Rész

 1 I   |        ahogy aranyport szitált rá az alkonyat, úgy választotta
 2 I   |    ember, ha ránézett.~Õ ugyan rá nem nézett senkire, csak
 3 I   |    falu.~- Ejnye, no - mordult rá a vén hajdú a vízben levõ
 4 II  |        közünk ahhoz! - mordult rá Mák Máté. - Azt mondd meg
 5 II  |    evett volna!~- Azt is ettem rá - kottyant bele a fiú -,
 6 II  |     Mit mondott meg? - mordult rá Máté bíró a lompos bajusza
 7 II  |     csakugyan tátogatta is már rá a száját:~- Hohó, atyámfiai! -
 8 III |    Csupa barátságból kalapálta rá a Fütyü cigány apja, isten
 9 III | nincsen!~- Majd lesz! - mondta rá Posztószél. - Jó az isten,
10 VI  |  tudnál te, fiúcska? - mordult rá Ambrus Pál. - Ész kell ide,
11 VII |  koromban. Az apám meg nem ért rá velem bajoskodni. Hanem
12 VIII| Veronka csillagszeme sugárzott rá.~A mátyás hamarosan beleszokott
13 VIII|      való dolog volt. Mindjárt rá is bízták Fütyüre, hogy
14 XII |   mindjárt virágokkal mosolyog rá vissza. De csak jó is annak,
15 XII |    készült a Varjú-várban, meg rá híva mind a két falu. Hadd
16 XIII|         Thurán Benedeknek volt rá gondja, hogy a szegény csizmadiát
17 XIV |  valamikor. Csakhogy arra most rá nem bírunk ismerni. Szöges