Rész
1 1| tanítottak meg, hogy lehet azt elõre megmondani: esõ esik-e
2 1| mosolygott.~- Jobban tudják azt az én jövendõmondóim. Azt
3 1| azt az én jövendõmondóim. Azt mondják, olyan szép, napos
4 1| a szárnya.~- Mért tenné azt, édesapám?~- Azért, fiam,
5 1| hangyaforradalmat apámnak. Azt mondta rá, azt jelenti ez,
6 1| apámnak. Azt mondta rá, azt jelenti ez, hogy alighanem
7 1| apám letette a kapát, és azt mondta, hogy induljunk hazafelé,
8 1| Hátrafordultam, és nemcsak azt láttam, hogy a bárányok
9 1| nagyon sietnek enni, hanem azt is, hogy ugyancsak fodorodik
10 1| mit mond a kis béka?~- Azt mondja, hogy: kre-kre-kre,
11 1| tudok én ennél okosabbat is. Azt mondom neki, kérje meg a
12 1| idõt jelent. A cirmos pedig azt mondja, hogy egy kis kávéba
13 1| is.~Hallgatni is szomorú azt, mikor ilyen kolduska módra
14 1| Ugyan mit mond a pacsirta?~- Azt mondja, hogy: ka-lács, ka-lács!~-
15 1| a nagy sapkát! Meg kell azt odakint mutogatni a káposztapilléknek,
16 1| kergetett a kúthoz, akárhányszor azt mondtam neki:~- Inkább ennék
17 1| dinnye volt a kertünkben, azt én mind kivallattam, érett-e
18 1| kopogtatásra nem akart vallani, azt a csillagos nyelû kis bicskámmal
19 1| fogják.~„No, majd kivárom én azt” - gondoltam magamban. Vártam
20 1| panaszom hallotta.~Hittem is én azt, meg nem is. Hogy bizonyosabb
21 1| vakondtúrást?~- Látom.~- Hát azt a másikat?~- Azt is.~- No,
22 1| Hát azt a másikat?~- Azt is.~- No, hát ami a két
23 1| valaki az éjszaka!~- El biz azt - bizonygatta édesapám -,
24 1| viszem el adóba, hékás - azt mondja.~- Adóba?~- Az ám,
25 1| könyörögtem szemlesütve.~Azt is vettünk, s azóta nem
26 1| álltam be többet gazdának. Azt hiszem, nem is állok ezután
27 1| se egyikre, se másikra. Azt szeretném, ha az én apuskám
28 1| konyhaajtóban a kalaposék Marcija. - Azt mondta szülém, nekem is
29 1| a nagy ebédbõl. Én pedig azt gondoltam magamban, hogy
30 1| királyok portáján se. S azt gondolhatta a jó Isten is,
31 1| öreg Parragra, mikor még azt se tudtam róla, hogy a világon
32 1| góréban.~Az ám, a góré, azt még meg se néztem, mióta
33 1| világoskék szemét.~- Jól ám - azt mondja. - Itt görnyedek
34 1| tõlük ijedten.~- Az angolka azt mondta, hogy õ csak angol
35 2| az áldott nagyapó mégis azt mondta rá, hogy ilyen szépet
36 2| is lehet belőled.~Egyszer azt találtam mondani erre a
37 2| nagyot csípett rajtam, s azt zümmögte a fülembe:~- Vigyázz,
38 2| se nézett biz az. De még azt is eltûrte, hogy a legyet
39 2| pedig akkor volt, mikor azt kérdezte tõlem:~- Ki törte
40 2| tündérpalotát.~Láttam én azt már a földrõl is sokszor,
41 2| Dobróka.~De el nem kerülte azt az ember, ha csupa füstté
42 2| füstté változott volna is. S azt a nézést ki nem bírta senki
43 2| olyan nagyon el, hogy még azt se érezte, mikor egy nagy
44 2| gyümölcsöstányérban egy szem szilva. Azt édesanyánk tányérostul együtt
45 2| akkor csináltam.~Igaz, hogy azt se nagyon nézegettem, mert
46 2| Dobróka bácsi a kamrába. Azt mondta, jön õ is mindjárt,
47 2| lesz itt semmi baj se, csak azt tudjuk ki, ki lökte föl
48 2| föl a tányérost. Megmondja azt a kis kakas.~Olyan csend
49 2| tódult be a világosság, azt mondja Dobróka:~- Most már
50 2| minden ember emelje föl azt a kezét, amelyikkel a kakast
51 2| kezével. - No, ezért kár volt azt a szép nagy tököt elprédálni.
52 2| Még a szavát is hallottam. Azt mondta, hogy: csitt, csitt!~-
53 2| csitt, csitt!~- Álmodta kend azt, bátya - nevetett apám,
54 2| a szerencsémet?”~El biz azt. Átfázatott a hûvös esti
55 2| erszényében tartotta, mert mindig azt csörgette a zsebében, mikor
56 2| te vagy a futósabb. Hát azt szeretném most már látni,
57 2| kicsapja az árokpartra. Azt gondoltam, utána én is sorra
58 2| fölnyújtotta a kosarat, hogy azt tele kell szedni.~- Csak
59 2| belõled, fiúcska! Hanem azt mondom neked, hogy aki cseresznyét
60 2| nagy kényelmesen, nekem meg azt mondta:~- Étel után jólesik
61 2| segítettem a csacsikának. Ott azt mondta az én pártfogóm:~-
62 2| nekem is meg kellett volna azt tanulnom. Még a fogához
63 2| hasította.~- Vesd le hamar azt a drága szép ruhát, hadd
64 2| kis fûrészt, hadd vágom le azt a kötözködõ ágat! - szalajtott
65 2| a Panka lányom arcképét, azt gondoltam, helyet se találunk
66 2| Mikor ezt a nevet leírom, azt szeretném, ha tavasz volna
67 2| itt házmesterkedik nálunk, azt mondja, hogy nem érdemelné
68 2| hogy nem érdemelné meg azt az õ fia, de én tudom, hogy
69 2| Sándorka, bátran! Szorítsd meg azt a palavesszõt, hogy ne ficánkoljon
70 2| körtemuzsika volt minden játéka, azt odaadná szívesen, de azt
71 2| azt odaadná szívesen, de azt Tamás bácsi nem tudná fújni,
72 2| egy verset a honvédekrõl, azt mondja el Tamás bácsinak.
73 2| galamboknak is, azok mind azt mondták rá, hogy nagyon
74 2| szemöldöke alól, mintha csak azt kérdezte volna:~- Hogy mertetek
75 2| természetû embernek is ösmertem. Azt mesélték róla, hogy csupa
76 2| haragra.~- Micsoda, hát te azt hiszed, hogy idebent vagy?! -
77 2| ember volt Fodorik nagyapó. Azt akkor mutatta meg, mikor
78 2| egyikük nagy esztelenül azt találta mondani:~- Ha olyan
79 2| szájacskájukat. Bizonyosan azt gondolták magukban, hogy:
80 3| Gyurka barátom, az öreg csősz azt mesélte, hogy az a legkedvesebb
81 3| még a kukoricacsutkáról is azt hittem, hogy az valaki,
82 3| tisztán megértettem még azt is, mit ketyeg az óra, és
83 3| édesapám odaintett magához. Azt kérdezte tőlem, mit szólnék
84 3| a lósóska az árokparton.~Azt hiszem, akkor estem gondolkodóba
85 3| az ipszilont nem. Arról azt tartotta a kalaposmester,
86 3| hogy az nem magyar betû, és azt nem is tanította. Aki az
87 3| iskolájában nevelkedett tudóssá, azt arról lehetett megismerni,
88 3| ipszilonnal. Az õ deákjai nem azt kérdezgették egymástól,
89 3| egymástól, hogy vagy, hanem azt: hogi vagi?~Én azonban nem
90 3| híres királyfiakról, de azt egyikrõl sem mondta, hogy
91 3| mint én a vadmákokét, de azt sose hallottam, hogy olvastak
92 3| korodban se felejted el!~- No, azt megnézzük - nevette el magát
93 3| magát édesapám. Én magam is azt gondoltam, hogy no, azt
94 3| azt gondoltam, hogy no, azt szeretném látni, mikor énbelõlem
95 3| embert csinál!~Hát pedig azt csinált. Olyan fortélyt
96 3| édesapám -, nézd, így kell azt írni.~Azzal a körmével egy
97 3| nem okosan választottam. Azt kaptam föl, amelyiknek legszebb
98 3| Mit szólnál hozzá, ha azt is neked adnám?~Nem tudtam
99 3| ragasztottam rájuk számot is, s azt pingáltam a polc fölé piros
100 3| odajön hozzám az édesapám, és azt kérdezi: hány könyvem van
101 3| szabni a bundáját.~Ti persze azt gondoljátok, hogy én most
102 3| kellett összeiszkábálni azt a padot, amelyiken ültünk.
103 3| nyakravalójuk adott sok dolgot, azt sehogy se tudtuk jó helyre
104 3| kisdeák koromban egyszer azt vettem a fejembe, hogy én
105 3| belõled.~- Az nem leszek, mert azt megrúgja a ló - vetettem
106 3| ló - vetettem ellen. - De azt még sose hallottam, hogy
107 3| nekem, hallottam is már én azt, meg nem is. Szinte káprázott
108 3| Ezeregyéjszaka meg a Koplaló Mátyás. Azt se tudtam, melyikhez kapjak.
109 3| Megvan-e itt a Csalóka Péter? - azt mondja.~Úgy megijedtem,
110 3| Isten bocsássa bűnömet, én azt gondolom, nem is olyan nagy
111 3| fejét takaró sárig kékellik, azt nem lehetett kitalálni,
112 3| nem lehetett kitalálni, azt meg kellett kérdezni:~-
113 3| fiam, nem olyan, amelyik azt mondja, hogy „csissz-csossz”,
114 3| csissz-csossz”, hanem amelyik azt mondja, hogy „kopp-kopp”.~
115 3| bizony nem szokta nézegetni azt a kis békát; ugyan mit akar
116 3| posztótól, az mind zseb volt, s azt mind teletömködtük angyalfiával.
117 3| Csak.~Ha egy kisgyerek azt mondja, hogy „csak”, az
118 3| alatt röpüli be Palkó angyal azt a nagy házat?~Beletelt öt
119 3| erre olyan kacagás, hogy én azt még most is hallom. Szégyenletemben
120 3| számat, mikor a tanár úr azt kérdezte:~- Mi a neved,
121 3| hiszen az is szép mesterség - azt mondja. - De te már olyan
122 3| iskolába mégy?~- Viszem én azt magammal, Balla bácsi, csak
123 3| gyönyörû kis ködmön!~„Hátha még azt tudnátok róla, amit én tudok” -
124 3| kalácsot kapott, mint én, akkor azt mondtam, hogy ez nem igazság.~-
125 3| szinte szédelgek már tõle. Azt hiszem, édesapám, jót tesz
126 3| meggémberedett a kezem a ceruzán. Azt hiszem, a friss levegõn
127 3| én kerültem sorra, akkor azt mondta édesapánk:~- Ohó,
128 3| egy ruhaszárító kötelet, s azt ráerõsítettük a láda két
129 3| jégcsapszopogatástól elmúlik a lámpaláz.~Azt nem vettem észre az úton,
130 3| tanítóké, a tanítónőké is azt fogott, akik az iskola sarkán
131 3| fölruháznak a Jézus nevében, de azt előbb meg kell szolgálni.
132 3| csudálná önmagát.~- No, azt megfizeti az Isten, Károly
133 3| kihozta a hétköznaplót. Azt, amiben söpreni, fűteni,
134 3| kopasz ember. Hanem azért azt mondta, hogy jó lenne elszalajtani
135 3| bevonultam a Daru utcába, csak azt éreztem, hogy parázs sütögeti
136 4| tenger cselédjének pedig azt parancsolta, hogy mindig
137 4| vett egy meglõtt nyulat, azt kitette az almafa alá.~-
138 4| csizmát a keféhez, mert õ azt látta, hogy ha a kecskének
139 4| szólni, te locsi-fecsi?~- Azt, hogy két keszeget látok
140 4| nyúlgerincre.~- Hát a te kedvedért azt is megteszem - mondja erre
141 4| õfelsége.~- Mondott hát. Azt mondta, hogy azért lett
142 4| szólni, te csupaszáj?~- Azt, hogy én tudom ám, ki szakajtotta
143 4| magáról a szúnyogokat, és azt kiabálta, hogy azért lett
144 4| targallyat ha szedegettek, azt nem bánta, de ha az élõ
145 4| tudhatnátok, ki vagyok.~Tudta is azt mindenki, azért nem süvegelte
146 4| ilyenfajta tréfákra. Akkor aztán azt eszelte ki, hogy fölkapott
147 4| most legelõször kezdesz, azt csináld egész nap.~Azzal
148 4| ott van a harmadik tehén - azt is kihajtja, ott a negyedik
149 4| megáldottad.~- No, hát te is azt csináld ma egész nap, amit
150 4| aztán meg ne bánd az áldást.~Azt se várta a molnár, hogy
151 4| fáiért - mert a monda ma is azt tartja, hogy õ volt az a
152 4| meg-megcsobban a patak vize, azt szokás mondani: csitt csak,
153 4| Már miért ment volna?~- Azt mondta, nagyon szégyenli,
154 4| erõsítette a kis kanász. - Azt mondta a malac, hogy csak
155 4| okosabb?~- Az iprityomi bíró. Azt mondta a kismalac.~- Hej! -
156 4| Fussatok, fiaim, fussatok! Azt se bánom, ha térdig kopik
157 4| Játsszunk vásárt, kis kanász.~- Azt se bánom, nagy kanász.~Fölugrik
158 4| neki a kis kanász -, inkább azt kérdezem: eladó-e a feje?~-
159 4| Hát már honnan tudjam én azt, hogy ki nyúlt a tarisznyához
|