Rész

 1 I   | bukfencet, hogy kitelt volna belõle három. Csak azután jutott
 2 II  |   mesterségem, ha kiöregszem belõle. Legalább ti is jól jártok,
 3 IV  |  kezdett a semlyéken. Kitelt belõle ács, kõmíves, kosárfonó,
 4 IV  | többet. Világ bujdosója lett belõle. Hát már most mondd meg
 5 IV  |   hogy miért nem csinált már belõle csinegefogót az öreg Postósél
 6 IV  |    csak a szárnyacska maradt belõle, mikor rábukkantam az erdõn.
 7 VI  |     mégis kettõs haszon volt belõle. Az egyik az, hogy a keszegek
 8 VI  |   tarisznyájába, hogy jutott belõle még annak is, akit régen
 9 VIII|   hol Posztószél szippantott belõle egyet, hol Fütyü.~De Fütyünek
10 XI  |     fájdalmat már kigázoltam belõle. Most már csak takarózzék
11 XII |      malmot, hadd neveltesse belõle az öt gyermekét: jól tettem-e?
12 XII |     Mindjárt kiláttam én azt belõle - bizonykodott erre a szabó
13 XIV |  kétes felõle, annak nem jut belõle.~ ~.oOo.~