Rész

 1 I   |            a vízbe. - Ilyen mátyás éppen csak egy volt. Ez volt valamikor
 2 III | felsõbbekben parti fecskék laktak. Éppen most tanították szállni
 3 III |            már a csincsésbõl, ahol éppen a harmatkása bugáit szemelgette
 4 IV  |      Inkább eltettem emlékbe, csak éppen a gombot vettem le róla.
 5 IV  |       babakesztyû volt, Jánoskának éppen csak az ujja hegye ment
 6 IV  |       Buksit. - Ez ette meg, uram. Éppen csak a szárnyacska maradt
 7 VI  |            baja se.~A másik háznál éppen eresztettek a méhek, s nem
 8 VI  |          rossz létrája. Dúl Márton éppen olyankor találta malackáját
 9 VI  |      lepottyant róla. Szegény feje éppen a nyakába esik Dúl Mártonnak,
10 VI  |        vetõdik a Reszege partjára, éppen mikor Dúl Márton már ölre
11 VII |        kenyeret is elmorzsolgatni.~Éppen a köcsög fenekét karistolgatta
12 VII |           méltatlankodva.~- No, én éppen tizsannyit adok, ha engem
13 VIII|         betlehemi csillag! Jánoska éppen azt meséli, hogy milyen
14 VIII|        akarta indítani a beszédet. Éppen azt akarta elmesélni, hogy
15 IX  |         minden az eszibe jut, csak éppen nem az, hogy királyok is
16 XI  |        kilencvenkettedik napot is.~Éppen ezt a hibát igazgatták ki
17 XII |        azzal lelebben a fahegybõl, éppen a fiú vállára. A nyakába
18 XIII|         egyéb egy pár kis cipõnél (éppen olyan, mint amilyent Thurán