notesz.
114 3| notesz. Csak az elsõ lapjára volt ráírva az édesapám szép,
115 3| MATYI~Szomorú kis iskola volt az a mienk, ahol én a betûvetést
116 3| a mese mondja. Azazhogy volt biz azon ablak, de csak
117 3| ágaskodott. Annál nagyobb volt az ajtó; máig is csudálom,
118 3| fúrt-faragott, míg meg nem volt a pad. Egyik végén ült az
119 3| Bános pék.~Öreg Bános pék volt a legágrólszakadtabb ember
120 3| télen.~Nagy boglyakemencéje volt az iskolánknak, annak a
121 3| Három Matyi tanyája. Sose volt még kuckónak odavalóbb lakója.
122 3| Karácsonyra Három Matyi volt a legjobb deák. Ha valami
123 3| csak makogott, hogy kín volt hallgatni. Mocskos, rendetlen
124 3| rendetlen az írása, hogy rossz volt nézni. Elhányta a betûket,
125 3| haragudtunk már rá, hiszen nem volt már jobb deák õ se, mint
126 3| Három Matyiékhoz.~Nem is volt nekünk kedvünk semmi dévajsághoz.
127 3| különb hõs, mint Kinizsi Pál volt. Kinizsi Pál erõs férfi
128 3| Kinizsi Pál erõs férfi volt, a hadakozás neki játék.
129 3| városunkban Gergulics bácsi volt az egyetlen könyvkereskedõ.
130 3| könyvkereskedõ. Akkora boltja volt, mint egy kalitka, két asztal
131 3| egészet. Az egyik asztal be volt terítve mindenféle históriáskönyvekkel:
132 3| históriáskönyvekkel: az volt a könyvesbolt. A másik asztalon
133 3| a mandulás pogácsák: az volt a mézeskalácsos-bolt.~-
134 3| Szegény édesanyám nagyon meg volt illetõdve ennyi tudomány
135 3| Érted-e, öcsém?~No, ezt nem volt nehéz megérteni. Gergulics
136 3| szép históriáskönyvvel. Ott volt a Lúdas Matyi meg a Fehérlófia
137 3| elkezdtem olvasni. Annak a címe volt: Csalóka Péter.~Hát alig
138 3| ajtón.~De úgy látszik, mégis volt az én kis cimborámnak magához
139 3| asztalon. Hanem ahány gyerek volt a városban, az mind ott
140 3| újságosbolt fityfirittye volt, aki a mi utcánkba beadogatta
141 3| amelyek közül csak egy volt férges. Amikor én tudomást
142 3| csakugyan elég rongyos is volt.~- Ugyan kérem - legyintett
143 3| az még a koronás világban volt -, megkértem, hogy a fityfirittynek
144 3| találni, hogy valamikor kalap volt. Nyakától térdéig szürkéllett
145 3| nélkül.~Annyi eszem már volt, hogy nem firtattam, miért.
146 3| vászonkendõkkel megbélelve nem is volt túlságosan nagy a dagadó,
147 3| õ se. Tegnap még a lábán volt a gyereknek a cipõ, rá is
148 3| is ilyen mocskos kis béka volt, mert nagy esõ járt ott,
149 3| magáéról. Csakugyan mezítláb volt.~- Hol a cipõ, Palkó?~-
150 3| karácsony reggeléig nem volt semmi baj. Akkor se azért,
151 3| nem lett volna cipõ. Rajta volt, mégpedig szép ünneplõsre
152 3| zsebeidet. Van-e sok zsebed?~Volt, hála istennek, volt, belül
153 3| zsebed?~Volt, hála istennek, volt, belül több, mint kívül,
154 3| posztótól, az mind zseb volt, s azt mind teletömködtük
155 3| házad van még?~Már csak egy volt, de az kétemeletes, soknépû,
156 3| nemhiába hogy olyan is volt, mint a vasék.~Attól fogva
157 3| jószág, látom.~- De szép volt ám ezelõtt negyven esztendõvel!
158 3| ezelõtt negyven esztendõvel! Volt ennek prémgallérja is, míg
159 3| a moly meg nem ette! Meg volt ez festve szép sárgára,
160 3| belõle a festéket! Tele volt ez selyemrozmaringgal, míg
161 3| rágta róla! Vadonatúj ködmön volt ez, mikor én akkora legény
162 3| erõs lesz, mint azelõtt volt.~De olyan komolyan mondta
163 3| nézzek. De hiszen elég tükör volt nekem az utca. Még az ismerõs
164 3| hékám; szólj, ha elég nem volt!~De nem szólt az semmit,
165 3| diadalmas hadvezért. Boldog volt, aki a gúnyám végigsimíthatta.~-
166 3| annak, mert nagyon sok bajom volt az igazsággal. Ha a Pali
167 3| a légycsapó is a kezében volt, pedig aranyért se lehetett
168 3| Most már mindenkinek igaza volt.~
169 3| SZÁNKÓ~Kegyetlen hideg tél volt, azóta se tudok hozzáfoghatót.
170 3| s ami a legnagyobb baj volt: a jégcsap se esett le.~
171 3| hóban játszani. Akkora hó volt, hogy alig látszottunk ki
172 3| Persze a medvének több esze volt, mint hogy hópalotában lakott
173 3| mulatság mégiscsak a szánkázás volt. Szomszédunkban lakott a
174 3| hogy annál szebb még nem volt a világon. Még most is sokszor
175 3| így tél idején. Kõrisfából volt a talpa, diófából a karja,
176 3| lábtakaróján bolyhos szõnyeg. Be volt festve az egész szép pirosra,
177 3| tán a kötele is selyembõl volt.~Megvolt a mesés szép szánkó,
178 3| mesés szép szánkó, de nem volt, aki húzza. Nagy úr volt
179 3| volt, aki húzza. Nagy úr volt akkor Bíró Pali is, Bíró
180 3| Olyat hemperedtek, hogy öröm volt nézni, ámbátor igyekeztünk
181 3| Jánoska, van egy hatosod?~- Volt tavaly, de labdát vettem
182 3| Biz az nem egészen olyan volt, mint a bíró fiaié, de éppúgy
183 3| miatt.~Hanem az udvar kicsi volt.~Megegyeztünk, hogy kimegyünk
184 3| utolsó ház a Kati nénié volt, az öreg koldusasszonyé.
185 3| kendõjében. Olyan hideg volt odabent, hogy még a tûzhely
186 3| tere az öreg templomunk volt. Úri divatot kezdtek a városunkban,
187 3| alkalommal.~A legtöbbnél meg az volt a baj, hogy az ijedtségtõl
188 3| találtak, sápadt kis arcom volt és fésût nem álló vad, fekete
189 3| porában. Szép hosszú vers volt, a két elsõ sorát még akkor
190 3| sose hallott furcsa szó volt benne, mint a mondsza meg
191 3| Olyan rothadtzsindely-zamatú volt, amilyent semmiféle cukrász
192 3| egy gazdátlan kabátot? Az volt a terv, hogy az ünnep után
193 3| Nagyon mogorva, öreg férfiú volt, de azért most beharmatozták
194 3| nagyon finom petróleumszaga volt az első úri kabátnak, amit
195 3| fokhagymáéval - olyan nagy volt minden, és én olyan kicsike!~
196 3| nőttek volna. Ez olyan öröm volt nekem, hogy ha kellett,
197 3| tartózkodott, de azért nem a kézzel volt a baj, hanem a lábbal. A
198 3| megsimogatni.~Egy nagyságos úr volt akkor az egész városban,
199 3| pedig akkor Holló Lajos volt. Felejthetetlen szép férfiarca
200 3| hiszen a szegények doktora volt a kis kopasz ember. Hanem
201 3| oltár elõtt.~- A mi kisfiúnk volt az, sógorasszony - próbálta
202 3| születésén! Nagyon fehér képû volt a fiatal, aki papolt, a
203 3| nagy nembûl való úrifiú volt, ugyan úrikisasszony is
204 4| Nekeresdtõl, hét országa volt a Kótyonfitty királynak.
205 4| almájába. Olyan magasan volt, el nem érte, akárhogy merészkedett
206 4| koma a másik kis apródja volt Kótyonfitty királynak. Nincs
207 4| Annak meg akkora légycsapó volt a kéziben, hogy a struccmadarat
208 4| elõ csak, Málé fiam, hogy volt, mint volt.~- Fülemmel hallottam,
209 4| Málé fiam, hogy volt, mint volt.~- Fülemmel hallottam, szememmel
210 4| trónusa.~- Hát az mikor volt, te?~- Akkor, mikor fölséged
211 4| Az pedig hatalmas tündér volt, amelyik a Sédben lakott.
212 4| mint a harang, ha jókedvû volt; harsogott rosszkedvében,
213 4| Szerencsére nagyon jóravaló tündér volt, szívesen segített a szegény
214 4| haragjában.~A Séd-parti fûzfáknak volt is nagy becsülete az emberek
215 4| tündér fáinak hívták õket, s volt olyan halász, aki még a
216 4| senki. Dölyfös, kevély ember volt a molnár. Soha senkin meg
217 4| esett a szíve, pedig annyi volt a tallér a ládájában, hogy
218 4| fáinak.~Galambhajú öregember volt a halászok szószólója, az
219 4| kakaskukorintásnyi idõ, már akkor ott volt a molnár, s vallatóra vette
220 4| lesni. Olyan szerencséje volt, hogy kisvártatva el is
221 4| fölébredjen, mindjárt az volt hozzá az elsõ szava:~- No,
222 4| ma is azt tartja, hogy õ volt az a vándorló deák, aki
223 4| gólyahírvirágnak aranyhaj volt valaha, zöld bársonyköntös
224 4| lány maga.~Öreg vízimolnár volt az édesapja a világszép
225 4| legeltetni.~Hiszen szép volt a lány, hétszerte szebb
226 4| hetvenhétszerte nagyobb volt, mint a szépsége. Patakmalomnak
227 4| nálam szebb?~Ez egyszer nem volt felelgetõ kedviben a patak.
228 4| alattomos szirten.~Híre-nyoma se volt a patakmalomnak, mire hazaérkezett
229 4| pásztor. Nagyobb baj az volt, hogy a nagy kanász egyszerre
230 4| akkorára a hetedik határban volt a malac.~- Jaj, jaj - sopánkodott
231 4| beállítottak, de bezzeg helyin volt a nyelve a kis kanásznak.~-
232 4| üres tarisznyáját.~De nem volt már az akkor üres. Kidagasztotta
233 4| gömölyetúróval, hogy öröm volt nézni, s mentõl nagyobbakat
234 4| behorpadt tarisznya, s rossz volt hallani, ahogy zörgött benne
235 4| Petykó meg Matykó. Petykó volt az úr, Matykó volt a szolga.
236 4| Petykó volt az úr, Matykó volt a szolga. Petykó a leggazdagabb
237 4| Petykó a leggazdagabb úr volt kilenc puszta faluban. Volt
238 4| volt kilenc puszta faluban. Volt neki egy pár lyukas bocskora,
239 4| világon a legbölcsebb szolga volt, ahol maga volt. Ha melege
240 4| legbölcsebb szolga volt, ahol maga volt. Ha melege volt, kifeküdt
241 4| ahol maga volt. Ha melege volt, kifeküdt a napra; ha esõ
|