Rész

  1 I   |        Megmutatta annak már a hajnala is, hogy valami zenebonás lesz
  2 I   |             cirákiak még sütõlapátért is a szomszédba szaladnának.)~
  3 I   |     teremhette. Jótét lélek még látni is iszonyodott: fele teste
  4 I   |              beleejtette volna! De ki is horgászta az esernyõjével,
  5 I   |           akkor vette észre, hogy nem is halbicska az, hanem valóságos
  6 I   |             Lám, még az isten haragja is onnan támad.~Jeges tarajú
  7 I   |              cigány mindjárt a fejibe is húzott egy rézüstöt. Õ bizony
  8 I   |               ég Nyirák felõl. Vetett is örömében olyan bukfencet,
  9 I   |        megérni, hogy a zsén vetésemet is lekasáta vóna a jég! (Soha
 10 I   |           Elijed ezektõl még a jégesõ is!~Mert bizony ilyen fából
 11 I   |           nevet.~Lám, maga a jó isten is elmosolyodott, s megesett
 12 I   |                van szabó Cirákon!~Nem is lehetett ezt a gonosz versikét
 13 I   |              tudja olyan szépen. Neki is örültek a nyirákiak, s egyszeribe
 14 I   |       egyszeribe befogták diáknak. Ki is taníttatták volna, ha a
 15 I   |               nagyot, mikor az öregek is így nyájaskodnak egymással
 16 I   |             keresztül. Hiszen majd el is jön az ideje annak is, hanem
 17 I   |              el is jön az ideje annak is, hanem Péter-Pál napja igazán
 18 I   |         feleselgetnek egymással. Azok is csak azért, mert nem tudják
 19 I   |        nézsett ránk, hanem azs uraság is. Ahun bicseg a hajdúja,
 20 I   |              a macska. Még a gyerekek is úgy szétszaladtak, mint
 21 I   |             annyifelé.~Igaz, hogy nem is volt valami szívvidámító
 22 I   |               aztán egyszerre Cirákon is volt, Nyirákon is.~- No,
 23 I   |             Cirákon is volt, Nyirákon is.~- No, mi a baj? Török-e,
 24 I   |        bátrabbak.~- Rosszabb ez annál is - morgott Vendel, vizsgálgatván
 25 I   |             beszélõ madár! Nyilván az is megunta már nálunk az életét.~
 26 I   |               már meg mertek szólalni is.~- Nemcsak egy mátyásmadár
 27 I   |              vízbe. Az emberek lelkén is átsuhant egy bársonyruhás,
 28 II  |           beszéli róla, hogy tán maga is kõvé változott már azóta
 29 II  |                Mert a szíve, az kõbõl is volt neki mindig.~Hanem
 30 II  |               teremteni - a föld alól is. Mert az, amilyen ember,
 31 II  |                  Most már tinektek le is út, föl is út. Ha egy rongyos
 32 II  |            már tinektek le is út, föl is út. Ha egy rongyos madarat
 33 II  |              eddig megõrizte.~Zajgott is a Makkos-erdõ másnap hajnalban
 34 II  |    kereplõkkel még a hetedik határban is minden fület megsüketítettek:
 35 II  |              kötözködés.~A sárgarigók is mind odaszorultak, s nagyon
 36 II  |              bírónak. Ne féljetek, ki is lesznek ezután nyúlva a
 37 II  |             nyirákiak! Lesz már nekik is okos bírójuk.~De hiszen
 38 II  |          elveszett a templomuk tornya is. Nagy jajveszékelve keresték,
 39 II  |         jajveszékelve keresték, s meg is találták, mihelyt a nap
 40 II  |               a nyiráki bíró, õelõtte is ott hempergetett a szél
 41 II  |               a mátyásnak. Egyik bíró is leguggolt a tollért, a másik
 42 II  |          leguggolt a tollért, a másik is leguggolt, össze is ütötték
 43 II  |             másik is leguggolt, össze is ütötték a fejüket, hogy
 44 II  |              ember hírében állt, most is egyszerre föltalálta magát:~-
 45 II  |            föltalálta magát:~- Kelmed is elmondhatja mától fogva,
 46 II  |         dolgában. Látni való ez ebbõl is.~Még a szeme járása is egyforma
 47 II  |          ebbõl is.~Még a szeme járása is egyforma volt a két bírónak.
 48 II  |           mátyásnak, hanem a szárnyát is. Oda volt az tûzve dísznek
 49 II  |            Ott volt a hamuban a nyárs is. Egész sereg hangya nyalakodott
 50 II  |          vadkörtét evett volna!~- Azt is ettem rá - kottyant bele
 51 II  |          Mifelénk jobb ízû a vadkörte is.~- Te gyerek - kérdezte
 52 II  |               édesapó, merthogy engem is annak hívnak. Hanem a húsa
 53 II  |             nagyon rágós volt. Szidta is édesapám, hogy ezért nem
 54 II  |              apám azt mondta, hogy az is errevaló volt.~A nyirákiak
 55 II  |         korában.~- Ciráki anyának fia is ciráki - mondta Ambrus Pál
 56 II  |    gondviselõd, ha én tovább bujdosok is. Azt se tudják örömükben
 57 II  |             kánya csakugyan tátogatta is már rá a száját:~- Hohó,
 58 II  |          bátorításra aztán Ambrus Pál is belekapaszkodott a gyerekbe,
 59 II  |            öreg. - Ciráki anyának fia is ciráki.~- Nem adjuk! - bizonykodtak
 60 II  |                Hát kellene másik diák is, ugye? Érjétek be azzal,
 61 II  |             oldalról, hogy a cirákiak is érjék be avval a szabóinassal,
 62 II  |              már a nyiráki gyerekeket is. Különösen mikor nem is
 63 II  |               is. Különösen mikor nem is bírják elvenni!~Ezzel Kaszabné
 64 II  |          koldusa! Hát még ha tanácsot is tudna adni! Hogy az uraság
 65 II  |            tudna adni! Hogy az uraság is megbéküljön, a becsületnek
 66 II  |             Posztószél!~Szólt az arra is. Fél szemét hol az egyik,
 67 II  |        kiöregszem belõle. Legalább ti is jól jártok, mert nem kell
 68 II  |               olyan úr, mint õ. Nekem is két falum van, mint neki.
 69 II  |           falum van, mint neki. Nekem is van kastélyom, mint neki.
 70 II  |          Csakhogy nekem most már fiam is van, akire ráhagyom az uradalmam,
 71 II  |               veregette a mellét. Meg is ölelgették úgy, hogy utoljára
 72 II  |             motyogta magában:~„Õvelük is jót tettem, a gyerekkel
 73 II  |               jót tettem, a gyerekkel is jót tettem, magammal is
 74 II  |               is jót tettem, magammal is jót tettem. De már ezért
 75 II  |         kökényt az erdõszélben, de ki is lökte a szájából mindjárt.~-
 76 III |           támaszkodott ki az útra, az is mintha kõbõl lett volna
 77 III |               Posztószél mindjárt meg is mondta, hogy micsodák.~-
 78 III |           akkor az öreg Posztószélnek is azt mondták, hogy „szép
 79 III |             Madzag erre Jánoska elõtt is megcsóválta a farkát, mint
 80 III |           tégla. Van azon még szõnyeg is, így nyáridõben, gyönyörû,
 81 III |               jó az nagyon, meg illik is a bokrétához. Bizony azt
 82 III |            kása.~A gyereknek az orrát is csiklandozta valami kellemes
 83 III |              Az után indult el, s meg is találta róla a konyhát.~
 84 III |            Középen volt a tûzhely, az is agyagból. Abban jól megállt
 85 III |             Benne volt a nagy fakanál is, meglátszott rajta, hogy
 86 III |         Jánoska. - Vagy itt még a tûz is magától ég?~- Bizonyosan
 87 III |                Hozzatok gyékénykálkát is, vánkost költeni.~Hazafelé
 88 III |            fülkét, amelyiknek padkája is volt, vakablaka is volt.~
 89 III |            padkája is volt, vakablaka is volt.~Még szöget is vert
 90 III |         vakablaka is volt.~Még szöget is vert a falába, polcot is
 91 III |              is vert a falába, polcot is iszkábált benne.~- Erre
 92 III |      tücsökszós éjszakába. Még tán le is lebbentek az alvók fölé,
 93 IV  |         jobban Posztószél Antalnál. Õ is annak köszönhette, hogy
 94 IV  |   elszegényedett ember, aki koldusnak is elszegõdik, ha már nincs
 95 IV  |          afféle félkézkalmár, aki ott is vesz, ahol semmit se adnak.
 96 IV  |              a bérére otthon. Mert az is járt a közös koldusnak:
 97 IV  |              járt a két faluval, azok is jól jártak ám az öreg Posztószéllel!
 98 IV  |              Meglátszik azon még most is, hogy nagyon világeleje
 99 IV  |           ember volt valamikor. Addig is, míg az isten meg nem látogatta
100 IV  |         családja elhalt, neki magának is valami nyavalyája támadt,
101 IV  |           elvitte a fél szeme világát is. Mire fölépült, nem maradt
102 IV  |                megmaradt a béketûrése is, meg a mindenféle barkácsoló
103 IV  |               munkában való ügyessége is. Ahogy koldusnak szegõdött,
104 IV  |           kifogott volna a káptalanon is. Bizonyosan abból szívta
105 IV  |               segíteni a pipa se. Nem is gyerekjáték az, amin most
106 IV  |               öreg a fejét: hogy hogy is áll a dolog azzal a mátyásmadárral?~
107 IV  |               ma a gazdaságot. Fogott is egy nádiverebet. Azzal törleszkedik
108 IV  |              kezdett. Posztószél maga is kicsinosította magát. Megmosakodott
109 IV  |              piros cickafarok-virágot is tûzött a hajába. - Csitári
110 IV  |    olvasatlanul. Még egy kis subácska is akadt. A belsõ világát már
111 IV  |  mentegetõdzött János gazda -, többet is hoztam volna, de nem fért
112 IV  |               a Ritkaszép utcában nem is jártam. No, az majd jó lesz
113 IV  |            egy darabig.~A gyerek sírt is, nevetett is, míg a motyót
114 IV  |              gyerek sírt is, nevetett is, míg a motyót lehányták
115 IV  |              egy húszassal. A búzáját is megszerezzük egy kötés dohánnyal!
116 IV  |          ciráki szaga van. Hát még ez is suba? - kapta föl a földrõl
117 IV  |             Jó ez nekem, bácsi. Ezért is az isten áldja meg, aki
118 IV  |             tudjuk azt ruházni magunk is. Ezt a szûrt nézd meg, öcsém!~
119 IV  |             volna ezeket a király fia is, míg az orruk ki nem szakadt.
120 IV  |               Ha a széle megvolna, ma is elhordhatná a ciráki bíró
121 IV  |          ciráki bíró karácsony napján is!~De ezt mind olyan nagy
122 IV  |              rossz gúnyák sebei. Bele is izzadt a dicsekedésbe. Elõ
123 IV  |               kendõt a gúnyákra.~- Ez is legyen a tiéd, fiam! Tudom,
124 IV  |           bekötötte vele a fejét. Meg is nézte magát a szép nagy
125 IV  |              a víz tükrében. Tetszett is magának nagyon, szinte sajnálta
126 IV  |           fényes húszassal. A búzáját is megtetézzük szüretre egy
127 IV  |          nekünk itt a partban kamránk is, csak behordani gyõzzük.~
128 IV  |            gurítja Fütyü cigányt. Nem is a jó szerencse, hanem a
129 IV  |          eccser, volt rajta aranygomb is. Én találtam meg a Varjú-vár
130 IV  |              No, jó les ezs neked így is. Segény gyereknek fél kestyû
131 IV  |           Segény gyereknek fél kestyû is elég.~Takaros kis babakesztyû
132 IV  |          belõlük mindenüvé, még Fütyü is beduggatott egy-két gyolcsinget
133 IV  |     Posztószélék nyári ebédlõje. Most is oda heveredtek, várva a
134 IV  |      csizmadia volt. Azs volt a veste is segény fejinek. Hisen tudod
135 IV  |              még télen se, hogy avval is õket bosszantsa. Most is
136 IV  |              is õket bosszantsa. Most is egyre azon ette magát, hogy
137 IV  |              a lovat zsálogba. Igazsa is volt azs uraságnak, a csizsmadia
138 IV  |      Benedeknek. Erre ostán az uraság is megharagudott, ost asondta,
139 IV  |              fejeddel. Még a hajdúkat is kiküldte, hogy vezessék
140 IV  |              No, erre astán ló nélkül is úgy elszelelt az apád, hogy
141 IV  |          õszinte volt, mert még arról is megfeledkezett, hogy az
142 IV  |             az ürgekirály micisapkája is kipottyant a kalapból.~-
143 IV  |          mondok én neked ennél sebbet is, jobbat is. Megverte ám
144 IV  |               ennél sebbet is, jobbat is. Megverte ám azs Isten ast
145 IV  |               házsa táját még a madár is kerüli. Csak azsok a csúnya
146 IV  |            nekiugrott, s tan a szemét is kiszedte volna, ha a hirtelen
147 IV  |         házshozs?~- De hiszen tenálad is nagyobb úrral cseresznyéztem
148 IV  |          hunyorgott Posztószél.~- Meg is lövöldözsött azs téged a
149 IV  |              aki még Fütyü csigánynál is nagyobb úr? Seretnék a semébe
150 IV  |         hirtelen-hamarjót, hármasával is nyelte a kukoricagombócot.~
151 IV  |          legutolsó étek, de még annál is többet ér az, ahogy Posztószél
152 IV  |             elõtt.~ - Tudom, tüzselte is a bokádat a félsláng - kottyant
153 IV  |           hogy még ezt a fél szememet is behunytam. Megkapta a fél
154 IV  |         leesett mákszem. Még a szõrét is simára nyalta már, úgyhogy
155 IV  |           füledet! - csalogatta Fütyü is a macskát, hanem az mindjárt
156 IV  |              Posztószél. - Pedig azok is szeretnek ám téged!~
157 V   |              Õrzik azt sokan - ha nem is olyan jól, mint a Madzag
158 V   |           köztük lomhán õgyeleg, maga is olyan tövébõl kiszakajtott
159 V   |          pótolja, hogy még a homlokán is olyan merev tüskék ágaskodnak,
160 V   |           meghunyászkodik, mintha nem is õ volna.~Minél mélyebbre
161 V   |            kertészkedik.~- Fizessen õ is, mint a többi.~- Olyan módban
162 V   |              örökbe fogadott gyereket is tart...~Harkabusz elharapta
163 V   |          elunta a beszédet. Kotródott is kifelé, háttal az ajtónak.~
164 V   |                mit keres itt még most is ez a magános öregember?~
165 V   |            utolsó terembe. Az már nem is terem volt, csak szoba.
166 VI  |         valóságos sasfiók. Még a seme is úgy áll, mint valami princsnek.
167 VI  |            mint valami princsnek. Nem is hinném, hogy Csicsmár vargának
168 VI  |            van. Tudom én azt, mert én is segény ember gyereke vagyok.~-
169 VI  |             Posztószél. De azért neki is örült a lelke, mikor elnézte,
170 VI  |         amihez hozzáért. Még a putrit is egészen megfiatalította.
171 VI  |            nagy bokréta.~A csincsésen is nagy fordítást csinált.
172 VI  |                megtermett benne a hal is. Biz ez csak koldusnak való
173 VI  |           egész a fûzfafurulyáig.~Azt is maga eszkábálta magának,
174 VI  |               neki ügyessége, meg nem is voltak rászorulva. Ahol
175 VI  |          kerített száraz gallyat. Nem is hagyták ám addig továbbszaladni,
176 VI  |        mindjárt fölszögezte, amit meg is köszöntek neki nagyon szépen:~-
177 VI  |            volt ilyesekben (doktornak is csalogatták már Nyirákra!),
178 VI  |               jutott belõle még annak is, akit régen elfelejtettünk.
179 VI  |            áldja meg még azt a földet is, amelyikben ez a fiú termett,
180 VI  |             asszony.~Már erre Jánoska is visszafordult a kisajtóból:~-
181 VI  |       szívéért, hanem az éles eszéért is, amelyik úgy fogott, mint
182 VI  |           pörét, azóta tán a világból is kizavarta volna Cirák Nyirákot.~
183 VI  |          sárral, amiben még zabszemek is találkoztak. Mivel pedig
184 VI  |        kosztra volt fogva (mi egyebet is várhatna egy malac Nyirákon?),
185 VI  |                hogy amannak a létrája is szanaszét hullott.~Ezzel
186 VI  |             béreslegényig, tán még ma is osztoznak, ha egyszer Jánoska
187 VI  |                Tudnék én annál jobbat is.~- Ugyan mit tudnál te,
188 VI  |            Ész kell ide, Jánoska, nem is kicsi.~S ekkor történt az
189 VI  |             egy véleményen volt. Máté is azt mondta:~- Ne legyen
190 VI  |               a malacot, hogy a létra is összetörjön.~De bizony háromfelé
191 VI  |         bölcsességfoguk.)~- Bizony el is kelne egy kis nyiráki ész
192 VI  |           Akkor tán még a bírósüveget is odaadta volna a maga fejérõl
193 VII |            madarászni. A Madzag kutya is hiába rángatta a kis gazdáját,
194 VII |         valami túzok. Azért aztán meg is csaholta haragosan. Még
195 VII |       csaholta haragosan. Még Veronka is hiába csiklandozta a nyakát
196 VII |               se nevette el magát. Be is szaladt a lányka öregapóhoz,
197 VII |             Mert egy kis dinnyeföldet is elravaszkodott már Jánoska
198 VII |                De már erre Posztószél is kivette a pipát a szájából:~-
199 VII |              Hallod, a csencsegemadár is csak arra tanítja a fiait
200 VII |            egyetlen szavukat a fiókák is. Bizonyosan ők is azt értették,
201 VII |              fiókák is. Bizonyosan ők is azt értették, hogy nincs
202 VII |          összebékítésére.~Ez ebben el is múlt, hanem az öreg Posztószél
203 VII |          volna a föld.~„De hiszen nem is marad ez itt koldusnak,
204 VII |           volna csinálni madártollból is, de az nagyon vékonyan fogna
205 VII |       papírunkon.~Most már Posztószél is kezdte a dolgot komolyan
206 VII |       komolyan venni. Azt már magától is kitalálta, hogy az a piros
207 VII |                 Az édesanyámat én nem is ismertem. Meghalt még ölbeli
208 VII |             rovás. Ugyan most már azt is elfelejtettem, mert csak
209 VII |              bal felé. Már Annuska le is akarta rajzolni az ujjával
210 VII |               egy nagy karéj kenyeret is elmorzsolgatni.~Éppen a
211 VII |             de már a maradék kenyeret is elõvette a gyékénykosárból.,
212 VII |               ott a járást a sötétben is.~- Jaj, serelmes siveim,
213 VII |               S azzal még a morzsákat is összeszedegette az asztalról,
214 VII |            tudom, mert azs édes sülém is csupa tudomány volt. Senki
215 VII |             tizsannyit adok, ha engem is megtanítas olvasni.~- Nem
216 VII |             sült azs, csak asalt. Nem is csuda ebben a nagy forróságban,
217 VII |            csigánnak a patyolat bõrét is mind elsüti. Jaj, ha a sobámnak
218 VIII|            ilyen tájban még a fecskét is hallani, fülemülét is látni.
219 VIII|         fecskét is hallani, fülemülét is látni. Most hetekkel elhurcolkodtak
220 VIII|         szakadt a Jánoska iskolájának is. Igaz, hogy a tanítómester
221 VIII|             Igaz, hogy a tanítómester is átalakult nádvágó mesterré.
222 VIII|             makktermés jót jelent? Az is tudni való, hogy mikor a
223 VIII|               tûzhely hasadékában? Az is azért jött be, mert nem
224 VIII|            tájon járatosak. Rendezett is Buksi nagy vadászkirándulásokat,
225 VIII|       ebállatot.~Egyszer aztán Madzag is hozott valamit. Egy dermedt
226 VIII|             Azt hitte, álmodik. Körül is nézett olyan bámészan, mint
227 VIII|          nyugodtan szundikál, akkor õ is megint a lábai közé szedte
228 VIII|         nyakán a bõrt, s tán a lelket is kirázná a kenyeres pajtásából,
229 VIII|               a putribeli emberek nem is kívánnak különbet. Igaz,
230 VIII|            különbet. Igaz, hogy hiába is kívánnának. Napok óta, hetek
231 VIII|             eltemetve. Pedig a mécset is eloltották, mert fogytán
232 VIII|           ágyacskájába, akkor már nem is öregember volt, hanem a
233 VIII|               szerette emlegetni. Nem is való az, különösen karácsony
234 VIII|            magukat a Varjú-várba. Nem is farkas már az õ nevük, hanem
235 VIII|            nehéz test a kéményen. Meg is szólalt abban a percben:~-
236 VIII|      hozzsátok a segén ember. Tán tik is Varjú-várat jáccsotok mán?~
237 VIII|               feketeségbõl.~- Tán nem is eriltek a vendégnek? - kérdezte
238 VIII|               fanyalogva. - A sépapám is attól halt meg iskolásgyerek
239 VIII|           Fütyü.~De Fütyünek még most is nyomta valami a lelkét.
240 VIII|               dolog volt. Mindjárt rá is bízták Fütyüre, hogy most
241 VIII|        kiláthat a betlehemi csillagra is. Pedig csak azért feküdt
242 VIII|              úgy didereg, hogy a foga is vacog bele.~- Mi lelt téged,
243 IX  |           esztendõben nyilván kétszer is lehet aratni.~Jó idõ pedig
244 IX  |               napsugár. Még a fecskék is korábban hazajöttek az idén
245 IX  |     vékaszámra lehet fogni már legyet is.~Csudálatosán meg volt zavarodva
246 IX  |               nyitogatja, most már ki is teremte magát. Veronka már
247 IX  |           Posztószél még a tetõbélést is teledugatta gyenge nádtorzsával.~-
248 IX  |           abból, hogy az idén még azt is zúgolódás nélkül fogadták
249 IX  |          voltak arra készülve Cirákon is, Nyirákon is, hogy ennek
250 IX  |         készülve Cirákon is, Nyirákon is, hogy ennek az évnek is
251 IX  |               is, hogy ennek az évnek is az uraság fölözi le a hasznát.
252 IX  |              a hasznát. No hiszen jut is, marad is.~- Csak már egy
253 IX  |               No hiszen jut is, marad is.~- Csak már egy kis esõt
254 IX  |           harmatocska sem. Egyszer az is meggondolta magát és elmaradt.
255 IX  |          Egyszer aztán a fák, a füvek is elkezdtek sírni. Valami
256 IX  |           Akkor aztán továbbmentek õk is egy házzal, csillogtatva,
257 IX  |              Akkor aztán Fütyü cigány is jónak látta fölkeresni a
258 IX  |          kapkodta a talpát. De szemét is ugyancsak dörzsölgette,
259 IX  |               putrihoz. Az öreg fûzfa is elunta az életét, csak a
260 IX  |      nyújtotta az ég felé. A csincsés is odább szökött, abból is
261 IX  |               is odább szökött, abból is kiszáradt az élet. Csak
262 IX  |             be Fütyü.~- De bizony azt is vegye el, amit meghagyott! -
263 IX  |             szememet, ni! Pedig ezzel is jobban szeretnék már nem
264 IX  |           Látod, én mán Sent Jánosnak is beálltam.~- Minek, te? Ne
265 IX  |              sütni. Az jó az embernek is meg az állatnak is, csak
266 IX  |           embernek is meg az állatnak is, csak az a kár, hogy nem
267 IX  |     legnagyobb takarékoskodás mellett is elfogyott. Harkabusz pedig
268 IX  |   személyválogatás az emberekben. „Én is koldus, te is koldus!”~Valami
269 IX  |         emberekben. „Én is koldus, te is koldus!”~Valami szívszakasztó
270 IX  |               körülöttük egy-egy róka is, föl se vették. Azt se ellenséges
271 IX  |           színe volt, mintha õt magát is valami betegség bántaná.
272 IX  |              napja van, hát annak meg is kell lenni. Ami az istené,
273 IX  |                Még annyi figyelmesség is volt benne, hogy kiüzent
274 IX  |             Vendel vállat vont. Bánja is õ, ha lesz, ha nem lesz.
275 IX  |                ha nem lesz. Neki most is csak arra van gondja, hogy
276 IX  |           aztán Posztószél Veronkának is súgott valamit, Jánoskának
277 IX  |            súgott valamit, Jánoskának is. Veronka kiszaladt oda,
278 IX  |               ünneplõbe. Még a szûrét is a nyakába kerekítette, pedig
279 IX  |           mérgesebb.~Harkabusz uramat is friss jó egészségben és
280 IX  |           éppen nem az, hogy királyok is vannak ezen a világon.~-
281 X   |             meg azok a száraz fenyvek is olyan kegyetlenül csikorogtak
282 X   |              Annyiban azonban hasznát is látta az álmatlanságnak,
283 X   |             ült lóra. A düh még akkor is rázta minden tagját, hogy
284 X   |            koldus az õ keze alól!~Nem is akartak azok menekülni,
285 X   |            adott! Majd ad az kenyeret is, csak el kell menni érte.~
286 X   |               tõle gabonát, vetõmagot is, õröltetnivalót is. Utóvégre
287 X   |          vetõmagot is, õröltetnivalót is. Utóvégre az is csak ember:
288 X   |        õröltetnivalót is. Utóvégre az is csak ember: lehetetlen az,
289 X   |              zsellérek kára az õ kára is, azoknak a haszna meg csak
290 X   |        esztendõ vész el, hanem a jövõ is. Itt mindenki éhen hal,
291 X   |         akinek kedve volna még minket is megenni!~Csakugyan szinte
292 X   |            ugyan, hogy az ijedtségtõl is zörgött, mikor szemtõl szembe
293 X   |             beszédet, Lehet, hogy nem is látta a patakzó könnyeket.
294 X   |               Hadd fájjon az õ szívük is, mint az övé fáj tíz esztendeje!~-
295 X   |     árendafizetésre. Kaptok vetõmagot is, lisztet is magatoknak,
296 X   |          Kaptok vetõmagot is, lisztet is magatoknak, takarmányt is
297 X   |             is magatoknak, takarmányt is a jószágotoknak.~Ó, hogy
298 X   |               az én Veronka testvérem is, hogy meghálálja nektek,
299 X   |     zokogástól. Még a Fütyü cigánynak is kivörösödött a szeme, mintha
300 X   |            mind a kettõ helyett. Esek is mind a kettõ helyett!~
301 XI  |               adta a bátrat, holott õ is nehéz szorongást érzett
302 XI  |                látszik az ábrázatáról is, hogy itt kigyelmed a legjobb
303 XI  |           hajdú, akármilyen savanyúan is, de elmosolyogta magát.
304 XI  |               a háta meg a karja. Nem is mert Veronka ráülni, hanem
305 XI  |              már ennél nagyobb pompát is, csak azt nem tudja hol.~-
306 XI  |             Hanem azért Jánoska abból is otthagyta az utolsó falatot.~-
307 XI  |            miránk?”~Egyszer aztán ezt is megtudták. Ahogy Jánoska
308 XI  |           megnyalogathatta, s Jánoska is behúzhatta azt, ami a Madzag
309 XI  |               hogy az bizonyosan haza is vitte a csirkecombot a putriba.
310 XI  |              a putriba. Errõl öregapó is megtudhatta, hogy nem ette
311 XI  |               az bizonyosan jelentett is valamit kutyanyelven, de
312 XI  |               kilencvenkettedik napot is.~Éppen ezt a hibát igazgatták
313 XI  |               õket, meglátta a kutyát is, s mindjárt ráfogta a puskát.~-
314 XI  |               úgy prüszkölt tõle. Nem is talált a lövés, csak a vadászt
315 XI  |                hogy még utoljára maga is elhitte, hogy õ csakugyan
316 XI  |           szívén. Nini, hát még õvele is törõdik valaki? Örömében
317 XI  |         valaki? Örömében még barackot is nyomott a Jánoska fejére,
318 XI  |              ült, hanem feküdt. Akkor is azért, mert elbujdosott
319 XI  |             varjúpártfogásban. No nem is sajnálja senki.~Jánoska
320 XI  |         szemét Jánoskára. Még a kezét is összetette, úgy könyörgött:~-
321 XI  |            volna. Ami úgy lehet, neki is jól esett, de Harkabusznak
322 XI  |        háládatosan nyögött, hogy maga is csudálta, mikor Jánoska
323 XI  |            két oldalra a fejemhez.~El is aludt nyomban, de a két
324 XI  |              gyerek kezét még álmában is szorította. Szoríthatta
325 XI  |               szorította. Szoríthatta is, mert bizony azóta se voltak
326 XI  |        megcsókolta.~A két gyerek maga is bóbiskolni kezdett már,
327 XI  |              Küldje fel néha énhozzám is azokat a záloggyerekeket!~
328 XII |          Látod, itt sincs tavasz. Itt is hideg van és sötét, mint
329 XII |             sírban. És látod, nagyapó is fél ebben a nagy házban,
330 XII |          Jánoskám, már új pajtásokról is gondoskodtam neked: mikor
331 XII |               kép sugárzó mosolygását is.~Varjú-vár kinyitotta becsukott,
332 XII |          koldusivadékoknak!~Lám, most is ott kuncognak az ablakfülkében,
333 XII |            öreg már a legény, a szeme is gyönge, a karja se nagyot
334 XII |               Thurán Benedek lelkében is. Már nem szégyelli, hogy
335 XII |            úgy tesz a vén kastélykert is, mintha õ is meg akarna
336 XII |              kastélykert is, mintha õ is meg akarna fiatalodni. Mintha
337 XII |        fiatalodni. Mintha az õ szívét is megvette volna a két falusi
338 XII |         idegen palánták közt. És maga is hajlandó azt hinni, amin
339 XII |            itt föl.~- De hiszen nincs is több ilyen kertész, mint
340 XII |        mosolyog rá vissza. De csak jó is annak, aki olyan szépen
341 XII |               S míg az öreg cseh most is azon próbálkozik, hogy hogy
342 XII |       szolgálatokért.~Mikor aztán azt is megkapta, akkor nagy harsogással
343 XII |            nem bírt megszólalni. Most is el-elfulladt a szava:~-
344 XII |          játékos pajtása. Még pipálni is tud.~Thurán Benedek erre
345 XII |              még a szegény embereknek is van szívük? Hát el lehet
346 XII | szomszédságában! Hát ott még nevetnek is, ott még kacagnak is?~-
347 XII |         nevetnek is, ott még kacagnak is?~- Mondjad csak, kisgyerek,
348 XII |      csendesen. - Még a Fütyü cigányt is szerettük, a bolondos Fütyüt,
349 XII |              a fél kesztyûcskét hozta is!~- Az én unokácskámét, a
350 XII |               fölpipiskedõ két gyerek is. De Jánoska egyszerre visszakapta
351 XII |             amit én akkor láttam.~Ott is volt az csakugyan. Egyszer
352 XII |           Mert most már leszokott oda is; nagy öröme telt benne,
353 XII |                Inkább most már õ maga is bevitte magával a gyerekeket,
354 XII |       imádkozni, mert megtanult már õ is az égbeliekkel beszélni:~-
355 XII |     építtettem: jól tettem-e? Cirákon is, Nyirákon is iskolát állíttattam:
356 XII |        tettem-e? Cirákon is, Nyirákon is iskolát állíttattam: jól
357 XII |      szíveteket.~Zokogott már akkor õ is, zokogott a két gyerek is,
358 XII |             is, zokogott a két gyerek is, akiket betakart a fehér
359 XII |         csodálkozásában, s tán vissza is vitte volna azt a gyönyörû
360 XII |            ezután a kis gazda. De meg is érdemli, mert arany annak
361 XII |             bizonykodott erre a szabó is. - Mikor lesz az örökbefogadás?~-
362 XII |            délben.~- De már azt magam is megvárom. Úgyis paradicsomos
363 XII |              egyenek, szegények, azok is nagy kanállal egyszer. Majd
364 XII |                s az állótükörben maga is elgyönyörködik a nyalkaságán
365 XIII|          Jánoska~A putri megvolt most is a régi szépségében, csak
366 XIII|             Benedeket meglátta.~- Ezs is elhosta Csicsmárnak azs
367 XIII|         tudnék lenni nála nélkül.~Nem is hagytam el többet magamtól.
368 XIII|                Nagyon megszerettem, õ is hozzám szokott, s egy esztendõ
369 XIII|            kopott, kifeslett bõrlabda is. Piros bõrbõl, sárga bõrbõl
370 XIII|                 vett bátorságot Fütyü is a szóra -, mind csak azsért
371 XIV |            szállnak azok olvasatlanul is - pedig a mi régi ismerõseink
372 XIV |               az meg már micsoda? Ott is otthon vagyunk: Varjú-várnak
373 XIV |              tenyészti õket, akit nem is lehet másképp látni, csak
374 XIV |             nézem én õket tehelyetted is!~S azon meg nem ütõdik senki,
375 XIV |              akik közül a Madzag most is ott kuksol a Posztószél
376 XIV |           lakodalom muzsikaszó nélkül is, hogy azt halálos holtáig
377 XIV |          felejti, aki ott volt.~Magam is ott voltam, hajnalig táncoltam.
378 XIV |            hajnalig táncoltam. Kaptam is kalácsot, hogy majd földhöz