Rész

 1 II  |             is mind odaszorultak, s nagyon meg voltak szelesedve. Soha
 2 II  |            Már miért õk találnák?~- Nagyon ki vannak õk az effélében
 3 II  |            úgy csattant. Mák mindig nagyon okos ember hírében állt,
 4 II  |           volt az tûzve dísznek egy nagyon dísztelen kalapra. Az a
 5 II  |             dísztelen kalapra. Az a nagyon dísztelen kalap meg egy
 6 II  |           kottyant bele a fiú -, de nagyon fojtós volt. Mifelénk jobb
 7 II  |          annak hívnak. Hanem a húsa nagyon rágós volt. Szidta is édesapám,
 8 II  |             meg tetszett a mulatság nagyon. Nem az öreg Máknak, hanem
 9 II  |             nem tetszett neki olyan nagyon, mint mikor labdáztak vele.
10 II  |          volt az, mint mikor valami nagyon rozsdás kulcsot forgatnak
11 II  |            kulcsot forgatnak valami nagyon rozsdás lakatban.~- Nono,
12 II  |         gyereket. Tetszett az annak nagyon, hogy olyan sokszínû volt.~-
13 II  |            rácincogtak, hogy ez így nagyon jó lesz. Hanem az emberek
14 III |        fogadott gyereknek. - Tudod, nagyon megválasztom a szomszédokat.~
15 III | fenyõfaerdõnek. Furcsa erdõ volt az nagyon. Nem azért, mert körül volt
16 III |      kifúrott kobaktökben. De jó az nagyon, meg illik is a bokrétához.
17 IV  |           kitõl kéregetni.~Ellenben nagyon jó az, ha egy-egy kolduska
18 IV  |   Meglátszik azon még most is, hogy nagyon világeleje ember volt valamikor.
19 IV  |             lehetett volna. Jó neki nagyon, mert az ilyen nagy füstben
20 IV  |         ünneplõ gúnyádat, mert most nagyon úri helyre viszlek.~A macska
21 IV  |       tükrében. Tetszett is magának nagyon, szinte sajnálta leoldani
22 IV  |            kis batyu, abban meg egy nagyon kis batyu. Abból kihámozott
23 IV  |         Sose beszélt énnekem arrul. Nagyon szûkszavú ember az én apám.~-
24 IV  |           csizsmadia. ~Fütyü cigány nagyon haragudhatott a csizmadiákra.
25 IV  |           elkeseredését. És az most nagyon õszinte volt, mert még arról
26 V   |         méltó jeles ispán, csakhogy nagyon nehéz megtalálni, olyan
27 VI  |    elpecézgethetett. Ráért most már nagyon.~- Látod, Fütyü, milyen
28 VI  |           Ide gyere, Jánoskám, mert nagyon vár a kisborjú. Valami nagy
29 VI  |          amit meg is köszöntek neki nagyon szépen:~- Fizesse meg az
30 VI  |           megfázott. Jó arrul a méz nagyon, úgy tanulta õ Posztószél
31 VI  |         Szaladtak a borbélyért, aki nagyon tudós ember volt ilyesekben (
32 VI  |      várhatna egy malac Nyirákon?), nagyon megörült, hogy meglátta
33 VII |            Posztószél család, János nagyon nekiadta magát a kergetődző
34 VII |            megtanulja az apjától, s nagyon szégyellne magát, ha ő különb
35 VII |          piros szájából, de Jánoska nagyon komolyan felelt:~- Ezek
36 VII |     csinálni madártollból is, de az nagyon vékonyan fogna a mi papírunkon.~
37 VIII|          Abban az esztendõben pedig nagyon korán beköszöntött a tél.
38 VIII|         lesurrant a kemencenyakról (nagyon szerette a meleget), és
39 VIII|         Hogy adod a bundád, Madzag?~Nagyon szegényes mulatság biz ez,
40 VIII|          valahol. Hasnos eledel azs nagyon. Azst tartják, hogy aki
41 IX  |        magányosságukban. Bizonyosan nagyon el vannak csüggedve, rájuk
42 IX  |              a másik az, hogy akkor nagyon korán elfogy.~Bizony a korpa
43 IX  |         Harkabusz uram pontos ember nagyon, azt az ellensége se tagadhatja.
44 IX  |        Fütyünek se kellettek már.~- Nagyon nem-seretem pecsenye azs
45 X   |           könny hullik~Harkabusznak nagyon rossz éjszakája volt, holott
46 X   |      álmodni az egész Varjú-várban. Nagyon sajgott az ürgefogak helye,
47 XI  |             No, én nem félek. Nekem nagyon tetszik ez a sötét, öreg
48 XI  |            itt van. Jött Harkabusz, nagyon csikorgatva a kavicsot a
49 XI  |          kutyanyelven, de abban nem nagyon volt jártas Jánoska. Hanem
50 XI  |         Harkabusznak meg bizonyosan nagyon kedvére volt, mert olyan
51 XII |           az öregembernek csakugyan nagyon szép álmai lehettek, mert
52 XII |          Navalka szabó csodálkozott nagyon, mikor Csetvernekrõl kihozta
53 XIII|        megváltoztak volna. A Madzag nagyon keservesen vonított a küszöbön,
54 XIII|            Bocsásson meg nekem az a nagyon jó Isten.~Erre a szóra ért
55 XIII|   csalogattam egy szép bõrlabdával. Nagyon szép labda volt az. Magam
56 XIII|         embereid zsibongását, akkor nagyon megijedtem. S mikor leszállt
57 XIII|         hagytam el többet magamtól. Nagyon megszerettem, õ is hozzám
58 XIV |         régi ismerõseink mindnyájan nagyon boldog emberek.~Hogy aztán
59 XIV |             a Benedek úr ölében. És nagyon csudálkozó szemeket vet