Rész
1 1| sima volt, mint a tükör, hanem azért szót fogadtam. Ugyancsak
2 1| bárányok nagyon sietnek enni, hanem azt is, hogy ugyancsak fodorodik
3 1| dobni a csúnya kis békát.~Hanem tudok én ennél okosabbat
4 1| csúffá teszi a pajzán tavasz.~Hanem kint a tanyák közt még éppenséggel
5 1| szárnyra kapnak ijedtükben. Hanem Andráska, ahogy az ereszet
6 1| jajgatnak az Isten madarai. Hanem azért akad már köztük olyan
7 1| Andráska, gyere szõlõt nyitni. Hanem a sapkára meleg lesz ám
8 1| a verejtéket törölgetni, hanem Andráska csak a nagy sapkában
9 1| kiáltotta diadalmasan.~Hanem a másik se engedte a jussát.~-
10 1| ahol a madarak civakodtak, hanem a mellette levõ útba, ahol
11 1| több rajta két dinnyénél. Hanem azok olyanok voltak ám,
12 1| darazsakat is elkergettem róluk. Hanem az édesapámat hiába kértem,
13 1| dologtalankodott az aranykovács. Hanem akárhányszor éjszakával
14 1| lenne mindig ilyen szomorú. Hanem nevetnél, danolnál te is,
15 1| hívták már aranykovácsnak, hanem Nekopogi kovácsnak.~Nem
16 1| munka énnálam nem akad, hanem vegye föl ezt a bundát.
17 1| alma.~Nem szóltam semmit, hanem másnap délben megbújtam
18 1| koppannak legnagyobbat.~Hanem azért a legjobb két pajtásom
19 1| korkondélus az, lelkem, hanem krokodilus - nevettem el
20 2| ember volt világéletében. Hanem ami kicsit mondott, abból
21 2| egészen a kis ajtónkig, hanem ott elcsendesedtem. Észrevettem,
22 2| harsogott bele a fülem. Hanem azért az az áldott nagyapó
23 2| nem érzem a körtemuzsikát. Hanem az megvigasztalt, hogy azon
24 2| Hozta ám, de nem a krajcárt, hanem a légycsapót. S nem mondott
25 2| kengyelfutó leszek biz én, hanem hídpénzszedő.~- Hát ugyan
26 2| erre semmit az édesapám, hanem ebéd után megfogta a kezem,
27 2| mindig állta az egy helyet. Hanem az ozsonnám már ott volt
28 2| ejtettem le a mézes kenyeret, hanem leküldtem még a mézetlenjét
29 2| a szél, mint a pelyhet, hanem hozott helyette egész nyájat.
30 2| hallottam is az öregnek. Hanem aztán, ha a sarkamban éreztem,
31 2| simogatásától meg se mukkan a kakas. Hanem ha a hibás hozzáér, rikkant
32 2| verset, mint a vízfolyás. Hanem a kakashoz hozzá se nyúltam.
33 2| édesanyám áldott szíve. Hanem az igazlátó Dobróka szeme
34 2| nem haragosan mondta ezt, hanem nagyon félénken. Úgy, hogy
35 2| és nagyot lökött rajtam. Hanem aztán megint nekiszelídült. -
36 2| szólt ki belõled, fiúcska! Hanem azt mondom neked, hogy aki
37 2| szõlõmetszõ kést.~- Nem én, hanem a kaszát.~- Hiszen ez az,
38 2| esze teszi ám az embert, hanem a szíve is. Márpedig a Sándorka
39 2| Hírébõl nemcsak nagy erejû, hanem nagy természetû embernek
40 2| az erõs Fodorik lakott.~Hanem azért mégse ebbõl tetszik
41 2| Fodorik nem szólt erre semmit, hanem sarkon fordult, s úgy rántotta
42 2| a fejszét. Nem is vágta, hanem kaszálta már a fákat, s
43 3| tetszett ez a mulatság, hanem szülémnek se. Mikor észrevette,
44 3| kérdezgették egymástól, hogy vagy, hanem azt: hogi vagi?~Én azonban
45 3| mindnyájának van értelme, hanem mindenféle krikszkrakszokat
46 3| gyim-gyomban is megtalálja a mézet. Hanem most majd én választok neked
47 3| mint a fecske a víz fölött.~Hanem az édesapám nem dicsért
48 3| kényelmes ülés, mint a mostanin, hanem azért mégis pingáltunk mink
49 3| mondott, mint a vízfolyás.~Hanem egyszer annál csendesebb
50 3| nem ugrott, mint a labda, hanem vánszorgott, mint egy törött
51 3| nem sok szót vesztegettem, hanem mindjárt kifizettem egy
52 3| maradt a másik asztalon. Hanem ahány gyerek volt a városban,
53 3| búcsúzott el tõlem -, hanem ide be ne tedd többet a
54 3| gyanánt védett valakit. Hanem hogy mi az, ami a térdétől
55 3| mondja, hogy „csissz-csossz”, hanem amelyik azt mondja, hogy „
56 3| De nem a cipõje talpáról, hanem a tulajdon magáéról. Csakugyan
57 3| No, ne búsulj, Palkó, hanem nyisd ki a zsebeidet. Van-e
58 3| No, öcsém, ne tátogj, hanem bújj bele. Énbelõlem is
59 3| fiára a bársonypalástot.~- Hanem most már aztán tenyeredbe
60 3| De nem szólt az semmit, hanem úgy kullogott be az iskolába,
61 3| Így tartott ez egy hétig, hanem Favágó Jánoska már akkor
62 3| igyekeztünk elhordani az irhát.~Hanem aztán megbántuk, amit tettünk.
63 3| kimenni a másik szánkó miatt.~Hanem az udvar kicsi volt.~Megegyeztünk,
64 3| azok nem fakadnak sírva, hanem köhögéssel segítenek magukon.
65 3| ijedten az öregember -, hanem a hétköznapit. Már hozom
66 3| nem a kézzel volt a baj, hanem a lábbal. A lábak nem akartak
67 3| volt a kis kopasz ember. Hanem azért azt mondta, hogy jó
68 4| kefét dörgölte a csizmához, hanem a csizmát a keféhez, mert
69 4| kerítést dörzsöli a bocskorhoz, hanem a bocskort a kerítéshez.~-
70 4| míg be nem értek a kertbe, hanem ahogy a jegenyefára fölnézett,
71 4| alig bírták kihúzni néha. Hanem ha megharagították, egy
72 4| csillapodott le a kis kanász -, hanem most már te légy a vevő,
73 4| ezen a bársonyosi vásáron.~Hanem ezt már csak úgy futtában
|