Rész

 1 II  |         engem Thurán Benedektõl. Vagyok én olyan úr, mint õ. Nekem
 2 IV  |       nagy mérgesen:~- Hohó, nem vagyok én püspök! Elég hiba - tette
 3 IV  |       fekete ember volt, mint én vagyok, te meg olyan csúnya fehér
 4 IV  |     hordjam el magam, míg szépen vagyok, mert csúnya vége lesz annak,
 5 IV  | szándékait, öregember?” - Koldus vagyok, alássan kérem - mondtam
 6 VI  |          is segény ember gyereke vagyok.~- Megint bolond vagy már,
 7 VI  |          Látod, Fütyü, milyen úr vagyok én. Fölváltott az unokám
 8 VI  |  nevessünk.~- Hát én csak amondó vagyok, hogy most meg már Dúl Márton
 9 VII |          gondolja rólam, hogy én vagyok az uraság, és nem gyõzsöm
10 VII |        Jánoskám, lelkem, hogy én vagyok azs a valóságos híres Fütyü
11 VIII|           és láttam, hogy itthon vagyok.~- Rossz álom lehetett,
12 IX  |        két falu szószólója?~- Én vagyok most két faluban a legmódosabb
13 X   |   mindnyájatok helyett, ugye, én vagyok a mindenki Jánoskája? És
14 XI  |          krétájával.~- Ebben nem vagyok elég okos - törte a fejét
15 XII |         én csak fogadott unokája vagyok. Az igazi csak a Veronka.~-
16 XIII|       fájdalmasan lihegett.~- Én vagyok az, aki vétettem. Bocsásson
17 XIII|          beteget:~- Jó ember, én vagyok az a Thurán Benedek, aki
18 XIII|          ujjai közül:~- Uram, én vagyok az a Csicsmár varga, aki
19 XIII|          hogy elejbed álljak: ez vagyok, ezt tettem! Hanem rábíztam