Rész

 1 I   |               kisüt: nevet.~Lám, maga a jó isten is elmosolyodott,
 2 I   |            fejét, mintha nehezellené.~- Jó estét, Vendel! - köszöntötték
 3 I   |             cirákiak.~- Egyétek meg, ha jó - fanyalgott kedvetlenül,
 4 I   |                Harkabusz uram mond szép jó reggelt.~A hajdú aztán hasznos
 5 II  |               meg azt a madarat. Hiszen jó az isten: majd csak megõrzi
 6 II  |    elfelejtkeztünk! De hiszen mégiscsak jó helyen tartja az eszét az
 7 II  |         rácincogtak, hogy ez így nagyon jó lesz. Hanem az emberek nem
 8 III | Posztószél-kastély~A Posztószél-kastély jó egy-két macskaugrásra volt
 9 III |            sivár földek közt kanyargott jó darabig, míg Posztószél
10 III |              többi része a földben van. Jó mély, négyszögletes verem,
11 III |                kifúrott kobaktökben. De jó az nagyon, meg illik is
12 III |              konyhába, tudakold meg, mi jó lesz az ebéd - biztatta
13 III |          Áldhatod az Istent, hogy ilyen jó helyre juttatott. Miközénk
14 III |                 mondta rá Posztószél. - Jó az isten, jót ad. Ne félj,
15 IV  |              kéregetni.~Ellenben nagyon jó az, ha egy-egy kolduska
16 IV  |              küszöbén. S legfõképp arra jó a koldus, hogy akkor nem
17 IV  |                  Hát még az a sok földi jó, amit a ciráki, nyiráki
18 IV  |          egyebet nem tudott adni, adott jó szót, kalácsért tanácsot.
19 IV  |           embernek, s Posztószél mindig jó helyen tartotta az eszét.~
20 IV  |              hogy vágni lehetett volna. Jó neki nagyon, mert az ilyen
21 IV  |           macska megtalálja, mert annak jó szeme van. Az már megjárta
22 IV  |               De hiszen vigyáz azokra a jó isten meg a Madzag kutya.~
23 IV  |              nem is jártam. No, az majd jó lesz másik esztendõre. Elég
24 IV  |            ember! Megfogta a kezében:~- Jó ez nekem, bácsi. Ezért is
25 IV  |           készen a hurcolkodással, ha a jó szerencse oda nem gurítja
26 IV  |                 Fütyü cigányt. Nem is a jó szerencse, hanem a jó szíve.~
27 IV  |                 a jó szerencse, hanem a jó szíve.~Adjon isten mézses
28 IV  |              gombot vettem le róla. No, jó les ezs neked így is. Segény
29 IV  |              megnövekszik ezsen a drága jó levegõn.~Veronka aztán elment
30 IV  |                 hogy drága lesz még ezs jó Thurán Benedeknek. Erre
31 IV  |       földönfutóvá tette ast azs áldott jó csizsmadiát, a te segény
32 IV  |            egyetlen lovát annak a drága jó embernek, õneki meg elvette
33 IV  |                  hát sok beszédem van a jó Istennel. Erre aztán eleresztett,
34 V   |               Vendel hajdúhoz, aki régi jó ismerõsünk. Mióta utoljára
35 V   |              gyermekével.~- Beszéljen a jó istennel...~Az úrnak valami
36 VI  |               ivadéka, ha olyan aranyos jó sive nem volna. De olyan
37 VI  |                az isten, Jánoska! Ugyan jó, hogy észrevetted, mert
38 VI  |                addig mesélgetett neki a jó istenrõl, míg az öregasszony
39 VI  |             mióta a szüreten megfázott. Jó arrul a méz nagyon, úgy
40 VI  |               Hiszen ha engem nem ilyen jó emberek találnak meg, azóta
41 VI  |              lett volna érte. Nemcsak a jó szívéért, hanem az éles
42 VI  |               háza végét tapasztgatta a jó pelyvás sárral, amiben még
43 VII |               ezek a derék, becsületes, jó emberek mindig osztoznak
44 VII |                gondolkozik, hogy milyen jó volna az, ha fügével volna
45 VII |        homlokára a nevét.~Mire volna az jó teneked, öreg Fütyü? Ismer
46 VII |                 traktálta meg a fiúkat. Jó étel az annak, aki szereti.~
47 VIII|                megérezték, hogy itt nem jó világ lesz. Õhelyettük a
48 VIII|               alföldre. No, ide egészen jó helyre jött szegény. A Madzag
49 VIII|                 bácsi, olyan ez, akár a jó édes barackmag, csak vastagon
50 VIII|            odaédesgette a fejéhez. Azok jó meleget tartanak. S ekképpen
51 VIII|              már úgy elaltatnál ezsen a jó helyen, hogy föl ne ébrednék
52 VIII|               így van azs, ha én egyser jó sándékba foglalom magamat.
53 IX  |                 tavaszi szántásokat. Ha jó idõt ad az isten, már tán
54 IX  |                kétszer is lehet aratni.~Jó idõ pedig volt bõviben.
55 IX  |           ostorban a suhogó.~Addig csak jó világ volt, míg a téli maradék
56 IX  |                lehet kenyeret sütni. Az jó az embernek is meg az állatnak
57 IX  |               Harkabusz uramat is friss jó egészségben és rettenetes
58 X   |            fogva Posztószél Veronkát.~- Jó emberek! Ti engem befogadtatok,
59 XI  |          olvasott le ez a gyerek! Ugyan jó szeme lehet neki.~- Ti vagytok
60 XI  |             Vendelnek addig dicsérték a jó szívét, hogy még utoljára
61 XI  |             lejönni.~- Jöjjön föl, nagy jó uram, maga, ha valami mondanivalója
62 XII |                 az élet illatát? Milyen jó kriptái dohosság volt itt
63 XII |             mosolyog rá vissza. De csak jó is annak, aki olyan szépen
64 XII |         szerettük, a bolondos Fütyüt, a jó szívéért.~Jó szív, szeretet?
65 XII |         bolondos Fütyüt, a jó szívéért.~Jó szív, szeretet? Az öregember
66 XII |                nem súgja neki, hogy nem jó lesz bolondozni, mert az
67 XII |             nagy kanállal egyszer. Majd jó étvágyuk támad, ha az uraság
68 XIII|         Bocsásson meg nekem az a nagyon jó Isten.~Erre a szóra ért
69 XIII|             szólította meg a beteget:~- Jó ember, én vagyok az a Thurán
70 XIII|                 Csicsmárnak:~- Beszélj, jó ember!~- Nem volt rossz
71 XIV |       sorultságból, csak azsért a drága jó ízsükért. Hisen ha akarnék,