Rész

 1 I   | holdvilágot, mert sajtnak nézték.~Egyszerre csak olyan idõ kerekedett
 2 I   |          parton hagyta, így aztán egyszerre Cirákon is volt, Nyirákon
 3 II  |       ember hírében állt, most is egyszerre föltalálta magát:~- Kelmed
 4 II  |           tollacskáját látták meg egyszerre a mátyásnak, hanem a szárnyát
 5 II  |          ki a te apád? - kérdezte egyszerre a két bíró. Sugárzott az
 6 II  | Szerencséje volt Jánoskának, hogy egyszerre belecsikordult a nagy huzakodásba
 7 III |           darabig, míg Posztószél egyszerre leszúrta a földbe vasas
 8 III |    csaholással szaladt elõre, míg egyszerre csak elveszett a lábuk elõl.
 9 IV  |        mire kiértem a kastélyból, egyszerre csak a nyakamba ugrik ám
10 IV  |         hat fenevaddal viaskodott egyszerre.~A Buksi mindig döfött egyet
11 VIII|         korán beköszöntött a tél. Egyszerre csontkeményre fagyott a
12 VIII|         meg a farkát úgy, hogy az egyszerre talpra pattant.~- Miáj,
13 VIII|     hallatszott valami dobogás, s egyszerre bezuhant valami nehéz test
14 IX  |       befûtötte a földet, hogy az egyszerre tavaszt érzett.~Az új esztendõ
15 IX  |          elõbújni a földbõl, most egyszerre virított az ibolyával, s
16 IX  |      mintha csak szárnya volna, s egyszerre darabokra szakadozott. Keselyûmadarak
17 IX  |           az öklével úgy, hogy az egyszerre telefúródott királydinnyével.
18 XI  |     bóbiskolni kezdett már, mikor egyszerre csak sarkantyúpengés hallatszott,
19 XII |         két gyerek is. De Jánoska egyszerre visszakapta a fejét:~- Veronka!