Rész

 1 IV  |           te az Isten szándékait, öregember?” - Koldus vagyok, alássan
 2 V   |           szúrós kaktuszok. Az az öregember, aki köztük lomhán õgyeleg,
 3 V   |          még most is ez a magános öregember?~A magános öregember ebbõl
 4 V   |      magános öregember?~A magános öregember ebbõl se hallott semmit.
 5 V   | berétegzett az mindent.~A magános öregember a kis cipõcskétõl kezdve
 6 V   |         ott por semmin.~A magános öregember pedig leült egy kicsi gyerekszékre
 7 V   |         tudta kitalálni a magános öregember. Ó, milyen szánandó szegény
 8 VIII|    ágyacskájába, akkor már nem is öregember volt, hanem a Fütyü cigány.~-
 9 XII |            mint ahogy szokott. Az öregember lehajtotta a fejét az asztal
10 XII |           a kép, és mosolygott az öregember:~- Ugye, micsoda bohóka
11 XII |   szívéért.~Jó szív, szeretet? Az öregember valami nagy ürességet érzett
12 XII |           hadd tegye szépekké egy öregember szomorú álmait.~S az öregembernek
13 XII |      Benedek? Megint az a magános öregember, aki elátkozott házban lakik
14 XII |           emlék? - nyögte a másik öregember. S húzta amazt magával a
15 XIII|        Erre a szóra ért oda a két öregember. A két nagyapó. Fütyü mindjárt