Rész
1 1| elkísérte a két fia.~Mondta is neki a felesége, Enéh királynõ: -
2 1| egy lányt, és azt mondta neki:~- Én az urad leszek, te
3 1| királyának, hogy aranyban fizesse neki az adót.~A hunok királya
4 1| nélkül. Még lovat is adatott neki, hogy gyorsabban menekülhessen,
5 1| magyarok integettek, kiabáltak neki:~- Elég lesz már, te boldogtalan!~
6 1| földet, mely kenyeret adott neki.~A besenyõnek nem volt hazája,
7 1| parancsát várták. Akkor aztán neki a besenyõ tengernek, ahol
8 1| simogatta az egerecskét. Örült neki, hogy olyan hamar hozzáédesedett.
9 1| terveznek.~- Eredj! - intett neki a király.~A nádor meg is
10 1| Tisztelem gazdádat, mondd meg neki, hogy jó szívvel vettem
11 1| asztalt. Csak akkor volt jó neki, ha egy-egy narancserdõbe
12 1| gondja, hogy többé ne kelljen neki tücskön, verében élni.~ ~
13 1| azért csak annyit mondott neki:~- Áldjon meg az Isten!
14 1| ahogy jött. Azt mondták neki, ami aranyforintjuk volt,
15 2| Esztergom város kapitánya. Neki szánta a kardot Privoda,
16 2| királyi könyvtárba. Megengedte neki, hogy mind a két füle mellett
17 2| udvari hegedûs húzta volna neki. Csak akkor pihentek meg,
18 2| szót a király -, én adok neki tanácsot, õ ád nekem kalácsot.~-
19 2| de a kis varga úgy ugrott neki, mint a hörcsög.~- Azt szeretném
20 2| ilyesmihez hozzászokva, jó lesz neki a mûhely sarkában is egy
21 2| barátságosan a vállára ütött neki.~- Otthon parancsolgass,
22 2| akkorra már ágyat is vetett neki a jó asszony a kuckóban,
23 2| a vitéz a fülébe súgott neki:~- Ott ül Mátyás varga a
24 2| hogy azt meg ne mutatnánk neki.~- Jól nézze meg, mert ilyent
25 2| életében, vagy se - így szoktuk neki bemutatni a király fáját.~-
26 2| össze a kezét a gazda, de neki is mindjárt eszébe jutott
27 2| ákombákomos papírt a kisebb, adja neki a parancsot a nagyobb:~-
28 2| kis porontya is segített neki benne.~ ~
29 2| No, tudós mester - intett neki Mátyás -, hadd lássuk, el
30 2| esztendõ múlva azt jelentették neki a budai Várban, hogy valami
31 2| nemeslevelet is festetett neki: három vadkörtét aranyos
32 2| kivágtad a rezet - intett neki Mátyás kegyesen. - Olyan
33 2| azelõtt volt, úgy kellett neki külön kocsin vitetni.~Azóta
34 2| akkora éljent kurjantott neki, hogy megreszketett bele
35 2| édesszülédet, mondd meg neki, ezután majd én varratom
36 2| megszokta a német. Jól se esnék neki, ha más porolná ki a bugyogóját.
37 2| tanítómesterem - nyújtott neki kezet Mátyás -, akkor én
38 2| taníts ki minket is - mondták neki.~Bálint barát pedig összehúzta
39 2| csak egy lovat szerezzenek neki.~Azzal kapta magát, föllovagolt
40 2| a király nagyon megörült neki.~- No, szolgám, mégis meggondoltad
41 2| hajlik a király - könyörögtek neki. - Ha te megkérleled, megkegyelmez
42 2| úgy félvállról vetette oda neki a kérdést:~- Hát azt tudod,
43 2| csakhogy azt elfelejtettek neki adni. Mégpedig szántszándékkal
44 2| Mátyás királyét.~Bezzeg neki is örült Mátyás, mikor nagy
45 3| ember. Mikor a fejére tették neki a Mátyás király koronáját,
46 3| varga után, s azt mondja neki nagy szégyenkezéssel:~-
47 3| fegyverét elhányta. Minek az neki, mikor nincs vele kit vágni,
48 3| föl a királyhoz. Elmesélte neki a Tamás érsek vacsoráját.
49 3| Tamás érsekhez! Mondjad neki, hogy nem adnak már hitelbe
50 3| õkegyelmétõl, majd megtérítjük neki kamatostul, ha több lesz
51 3| az istenadta, még örült neki, hogy szívességet tehetett
52 3| követ -, csak viseltesse neki gondját, mert száz esztendõben
53 3| Kicsivel beéri, egy napra elég neki egy borjú.~A király, ahogy
54 3| kezed alatt!~- Nem tesz neki jót a kerti levegõ, uram
55 3| Illés, Illés - azt mondja neki Ulászló -, nem szeretem
56 3| komám - rikkantott oda neki Mujkó -, látom, nagyon szorít
57 3| Muhar basát, hogy adjam át neki az országot.~Mujkó akkorát
58 3| mögül, s bizony az volt neki az elsõ dolga, hogy a fejébe
59 3| Mujkó király azt mondta neki:~- Holnap nektek adom az
60 3| levelet. Mit volt mit tenni neki, hazadöcögtette a kis hordót
61 3| hogy igen nagy ereje van neki, ha beleköltözködik a rétesbe.
62 3| a méz, azzal udvaroljunk neki - vélte az öregbíró.~- De
63 3| azt nem tudom, hol veszünk neki zsákot.~Jó szerencse, hogy
64 3| fülébe ment a hír, szabatott neki olyan bíródolmányt, hogy
65 3| borbélyinasnak ki marad? Neki maradtak a hajdúk, a targoncások,
66 3| kukoricás asszonyok, mint neki. Akárhányszor éhesen feküdt
67 3| a Tisza-parton keresett neki helyet. Nem talált jobbat
68 3| közben hátra kellett vetni neki a vállán, különben beleragadt
69 3| Móra Balázs azt javasolta neki, hogy drótoztassa be a fejét
70 3| egyezkedõ szándéka van. - Isten neki, a másikat vidd haza békességben,
71 3| Cicke, a szultán küldte neki egyszer ajándékba, amikor
72 3| fejedelem nemigen örült neki.~- Öregember vagyok már
73 3| egész komolyan hitelt adott neki, és különös pártfogásba
74 3| azt ugatta volna meg, aki neki nem tetszett.~- No, hát
75 3| fogát csattogtatva ugrott neki a gazdájának. A fejedelem
76 3| ügyefogyott ábrázata volt neki, mintha háromig se tudna
77 3| bég urat. Nemigen esett neki kedvére a séta, egész nap
78 3| utolsó kunyhóban azt mondotta neki egy százesztendõs pásztor:~-
79 3| hajszála sem görbült meg neki. Jó szívéért vele volt az
80 4| össze. Nagyon megtetszettek neki a zöld atillás, sárga csizmás
81 4| megkedvelte a cigányt. Azt mondta neki, muzsikáljon egyet.~„Jaj,
82 4| gyenyerím! - gügyögött neki, mint a gyerekeknek, s messze
83 4| Derék hegedûsöm - mondta neki -, el nem hagylak halálos
84 4| Illés! Sír Illés!~- Van neki mért sírni, kismadarak! -
85 4| foglyul, s úgy megörültek neki, hogy tán akkor sem örültek
86 4| éhes az ember, azt mondják neki: eredj, fogj magadnak labancot.
87 4| föl érette. Mit üzenjek neki?~Támadi Gábor a szemébe
88 4| Azt gondolta magában.~„Fáj neki itt hagyni a jó helyet,
89 4| kimehetett. Még örültek is neki, mert mindig tudott okos
90 4| labancot, míg le nem olvasott neki százegy aranyat.~- Add oda
91 4| a szíve, mert odasúgott neki:~- Szojit-e nagyon a kötés,
92 4| Utoljára eszébe jutott neki Árkai Lõrinc, a muladi földesúr.
93 4| letelt, most már szolgáljatok neki békességes munkával.~- Hát
94 5| nagy erőlködésbe került neki elnyelni a kis Szegedet.~
95 5| életüket és vérüket ajánlották neki. Hiszen nem név az, hanem
96 5| Azt javasolnám, küldjünk neki valami szegedi ritkaságot.~
97 5| hamar megegyeztek. Elküldik neki az egyetlen ludat, annál
98 5| hivatalos emberek közül neki volt legjobban felvágva
99 5| követ alázatosan átnyújtotta neki Szeged ajándékát.~- Ez a
100 5| legalább, diák úr - rimánkodtak neki -, hogy legyen kit áldani
101 5| most már az Isten legyen neki irgalmas!~De hát a szanádiaknak
102 5| visszautasításra, inkább örült neki. Víg csaholással ugrándozta
103 5| kõrisfa. Csontnyaka van neki. A vége egy kicsit meg van
104 5| integetett utána:~- Adjon neki szerencsét a magyarok istene!~
105 5| mosolyodott el, mikor elmondták neki a Bánhidy Gergely uram vitézkedése
106 5| vezérét Benedeknek hívták. Neki támadt az a gondolata, hogy
107 5| nem rántok az olasz ellen. Neki csak olyan drága a szabadsága,
108 5| csákómat adjátok ide!~Odaadták neki a csákóját, s egyszerre
109 5| galambfiókára. Örültünk neki, hogy valahára igazi ellenségre
110 5| Jött is, de most nem volt neki mesélhetnékje.~- Jaj, fiaim,
111 5| közrefogta a gyereket, úgy vágtak neki az éjszakának.~Hullott a
112 5| Kényes ám, de van is neki mire! Öreg Titulásznak nagy
113 5| fõbíró úrnak? Azt mondja neki: filió, huncut a bíró. Mit
114 5| Titulásznak? Azt mondja neki: tilió, rongyból lesz a
115 5| nemcsak a sárgarigó mondta neki, hanem ahány gyerek meglátta
116 5| ágya szélére. Furulyázott neki egy kicsit, aztán a markába
117 5| egyebet már nem tudtam neki adni.~Savanyú képet vágtam,
118 5| zörgette, forgatta, de utoljára neki se kellett. Belesodorta
119 5| megtántorodott, hogy meg kellett neki fogódzni a tornácoszlopban.~„
|