Rész

 1 I   |        csak beleejtette volna! De ki is horgászta az esernyõjével,
 2 I   |      egyszeribe befogták diáknak. Ki is taníttatták volna, ha
 3 II  |           új zsellért.~Jaj, pedig ki akarná itthagyni ezt az
 4 II  |   Megtették bírónak. Ne féljetek, ki is lesznek ezután nyúlva
 5 II  |       miért õk találnák?~- Nagyon ki vannak õk az effélében tanulva.
 6 II  |        hattyútollas nyoszolyában.~Ki lehet ez a legényke? Akárki
 7 II  |       országról.~- Hazajönni? Hát ki a te apád? - kérdezte egyszerre
 8 II  |           azon egyeztek meg, hogy ki számoljon be a mátyásmadár
 9 II  |        kökényt az erdõszélben, de ki is lökte a szájából mindjárt.~-
10 III |  szanaszét csavarognak. Hát aztán ki vigyáz most a ház tájára?~„
11 III |           azért, mert minden fája ki volt száradva. Valóságos
12 III |         át egy õzike támaszkodott ki az útra, az is mintha kõbõl
13 III |           Csak a teteje van annak ki a földbõl, nádkévékbõl összerakva
14 III | folyókából.~- No, legény, szaladj ki a konyhába, tudakold meg,
15 III |     remekelte nyárfából.~- De hát ki fõz itten? - tûnõdött Jánoska. -
16 III |      alsóbbakat az ürgék bérelték ki, a felsõbbekben parti fecskék
17 III |          ablakai. Angyalok néztek ki azokból az aranyablakokból,
18 IV  |       hogy akkor nem csúfolhatják ki a falut:~- Nini, ezeknek
19 IV  |  fûzfavesszõbõl font ajtót. Ugyan ki vinne el valamit a putriból?
20 IV  |     szólnának a nyirákiak, ha még ki se ruháznánk a fiunkat?
21 IV  |       közük õnekik a mi fiunkhoz? Ki tudjuk azt ruházni magunk
22 IV  |       király fia is, míg az orruk ki nem szakadt. Nini, micsoda
23 IV  |       tett érte, azzal elégítette ki:~- Sose bánd, rajkóm. Bizsonyosan
24 IV  |          de Veronka azzal fizette ki, hogy õnáluk akkor van dél,
25 IV  |       téged a magjával. Hát astán ki azs azs úr, aki még Fütyü
26 V   |            hogy tüsszentés nélkül ki se lehet mondani. Kertész
27 VI  |           a nyirákiaknak sohse nõ ki a bölcsességfoguk.)~- Bizony
28 VII |       molnár koromban rovogattam, ki hány zsák búzát hozott,
29 VII |          iskolát, hogy a cirákiak ki ne csúfolják õket érte.
30 VII |         sok kösöngetés miatt, írd ki a homlokomra, Jánoskám,
31 VII |          valami új játékot talált ki Jánoska, de azt csak az
32 VII |          már azs isákomból nézsne ki - rimánkodott a cigány.~
33 VII |         nem azon tülekedett, hogy ki bírja a másikat belelökni
34 VII |      hanem azon fogadkoztak, hogy ki lesz ott holnap hamarább
35 VIII|        mert nem tudja mikor mehet ki. Hát te, Jánoska, vetted-e
36 VIII|       hogy csak a kéménye látszik ki, az feketéllik ki a nagy
37 VIII|         látszik ki, az feketéllik ki a nagy fehérségbõl. Olyan
38 VIII|  ábrázatát. Csak a foga villogott ki a nagy feketeségbõl.~- Tán
39 VIII|        baja legyen az étvágyával! Ki venné azt a lelkére egy-két
40 IX  |        beistállózott jószágot már ki lehetett verni a szabadba.
41 IX  |       szemét nyitogatja, most már ki is teremte magát. Veronka
42 IX  |        keresett volna itt, hiszen ki se játszogathatta magát
43 IX  |           hosszúságokban vetõdött ki a homokra. S akkor az egyik
44 IX  |         erdõ már nem száradhatott ki jobban. A varjú meg szívós
45 IX  |       keze fejébe, de úgy, mintha ki se akarná többet ereszteni
46 X   |           Ezt már Jánoska eszelte ki. Követséget kell küldeni
47 X   |            milyen ijedten szaladt ki a két szegény ember, az
48 XI  |    Szerencsére meglátták Vendelt, ki a lépcsõház aljában egy
49 XI  |          Õk meg erre azt eszelték ki, hogy a déli csirkecombjukat
50 XI  |      Éppen ezt a hibát igazgatták ki a deszkán, mikor Harkabusz
51 XI  |          vetett atillában szaladt ki a meleg szobából, s fenyegette
52 XI  |          takarózzék be, s izzadja ki álmában azt a kis megfázást.~
53 XII |       felett, csak az előtt áradt ki belőle a soha ki nem apadó
54 XII |      előtt áradt ki belőle a soha ki nem apadó keserűség.~- Szólj
55 XII |          Mióta te elmentél, azóta ki nem mozdult a házból. Pedig
56 XII | asszonyságok haragosan integettek ki a nehéz aranyos rámákból: -
57 XII |            Az öregapó macskája.~- Ki a te öregapád?~- Posztószél
58 XII |           az apád!~Ó, hogy szalad ki erre a szóra a gyerek a