Rész

 501 IV  |             koldusnak lenni! Hát még az a sok földi jó, amit a ciráki,
 502 IV  |                 az a sok földi jó, amit a ciráki, nyiráki konyhákban
 503 IV  |               sütöttek-fõztek!~No de ha a koldus jól járt a két faluval,
 504 IV  |                 de ha a koldus jól járt a két faluval, azok is jól
 505 IV  |         szélmolnár volt, de bizony hogy a gõzmalom kéménye pipálni
 506 IV  |          elszegényedett, mint az ujjam. A malom elpusztult, a családja
 507 IV  |              ujjam. A malom elpusztult, a családja elhalt, neki magának
 508 IV  |           nyavalyája támadt, az elvitte a fél szeme világát is. Mire
 509 IV  |             fölépült, nem maradt egyebe a másik szeménél meg az ölbeli
 510 IV  |         unokájánál.~No, igaz, megmaradt a béketûrése is, meg a mindenféle
 511 IV  |          megmaradt a béketûrése is, meg a mindenféle barkácsoló munkában
 512 IV  |                  és gazdálkodni kezdett a semlyéken. Kitelt belõle
 513 IV  |              kanálfaragó, pipaszárfúró.~A koldusból volt benne a legkevesebb.
 514 IV  |                  A koldusból volt benne a legkevesebb. Sose kért senkitõl,
 515 IV  |             való fekete nadálygyökeret, a gyermekeknek sulymot, bíbictojást,
 516 IV  |          bíbictojást, mikor mit termett a csincsés. Ha egyebet nem
 517 IV  |               szót, kalácsért tanácsot. A tanácsra mindig szüksége
 518 IV  |            tanácsra mindig szüksége van a szegény embernek, s Posztószél
 519 IV  |                az eszét.~Ugyan hol? Hát a makrapipájában. Anélkül
 520 IV  |               volt okos ember, de ha az a szájában volt, akkor kifogott
 521 IV  |              volt, akkor kifogott volna a káptalanon is. Bizonyosan
 522 IV  |                 abból szívta magába azt a nagy bölcsességet.~Most
 523 IV  |              bölcsességet.~Most azonban a hajnali pirosságban kint
 524 IV  |          pirosságban kint ül Posztószél a kunyhó elõtt, és hallgatja,
 525 IV  |                 hallgatja, hogy varrják a békák azt a töméntelen sok
 526 IV  |                hogy varrják a békák azt a töméntelen sok papucsot.
 527 IV  |                  Most nem akar segíteni a pipa se. Nem is gyerekjáték
 528 IV  |                  amin most töri az öreg a fejét: hogy hogy is áll
 529 IV  |                 fejét: hogy hogy is áll a dolog azzal a mátyásmadárral?~
 530 IV  |               hogy is áll a dolog azzal a mátyásmadárral?~Olyan füst
 531 IV  |              mert az ilyen nagy füstben a szúnyogok nem találják meg
 532 IV  |              találják meg az embert. De a Buksi macska megtalálja,
 533 IV  |                 van. Az már megjárta ma a gazdaságot. Fogott is egy
 534 IV  |                Azzal törleszkedik hozzá a gazdához nagy dicsekedve.~
 535 IV  |               Posztószélnek fölcsillant a szeme. Kiverte a pipából
 536 IV  |            fölcsillant a szeme. Kiverte a pipából a hamut, és megcirógatta
 537 IV  |                szeme. Kiverte a pipából a hamut, és megcirógatta a
 538 IV  |                a hamut, és megcirógatta a macskát.~- Jól van, Buksi,
 539 IV  |               már. Tudom már, hová lett a mátyás. Ugye, Buksi, te
 540 IV  |               Ugye, Buksi, te etted meg a mátyást?~Ejnye de cudar
 541 IV  |              nagyon úri helyre viszlek.~A macska a gazdájára szegezte
 542 IV  |                helyre viszlek.~A macska a gazdájára szegezte a tekintetét,
 543 IV  |             macska a gazdájára szegezte a tekintetét, aztán mosakodni
 544 IV  |                az új szûrét, megkereste a Jánoska kalapját. Arrul
 545 IV  |                 kalapját. Arrul levette a mátyásszárnyat, hóna alá
 546 IV  |          mátyásszárnyat, hóna alá kapta a Buksit, és útnak indult
 547 IV  |             most szükség lesz az észre!~A verem szájára nem tette
 548 IV  |             verem szájára nem tette föl a fûzfavesszõbõl font ajtót.
 549 IV  |               Ugyan ki vinne el valamit a putriból? Mit vinne el?
 550 IV  |             putriból? Mit vinne el? Tán a két alvó gyereket? De hiszen
 551 IV  |                 De hiszen vigyáz azokra a jó isten meg a Madzag kutya.~
 552 IV  |            vigyáz azokra a jó isten meg a Madzag kutya.~Jánoska csakugyan
 553 IV  |              arra ébredt föl, hogy ugat a Madzag kegyetlenül, s közbe-közbe
 554 IV  |              kis gazda, téged keresnek!~A verem száján csakugyan lehujjántgatott
 555 IV  |                   Hej, hé! Itthon van-e a mi fiunk?~- Te vagy az,
 556 IV  |           Jánoska! - noszogatta Veronka a fiút. Õ már akkor fel volt
 557 IV  |            cickafarok-virágot is tûzött a hajába. - Csitári János
 558 IV  |                itt Cirákról. Ráismertem a szaváról.~Csakugyan Csitári
 559 IV  |       lovadmagával. Azonban nem ment be a gödrök közé, megállt a kocsival
 560 IV  |               be a gödrök közé, megállt a kocsival az országúton.~-
 561 IV  |                 az országúton.~- Hoztam a mi fiunk cókmókját. Segítsetek
 562 IV  |                 behordani.~Jánoska csak a száját tátogatta. Az õ cókmókja?
 563 IV  |         cókmókja? Hiszen nem volt õneki a rajtavalónál egyebe. Az
 564 IV  |               túlságosan.~- Márpedig ez a tied, fiam. Mit szólnának
 565 IV  |               tied, fiam. Mit szólnának a nyirákiak, ha még ki se
 566 IV  |                  ha még ki se ruháznánk a fiunkat? A világból kicsúfolnának
 567 IV  |                 se ruháznánk a fiunkat? A világból kicsúfolnának bennünket.~
 568 IV  |         bennünket.~Telides-teli volt az a kocsi gyereknek való gúnyával,
 569 IV  |              egy kis subácska is akadt. A belsõ világát már lelegelték
 570 IV  |            belsõ világát már lelegelték a molyok, de a cifráján meglátszott,
 571 IV  |                 lelegelték a molyok, de a cifráján meglátszott, hogy
 572 IV  |               hoztam volna, de nem fért a kocsira. Még a Patkó soron
 573 IV  |                 nem fért a kocsira. Még a Patkó soron meg a Ritkaszép
 574 IV  |          kocsira. Még a Patkó soron meg a Ritkaszép utcában nem is
 575 IV  |              lesz ez neked egy darabig.~A gyerek sírt is, nevetett
 576 IV  |               sírt is, nevetett is, míg a motyót lehányták a kocsiról,
 577 IV  |                  míg a motyót lehányták a kocsiról, s mind azon mesterkedett,
 578 IV  |          mesterkedett, hogy megcsókolja a Csitári uram kezét, de az
 579 IV  |              szelídebben.~Azután fölült a kocsiba, s már csak úgy
 580 IV  |             öregapádnak, hogy fölemelte a falu a fizetését. Ezután
 581 IV  |      öregapádnak, hogy fölemelte a falu a fizetését. Ezután minden
 582 IV  |               többet kap egy húszassal. A búzáját is megszerezzük
 583 IV  |       szégyelleni. Mert alig porzott el a ciráki kocsi, már hallatszott
 584 IV  |           ciráki kocsi, már hallatszott a nyirákinak a nyikorgása.~-
 585 IV  |                hallatszott a nyirákinak a nyikorgása.~- Hát ez mi? -
 586 IV  |               bökte meg az ostornyéllel a sok halomra hányt holmit.~-
 587 IV  |               holmit.~- Hozták Cirákról a Jánoskának - felelte Veronka.~-
 588 IV  |                 ez is suba? - kapta föl a földrõl a molyette bõrgúnyát.~
 589 IV  |             suba? - kapta föl a földrõl a molyette bõrgúnyát.~Jánoskának
 590 IV  |         bõrgúnyát.~Jánoskának elszorult a szíve. Õ ennek a kis subának
 591 IV  |              elszorult a szíve. Õ ennek a kis subának örült a legjobban
 592 IV  |               ennek a kis subának örült a legjobban az egészben. Jaj,
 593 IV  |               Jaj, még szétszaggatja az a haragos ember! Megfogta
 594 IV  |                 haragos ember! Megfogta a kezében:~- Jó ez nekem,
 595 IV  |                  De hát mi közük õnekik a mi fiunkhoz? Ki tudjuk azt
 596 IV  |              azt ruházni magunk is. Ezt a szûrt nézd meg, öcsém!~Azzal
 597 IV  |                 öcsém!~Azzal kiterített a gyerek elõtt egy keshedt
 598 IV  |         semmivel sem volt szûrebb, mint a suba subának.~- Valóságos
 599 IV  |              posztó ez! Én magam vettem a Lajcsi fiamnak ezelõtt tizennyolc
 600 IV  |            piroslottak valaha. Hát ezek a csizmák? Fölhúzhatta volna
 601 IV  |                Fölhúzhatta volna ezeket a király fia is, míg az orruk
 602 IV  |                atilla ez! Hát még mikor a zsinór le nem feslett róla!
 603 IV  |                róla! Meg kell nézni ezt a micisapkát! Ha a széle megvolna,
 604 IV  |              nézni ezt a micisapkát! Ha a széle megvolna, ma is elhordhatná
 605 IV  |             megvolna, ma is elhordhatná a ciráki bíró karácsony napján
 606 IV  |                 mindjárt begyógyulnának a kis csizmák, rossz gúnyák
 607 IV  |            gúnyák sebei. Bele is izzadt a dicsekedésbe. Elõ kellett
 608 IV  |            kellett venni az ingderékból a nagy fehérbabos piros kendõt.
 609 IV  |          verejtékezõ homlokát, odadobta a kendõt a gúnyákra.~- Ez
 610 IV  |             homlokát, odadobta a kendõt a gúnyákra.~- Ez is legyen
 611 IV  |                gúnyákra.~- Ez is legyen a tiéd, fiam! Tudom, a cirákiaknak
 612 IV  |             legyen a tiéd, fiam! Tudom, a cirákiaknak eszükbe se jutott
 613 IV  |                kötnéd másképp húsvétkor a rostélyoskalácsot?~De a
 614 IV  |                 a rostélyoskalácsot?~De a kendõ után nem Jánoska kapott,
 615 IV  |                 Mindjárt bekötötte vele a fejét. Meg is nézte magát
 616 IV  |               fejét. Meg is nézte magát a szép nagy tükörben, a víz
 617 IV  |             magát a szép nagy tükörben, a víz tükrében. Tetszett is
 618 IV  |               sajnálta leoldani fejérõl a szép babos kendõt.~- Szebb
 619 IV  |          Újesztendõtõl fogva fölemeljük a bérét egy fényes húszassal.
 620 IV  |             bérét egy fényes húszassal. A búzáját is megtetézzük szüretre
 621 IV  |            kosár szõlõvel. Hadd pirítsa a szégyen Cirákot!~Azzal aztán
 622 IV  |            szégyen Cirákot!~Azzal aztán a nyaka közé suhintott az
 623 IV  |               gébével), és útnak eredt. A két gyerek meg hozzálátott
 624 IV  |                    Hiszen annyi már itt a csizma, hogy a békának se
 625 IV  |            annyi már itt a csizma, hogy a békának se kell többet papucsot
 626 IV  |               Veronka. - Van nekünk itt a partban kamránk is, csak
 627 IV  |           estére se lettek volna készen a hurcolkodással, ha a jó
 628 IV  |             készen a hurcolkodással, ha a jó szerencse oda nem gurítja
 629 IV  |           gurítja Fütyü cigányt. Nem is a jó szerencse, hanem a jó
 630 IV  |                is a jó szerencse, hanem a jó szíve.~Adjon isten mézses
 631 IV  |        kukucskapiacsot jáccsotok ezzsel a két kazsal ócska portékával?
 632 IV  |                 úgy se, amit én hozstam a Jánoskának. Azs nem minden
 633 IV  |              azs esébe. Az ilyesmi csak a Fütyü cigánynak jut azs
 634 IV  |                cigánynak jut azs esébe.~A hóna alatt egy nagy batyut
 635 IV  |          kibontogatta nagy akkurátusán. A nagy batyuban volt egy kis
 636 IV  |                 batyu. Abból kihámozott a cigány egy fél kesztyût.~-
 637 IV  |           aranygomb is. Én találtam meg a Varjú-vár kapujában, de
 638 IV  |            eltettem emlékbe, csak éppen a gombot vettem le róla. No,
 639 IV  |                 majd megnövekszik ezsen a drága jó levegõn.~Veronka
 640 IV  |             emezek pedig eltakarították a sok egyet-mást. Jutott belõlük
 641 IV  |         beduggatott egy-két gyolcsinget a kacabája alá. A híres micisapkát
 642 IV  |             gyolcsinget a kacabája alá. A híres micisapkát meg belegyömöszölte
 643 IV  |          micisapkát meg belegyömöszölte a kalapjába, s mikor Jánoska
 644 IV  |                jár.~Mikor készen voltak a munkával, egy kis hûvöst
 645 IV  |            hûvöst kerestek, mert fûtött a napocska, mintha fizetnének
 646 IV  |            mintha fizetnének érte. Volt a vízparton egy öreg fûzfa,
 647 IV  |               fûzfa, annak az alja volt a Posztószélék nyári ebédlõje.
 648 IV  |                is oda heveredtek, várva a delet. A cigány ugyan erõsködött,
 649 IV  |              heveredtek, várva a delet. A cigány ugyan erõsködött,
 650 IV  |             végig-végig vizsgálta Fütyü a gyereket.~- Ast nézsem,
 651 IV  |               édesapámat? - rezzent meg a gyerek.~- Csicsmár somsédot?
 652 IV  |             hogyne ismertem volna! Mint a tenyeremet! Nagy termetû
 653 IV  |                csizmadia volt. Azs volt a veste is segény fejinek.
 654 IV  |             cigány nagyon haragudhatott a csizmadiákra. Talán azért
 655 IV  |              ette magát, hogy mért volt a Jánoska apja csizmadia.~-
 656 IV  |         csizmadia.~- De ha mán azs volt a hivatala, legalább lovat
 657 IV  |                 ne tartott volna. Minek a csizsmadiának a ló, mondd
 658 IV  |            volna. Minek a csizsmadiának a ló, mondd meg nekem, Jánoska.
 659 IV  |                sakajtotta volna kétfelé a baráccságot a csizsmadiával.
 660 IV  |             volna kétfelé a baráccságot a csizsmadiával. Így meg ott
 661 IV  |       csizsmadiával. Így meg ott fogták a lovat zsálogba. Igazsa is
 662 IV  |           Igazsa is volt azs uraságnak, a csizsmadia ne lovagoljon,
 663 IV  |          csizsmadia ne lovagoljon, csak a háromlábú séken. Azs ám,
 664 IV  |             háromlábú séken. Azs ám, de a te apád nem azsért volt
 665 IV  |             csizsmadia, hogy hallgasson a sép sóra. Mindennap háromsor
 666 IV  |              Mindennap háromsor odaállt a Varjú-vár kapujába, és ast
 667 IV  |             Csicsmár koma, hadd besélek a fejeddel. Még a hajdúkat
 668 IV  |                 besélek a fejeddel. Még a hajdúkat is kiküldte, hogy
 669 IV  |              kiküldte, hogy vezessék be a vargát, ha a járást nem
 670 IV  |                vezessék be a vargát, ha a járást nem tudná. No, erre
 671 IV  |              mert úgy elõvette szegényt a sírás, hogy se látott, se
 672 IV  |              ennek jeléül földhöz vágta a kalapját. Úgy szokta õ kifejezni
 673 IV  |               micisapkája is kipottyant a kalapból.~- Jaj, ezs azs
 674 IV  |            ilyen oktondé besédekkel ast a segény árva kis sivedet!
 675 IV  |               Megverte ám azs Isten ast a gonos nagy urat, aki földönfutóvá
 676 IV  |              azs áldott jó csizsmadiát, a te segény édes acsádat!
 677 IV  |                azs egyetlen lovát annak a drága jó embernek, õneki
 678 IV  |           Harmadnapra belevesett segény a Resegébe. Úgy kell neki
 679 IV  |              neki lenni, mert még azsok a drága sép ruhái se kerültek
 680 IV  |               híre, se hamva nem maradt a gyönyörûmnek. Ott keserítette
 681 IV  |           keserítette meg azs Isten ast a nagy urat, ahol legjobban
 682 IV  |               ahol legjobban fájt neki: a sivin. Ast besélik, azsóta
 683 IV  |                seme elé kerülni. Azsóta a házsa táját még a madár
 684 IV  |                Azsóta a házsa táját még a madár is kerüli. Csak azsok
 685 IV  |             madár is kerüli. Csak azsok a csúnya nagy fekete varjak
 686 IV  |            varjak károgják éjjel-nappal a fülébe, hogy: kár, kár.~
 687 IV  |             szépen károgott Fütyü, hogy a Buksi nekiugrott, s tan
 688 IV  |                 Buksi nekiugrott, s tan a szemét is kiszedte volna,
 689 IV  |            szemét is kiszedte volna, ha a hirtelen odatoppant Posztószél
 690 IV  |                 Postósél - csapta össze a kezét a cigány -, de kicsípted
 691 IV  |         Postósél - csapta össze a kezét a cigány -, de kicsípted magadat!
 692 IV  |             semélyem állít be vendégnek a házshozs?~- De hiszen tenálad
 693 IV  |               is lövöldözsött azs téged a magjával. Hát astán ki azs
 694 IV  |                 is nagyobb úr? Seretnék a semébe nézsni.~- No, azt
 695 IV  |          õkegyelmét.~- Jaj! - kapta fel a fejét Fütyü, s úgy megilletõdött,
 696 IV  |                mikor Veronika betálalta a hirtelen-hamarjót, hármasával
 697 IV  | hirtelen-hamarjót, hármasával is nyelte a kukoricagombócot.~No, a
 698 IV  |                 a kukoricagombócot.~No, a kukoricagombóc nem a legutolsó
 699 IV  |                No, a kukoricagombóc nem a legutolsó étek, de még annál
 700 IV  |                 Posztószél számot adott a varjú-vári úrról. Azt étel
 701 IV  |             ahogy bemegyek, elejbem áll a vén hajdú. Itt, azt mondja,
 702 IV  |              csúnya vége lesz annak, ha a Harkabusz meglát. Márpedig,
 703 IV  |                 bolondok napja, morgott a vénség. Azért álljon félre
 704 IV  |                 én, s azzal kilibbentem a szûröm alól a mátyásmadár
 705 IV  |               kilibbentem a szûröm alól a mátyásmadár szárnya végét.
 706 IV  |            elõtt.~ - Tudom, tüzselte is a bokádat a félsláng - kottyant
 707 IV  |            Tudom, tüzselte is a bokádat a félsláng - kottyant bele
 708 IV  |       Posztószél. - Úgy láttam én, hogy a nagy úr jobban meg volt
 709 IV  |                meg volt illetõdve, mint a kolduska.~- „Hol a madár -
 710 IV  |                 mint a kolduska.~- „Hol a madár - förmedt rám -, az
 711 IV  |             Ehol-e - mondom, s kiveszem a szûr alól a Buksit. - Ez
 712 IV  |                  s kiveszem a szûr alól a Buksit. - Ez ette meg, uram.
 713 IV  |              ette meg, uram. Éppen csak a szárnyacska maradt belõle,
 714 IV  |              korán. No, villámlott erre a szeme olyant, hogy még ezt
 715 IV  |              szeme olyant, hogy még ezt a fél szememet is behunytam.
 716 IV  |         szememet is behunytam. Megkapta a fél kezével a vállam és
 717 IV  |                  Megkapta a fél kezével a vállam és megrázott: „Honnan
 718 IV  |                    hát sok beszédem van a jó Istennel. Erre aztán
 719 IV  |                 Erre aztán eleresztett, a Buksit meg ledobta a hátulsó
 720 IV  |       eleresztett, a Buksit meg ledobta a hátulsó udvarra a kutyák
 721 IV  |               ledobta a hátulsó udvarra a kutyák közé. De hiszen megvívott
 722 IV  |                 azokkal, s mire kiértem a kastélyból, egyszerre csak
 723 IV  |              kastélyból, egyszerre csak a nyakamba ugrik ám egy akácfáról
 724 IV  |         nyakamba ugrik ám egy akácfáról a Buksi. Ott várt már, mert
 725 IV  |                egy leesett mákszem. Még a szõrét is simára nyalta
 726 IV  |        fenevaddal viaskodott egyszerre.~A Buksi mindig döfött egyet
 727 IV  |               Buksi mindig döfött egyet a gazdája lábszárán, valahányszor
 728 IV  |                 lábszárán, valahányszor a nevét hallotta, aztán sorra
 729 IV  |                  hadd csibáljam meg ast a drága sép piros füledet! -
 730 IV  |          füledet! - csalogatta Fütyü is a macskát, hanem az mindjárt
 731 IV  |            hanem az mindjárt fölszaladt a fûzfára, s onnan kurrogott
 732 IV  |               mért nem seretnek engemet a macskák, mikor én úgy seretem,
 733 IV  |               Azért nem szeretnek téged a macskák, amiért te a hajdúkat
 734 IV  |              téged a macskák, amiért te a hajdúkat nem szereted -
 735 V   |                                      V. A szomorú ház~A gazdag szegények
 736 V   |                        V. A szomorú ház~A gazdag szegények házát jól
 737 V   |               gyerünk odább egy házzal. A putriból a palotába. Nézzük
 738 V   |            odább egy házzal. A putriból a palotába. Nézzük meg, mi
 739 V   |       Röpködnek-e ott jókedv pintyõkéi?~A Thurán Benedek kastélyába
 740 V   |             olyan könnyen bejutni, mint a Posztószél Antaléba. Õrzik
 741 V   |               ha nem is olyan jól, mint a Madzag kutya a putrit. Õrzi
 742 V   |                jól, mint a Madzag kutya a putrit. Õrzi szöges drótkerítés,
 743 V   |          örökkön gyászban járó madarak.~A varjútermõ fenyveseken belül
 744 V   |                 haragosan elõremered, s a bajusza ritkaságát az pótolja,
 745 V   |         ritkaságát az pótolja, hogy még a homlokán is olyan merev
 746 V   |                 tüskék ágaskodnak, mint a sündisznónak. Ennek az eleven
 747 V   |              Ennek az eleven kaktusznak a neve Krzsamecskó, ami olyan
 748 V   |           személyben õ az elsõ Madzagja a Varjú-várnak. Õ morogja
 749 V   |              Varjú-várnak. Õ morogja el a kéregetõket, ha ugyan vetõdik
 750 V   |               olyan, s õ szimatolja meg a szegény embert: árendát
 751 V   |                 jobb kedvû.~Úgy ült ott a lépcsõházban, lehorgasztott
 752 V   |             Harkabusz ispán beköltözött a kastélyba. Az most az uraság
 753 V   |                az egyetlen eleven ember a kastélyban, aki fönnhangon
 754 V   |        botosispán korában szokott hozzá a majorokban, s a kastélyt
 755 V   |           szokott hozzá a majorokban, s a kastélyt se tartja egyébnek
 756 V   |                 majornál. Az inasokkal, a cselédséggel úgy beszél,
 757 V   |                szemekkel. Úgy áll, mint a szálfa. Mintha csak kérkedni
 758 V   |               Benedek emelt fejét semmi a világon meg nem alázhatja.
 759 V   |           Harkabusz? - kérdi az ispánt. A beszédje kemény, a hangja
 760 V   |              ispánt. A beszédje kemény, a hangja mély, érzik rajta,
 761 V   |             uram - hajlong Harkabusz -, a létmányi földeket elvette
 762 V   |               létmányi földeket elvette a víz. Az emberek egy kis
 763 V   |              kíméletet kérnek.~- Kérjék a víztõl.~Harkabusz bejegyzi
 764 V   |              víztõl.~Harkabusz bejegyzi a könyvecskéjébe, hogy a létmányi
 765 V   |         bejegyzi a könyvecskéjébe, hogy a létmányi bérlõk a jövõ esztendõben
 766 V   |                  hogy a létmányi bérlõk a jövõ esztendõben többet
 767 V   |       esztendõben többet fizetnek, mert a víz most meghordja a földet
 768 V   |               mert a víz most meghordja a földet iszappal, és az attól
 769 V   |                terem.~- Nagyságos uram, a hilibiek behozták a részgabonát.
 770 V   |               uram, a hilibiek behozták a részgabonát. Sok benne az
 771 V   |                  Harkabusz beírja, hogy a hilibiek tartoznak új gabonát
 772 V   |             tartoznak új gabonát hozni. A régit pedig kötelesek befuvarozni
 773 V   |             pedig kötelesek befuvarozni a Harkabusz csûrjébe.~- Nagyságos
 774 V   |        Nagyságos uram - suttogja tovább a kasznár -, a gombosi molnárné
 775 V   |            suttogja tovább a kasznár -, a gombosi molnárné nem bír
 776 V   |                gyermekével.~- Beszéljen a jó istennel...~Az úrnak
 777 V   |                valami keserûség reszket a hangjában! Harkabusz még
 778 V   |                még jobban meggörbítette a nyakát, még susogóbbra vette
 779 V   |            nyakát, még susogóbbra vette a szót.~- Nagyságos uram,
 780 V   |               Nagyságos uram, lakik itt a régi homokosgödrökben valami
 781 V   |     kertészkedik.~- Fizessen õ is, mint a többi.~- Olyan módban van,
 782 V   |             tart...~Harkabusz elharapta a szót, mert észrevette, hogy
 783 V   |           észrevette, hogy az úr elunta a beszédet. Kotródott is kifelé,
 784 V   |              kifelé, háttal az ajtónak.~A nagy úr pedig állt, mint
 785 V   |                nagy úr pedig állt, mint a szálfa, s mikor a kasznár
 786 V   |                  mint a szálfa, s mikor a kasznár kisuttyant az ajtón,
 787 V   |                hajtott fejjel lépkedett a termek hosszú során. Azok
 788 V   |               termek hosszú során. Azok a termek mind olyan fényesek
 789 V   |            Hiszen nem lakta õket senki. A nehéz bársonyfüggönyöket
 790 V   |             bársonyfüggönyöket beszõtte a pók, hiszen senki se húzta
 791 V   |             hogy napsugarat eresszen be a vakuló üvegû ablakon. A
 792 V   |                 a vakuló üvegû ablakon. A drága metszett tükrök elszoktak
 793 V   |             hogy valaki beléjük nézzen. A nagy lábasórák nem ketyegtek,
 794 V   |                 nem ketyegtek, e fölött a ház fölött megállott az
 795 V   |           fölött megállott az idõ, csak a szú percegése hallatszott
 796 V   |                  Mintha kérdezték volna a láthatatlan kis bogarak:~-
 797 V   |                keres itt még most is ez a magános öregember?~A magános
 798 V   |                 ez a magános öregember?~A magános öregember ebbõl
 799 V   |                csak szoba. Gyerekszoba, a gyerekszobák aranyos rendetlenségében.
 800 V   |                 nem játszott még senki. A szoba közepén egy pár gombos
 801 V   |                amelyiknek ezüstbõl volt a vasa. Egy selyemharisnyácska,
 802 V   |                egy törött kis hegedûnek a nyaka. Az ablakon, az egész
 803 V   |                 egy maszatos kis kéznek a helye, a kisujj helyén egy
 804 V   |            maszatos kis kéznek a helye, a kisujj helyén egy csipetke
 805 V   |              lekvár. Az ajtóval szemben a falnál egy asztalka, afölött
 806 V   |               két-három éves fiúcskának a képe. S azon a képen, azon
 807 V   |               fiúcskának a képe. S azon a képen, azon a sok szétszórt
 808 V   |              képe. S azon a képen, azon a sok szétszórt holmin sehol
 809 V   |              egy mákszemnyi por, holott a többi szobában berétegzett
 810 V   |                 berétegzett az mindent.~A magános öregember a kis
 811 V   |            mindent.~A magános öregember a kis cipõcskétõl kezdve az
 812 V   |           csókolt mindent. Ez volt neki a mindennapos foglalkozása.
 813 V   |                nem volt ott por semmin.~A magános öregember pedig
 814 V   |            leült egy kicsi gyerekszékre a kép elé, s míg könnye pergett
 815 V   |               elé, s míg könnye pergett a fehér szakállára, egyre
 816 V   |                  hát mikor jössz már el a te szegény nagyapódért,
 817 V   |           akinek senkije sincs már ezen a világon? Jánoska, Jánoska,
 818 V   |         nagyapóra olyan szomorúan azzal a mosolygós szemeddel? Mit
 819 V   |               nap megkérdezte ezt attól a képtõl. S az a kép egyre
 820 V   |                ezt attól a képtõl. S az a kép egyre csak mosolygott,
 821 V   |              azt sohase tudta kitalálni a magános öregember. Ó, milyen
 822 VI  |         Posztószél koldust. Mintha csak a szerencsét fogadta volna
 823 VI  |                 fiacskáját bétakargatta a köpenyegével.~Olyan deli
 824 VI  |                 Fütyü cigány nem gyõzte a fejét csóválni:~- Még ilyet
 825 VI  |            mióta Fütyü cigánynak tistel a világ. Mindig ast hallottam
 826 VI  |             világ. Mindig ast hallottam a sülémtõl, hogy varnyúnak
 827 VI  |         sülémtõl, hogy varnyúnak varnyú a fia. Márpedig ezs a Jánoska
 828 VI  |              varnyú a fia. Márpedig ezs a Jánoska valóságos sasfiók.
 829 VI  |          Jánoska valóságos sasfiók. Még a seme is úgy áll, mint valami
 830 VI  |                sive nem volna. De olyan a princseknek nincsen. Olyan
 831 VI  |         princseknek nincsen. Olyan csak a segény ember gyerekinek
 832 VI  |                  De azért neki is örült a lelke, mikor elnézte, hogy
 833 VI  |                 hogy milyen ügyes annak a gyereknek minden mozdulata.
 834 VI  |            mozdulata. Meglátszott annak a keze nyoma mindenen, amihez
 835 VI  |          mindenen, amihez hozzáért. Még a putrit is egészen megfiatalította.
 836 VI  |                egészen megfiatalította. A nádszegésérõl leszaggatta
 837 VI  |               nádszegésérõl leszaggatta a gubancos vadszedreket, s
 838 VI  |               mint valami nagy bokréta.~A csincsésen is nagy fordítást
 839 VI  |          fordítást csinált. Árkot ásott a vizének, s hogy a tocsogó
 840 VI  |                 ásott a vizének, s hogy a tocsogó mélyebb lett, megtermett
 841 VI  |          mélyebb lett, megtermett benne a hal is. Biz ez csak koldusnak
 842 VI  |               belõle. Az egyik az, hogy a keszegek megették a szúnyogtojásokat,
 843 VI  |                hogy a keszegek megették a szúnyogtojásokat, a másik
 844 VI  |            megették a szúnyogtojásokat, a másik az, hogy Posztószél
 845 VI  |                én. Fölváltott az unokám a mesterségben. Most már itthon
 846 VI  |           otthon termett dohányból. Azt a darab földet, amelyik fölszabadult
 847 VI  |            földet, amelyik fölszabadult a vízbõl, fölásogatta Jánoska,
 848 VI  |             Egyébbel nem tudott fizetni a jóságukért, csak a szorgoskodásával.
 849 VI  |              fizetni a jóságukért, csak a szorgoskodásával. Pedig
 850 VI  |               mennyivel tartozik nekik, a betevõ falattól kezdve egész
 851 VI  |            betevõ falattól kezdve egész a fûzfafurulyáig.~Azt is maga
 852 VI  |               magának, s avval járta be a falukat. A világért se kéregetni,
 853 VI  |               avval járta be a falukat. A világért se kéregetni, mert
 854 VI  |              mindenütt elejbe szaladtak a házakból:~- Ide gyere, Jánoskám,
 855 VI  |               Jánoskám, mert nagyon vár a kisborjú. Valami nagy baja
 856 VI  |            lehet szegénykének, mert már a sós kenyeret se akarja elvenni.~
 857 VI  |             Jánoska egyszeribe segített a kisborjún. Megdörgölte az
 858 VI  |               volt annak kutya baja se.~A másik háznál éppen eresztettek
 859 VI  |                háznál éppen eresztettek a méhek, s nem volt, aki befogja
 860 VI  |                 volt, aki befogja õket. A gazda oda volt kapálni,
 861 VI  |                 gazda oda volt kapálni, a legény fiú erdõt irtani,
 862 VI  |                legény fiú erdõt irtani, a gazdasszony jajgatva tördöste
 863 VI  |           gazdasszony jajgatva tördöste a kezét:~- Jaj, a méhecskéink,
 864 VI  |                tördöste a kezét:~- Jaj, a méhecskéink, jaj a méhecskéink!
 865 VI  |                 Jaj, a méhecskéink, jaj a méhecskéink! Attól félek,
 866 VI  |            kapjuk õket.~Jánoska befogta a méheket, s akárhogy szabódott,
 867 VI  |                akárhogy szabódott, csak a tarisznyájába tettek érte
 868 VI  |            tettek érte egy bögre mézet.~A harmadik helyen a mosóteknõ
 869 VI  |                mézet.~A harmadik helyen a mosóteknõ szivárgott: Jánoska
 870 VI  |         egyszeribe beöntötte szurokkal. A negyedik helyen lekvárt
 871 VI  |               helyen lekvárt fõztek, de a tûz nem akart égni, nyirkos
 872 VI  |                akart égni, nyirkos volt a tûzrevaló. Jánoska mindjárt
 873 VI  |       továbbszaladni, míg le nem nyalta a nagy kavarókanalat.~Rác
 874 VI  |            Andráséknál észrevette, hogy a palánk deszkáját leszakította
 875 VI  |                 leszakította az éjszaka a szél. Azt mindjárt fölszögezte,
 876 VI  |           maradása tõle. Jánoska odaült a nagybeteg ágyához, s addig
 877 VI  |            ágyához, s addig legyezgette a szemét barkacsomóval, addig
 878 VI  |                  addig mesélgetett neki a jó istenrõl, míg az öregasszony
 879 VI  |     elcsendesedett.~- Aranyozni kellene a száját. Szebben beszél,
 880 VI  |            száját. Szebben beszél, mint a pap. Meglátszik, hogy ciráki
 881 VI  |               benne! - hálálkodott neki a ház népe, s akkora karaj
 882 VI  |              vágtak neki, hogy meghúzta a tarisznyáját. No, arra igen
 883 VI  |             Gáboréknál igen szûkös volt a kenyér, s mikor Jánoska
 884 VI  |                 kenyér, s mikor Jánoska a kezébe nyomta a karajt az
 885 VI  |                 Jánoska a kezébe nyomta a karajt az utcaajtóban ácsingózó
 886 VI  |                 hová lenni.~- Jaj, csak a lábadra ne ejtsd, lelkem -
 887 VI  |               azt. Megakadt volna akkor a Sándorka torkán.~A mézet
 888 VI  |                akkor a Sándorka torkán.~A mézet Hajagos Rókusékhoz
 889 VI  |         köhécsel az eladó lányuk, mióta a szüreten megfázott. Jó arrul
 890 VI  |            szüreten megfázott. Jó arrul a méz nagyon, úgy tanulta
 891 VI  |                 óra óta mindig visított a legkisebb gyerek. Eleinte
 892 VI  |       megijedtek, mikor kékült, zöldült a gyerek a nagy sivalkodásban.
 893 VI  |                kékült, zöldült a gyerek a nagy sivalkodásban. Szaladtak
 894 VI  |                sivalkodásban. Szaladtak a borbélyért, aki nagyon tudós
 895 VI  |               Nyirákra!), öntötték bele a fodormentalevet, nem ért
 896 VI  |              semmit. Hát ahogy betoppan a Jánoska, karjára kapja a
 897 VI  |                a Jánoska, karjára kapja a gyereket, megdöcögteti egy
 898 VI  |                 megdöcögteti egy kicsit a hátát, odaütögeti az orrát
 899 VI  |                uramfia, mindjárt elállt a sírása a kis gyíksárkánynak,
 900 VI  |                mindjárt elállt a sírása a kis gyíksárkánynak, s olyan
 901 VI  |              nevetõs lett az arca, mint a kinyílt napraforgó. Hát
 902 VI  |              még mikor Jánoska nekiadta a furulyáját! Arról a kis
 903 VI  |            nekiadta a furulyáját! Arról a kis gyerek azt gondolta,
 904 VI  |                 isten áldja meg még azt a földet is, amelyikben ez
 905 VI  |                földet is, amelyikben ez a fiú termett, ahol az a mátyásmadár
 906 VI  |               ez a fiú termett, ahol az a mátyásmadár kikelt! - hányta
 907 VI  |            mátyásmadár kikelt! - hányta a kezét az ég felé az asszony.~
 908 VI  |                Jánoska is visszafordult a kisajtóból:~- Melyik mátyásmadár,
 909 VI  |               Anélkül sose lettél volna a mi fiunk. Annak köszönhetünk
 910 VI  |           Jánoska. - Hát énnekem mennyi a köszönnivalóm! Hiszen ha
 911 VI  |            azóta már rég megettek volna a sasok.~Kár lett volna érte.
 912 VI  |                lett volna érte. Nemcsak a jó szívéért, hanem az éles
 913 VI  |                amelyik úgy fogott, mint a borotva. Ha az õ esze szét
 914 VI  |                az õ esze szét nem vágja a Dúl Márton meg a Hamar András
 915 VI  |              nem vágja a Dúl Márton meg a Hamar András pörét, azóta
 916 VI  |                 András pörét, azóta tán a világból is kizavarta volna
 917 VI  |                 Nyirákot.~Úgy kezdõdött a nagy pör, hogy ciráki Dúl
 918 VI  |                 mikor Hamar András azon a rossz létrán állva a háza
 919 VI  |               azon a rossz létrán állva a háza végét tapasztgatta
 920 VI  |                 háza végét tapasztgatta a jó pelyvás sárral, amiben
 921 VI  |                találkoztak. Mivel pedig a malacka sovány kosztra volt
 922 VI  |                 megörült, hogy meglátta a falról lepotyogó sárban
 923 VI  |                 falról lepotyogó sárban a zabszemeket. Dúl Márton
 924 VI  |             ezért odább akarta téríteni a malackát. Ahelyett azonban
 925 VI  |              malackát. Ahelyett azonban a bicegõ létrát lökte meg,
 926 VI  |                róla. Szegény feje éppen a nyakába esik Dúl Mártonnak,
 927 VI  |               esik Dúl Mártonnak, ha az a ciráki emberhez illõ ügyességgel
 928 VI  |            ugrik, így aztán András csak a malacát nyomta agyon, Mártonnak
 929 VI  |               az az öröme, hogy amannak a létrája is szanaszét hullott.~
 930 VI  |              Márton. Õ malacot követelt a malacért. Amire Hamar András
 931 VI  |            esett volna az emberre, mint a malacra, de ha már nem így
 932 VI  |                  fizesse meg Dúl Márton a létrát.~Látnivaló, hogy
 933 VI  |              létrát.~Látnivaló, hogy ez a pör mindenképpen méltó volt
 934 VI  |           legénynek kellett lenni annak a talpán, aki ebbe bele mert
 935 VI  |             avatkozni. Mivel pedig mind a két falu bele volt keveredve
 936 VI  |                falu bele volt keveredve a pörbe az utolsó béreslegényig,
 937 VI  |                 Jánoska oda nem vetõdik a Reszege partjára, éppen
 938 VI  |               Jánoska, mikor megértette a nagy ítélet okát. - Tudnék
 939 VI  |               kicsi.~S ekkor történt az a nevezetes eset, hogy a két
 940 VI  |               az a nevezetes eset, hogy a két falu bírója egy véleményen
 941 VI  |                 azt mondta:~- Ne legyen a csikó okosabb a lónál. De
 942 VI  |               Ne legyen a csikó okosabb a lónál. De azért mondd el,
 943 VI  |               már Dúl Márton álljon föl a létrára a háza végét tapasztani,
 944 VI  |             Márton álljon föl a létrára a háza végét tapasztani, Hamar
 945 VI  |                 Hamar András hajtsa oda a malacát, és lökje meg a
 946 VI  |                 a malacát, és lökje meg a létrát úgy, hogy Dúl Márton
 947 VI  |                essen, és úgy üsse agyon a malacot, hogy a létra is
 948 VI  |              üsse agyon a malacot, hogy a létra is összetörjön.~De
 949 VI  |                bizony háromfelé szaladt a két panaszos ember erre
 950 VI  |                 keresni. Mák Máté pedig a vállára ütött a gyereknek:~-
 951 VI  |              Máté pedig a vállára ütött a gyereknek:~- Ha annyi eszem
 952 VI  |            jóízût mosolygott, hogy mind a huszonnyolc foga kilátszott
 953 VI  |      huszonnyolc foga kilátszott bele. (A cirákiak azt tartják, hogy
 954 VI  |              cirákiak azt tartják, hogy a nyirákiaknak sohse nõ ki
 955 VI  |                nyirákiaknak sohse nõ ki a bölcsességfoguk.)~- Bizony
 956 VI  |                egy kis nyiráki ész abba a ciráki kobakba. Mert nyiráki
 957 VI  |                  azt én mondom! - ütött a mellére diadalmasan villogó
 958 VI  |               Jánoskának! Akkor tán még a bírósüveget is odaadta volna
 959 VI  |            bírósüveget is odaadta volna a maga fejérõl bolondjában.~
 960 VII |                 Jánoska nagy fába vágja a fejszét~Egy szép vasárnap
 961 VII |                 fűzfa alatt heverészett a Posztószél család, János
 962 VII |             János nagyon nekiadta magát a kergetődző felhők bámulásának.
 963 VII |            felhők bámulásának. Papatyi, a vadlúd, mely belső háziállattá
 964 VII |             meghízott, hiába csipegette a lába ujját. Most nem volt
 965 VII |               hasztalan döfölte oldalba a nagy gömbölyű fejével, nem
 966 VII |               nem ment vele madarászni. A Madzag kutya is hiába rángatta
 967 VII |                 kutya is hiába rángatta a kis gazdáját, úgy gubbaszkodott
 968 VII |           Veronka is hiába csiklandozta a nyakát egy szál muharral,
 969 VII |                 el magát. Be is szaladt a lányka öregapóhoz, hogy
 970 VII |               hogy hajadonfővel kapálta a dinnyét tegnap, azon a meleg
 971 VII |          kapálta a dinnyét tegnap, azon a meleg napon. (Mert egy kis
 972 VII |              elravaszkodott már Jánoska a víztől.) Ő meg leszaladt
 973 VII |                víztől.) Ő meg leszaladt a „konyhába”, nyers krumplit
 974 VII |                 reszelni, mert kendővel a homlokra kötve az kiszívja
 975 VII |              homlokra kötve az kiszívja a forróságot a fejből.~- Mi
 976 VII |                az kiszívja a forróságot a fejből.~- Mi baj, szolgám? -
 977 VII |               Posztószél. - Tán megette a tyúk a kenyeredet?~- De
 978 VII |        Posztószél. - Tán megette a tyúk a kenyeredet?~- De hiszen
 979 VII |            eheti, apó! - mosolyodott el a fiú. - Két faluban sütik
 980 VII |                 Két faluban sütik nekem a kenyeret, az isten áldja
 981 VII |                inkább, hogy lehetne ezt a két falut összebékíteni.
 982 VII |              rossz azt látni, hogy ezek a derék, becsületes, jó emberek
 983 VII |              erre Posztószél is kivette a pipát a szájából:~- Hej,
 984 VII |           Posztószél is kivette a pipát a szájából:~- Hej, lelkem
 985 VII |              gyerekem, nagy fába vágtad a kis fejszét. Sok dohányt
 986 VII |         kifüstöltem én már emiatt ebből a pipából, de nem lettem vele
 987 VII |                nem lettem vele okosabb. A tűz a vízzel hamarább összebékül,
 988 VII |              lettem vele okosabb. A tűz a vízzel hamarább összebékül,
 989 VII |            hamarább összebékül, mint ez a két falu egymással. Nem
 990 VII |               tenni. Vériben van már az a magyar embernek, hogy incselkedjen
 991 VII |             embernek, hogy incselkedjen a szomszédjával. A gyerek
 992 VII |           incselkedjen a szomszédjával. A gyerek megtanulja az apjától,
 993 VII |              különb lenne nála. Hallod, a csencsegemadár is csak arra
 994 VII |     csencsegemadár is csak arra tanítja a fiait ott a nádban, amit
 995 VII |                arra tanítja a fiait ott a nádban, amit ő tanult fiókkorában.~-
 996 VII |       próbálgatták az egyetlen szavukat a fiókák is. Bizonyosan ők
 997 VII |                értették, hogy nincs mód a két falu összebékítésére.~
 998 VII |              füstmacskát kieresztgetett a pipából akkoriban. Nem győzött
 999 VII |            csudálkozni, hogy miben töri a fejét ez a Csicsmár gyerek.
1000 VII |              hogy miben töri a fejét ez a Csicsmár gyerek. Más gyerek