Rész

  1     1|            innét a sátorfádat!~Egyszer aztán azt mondták a hunok vezérei
  2     1|              lánggal a kard. Egyszerre aztán ellobbant a láng, s mire
  3     1|                levágták az ellenséget.~Aztán újra megindultak Szittyaország
  4     1|                 kardostul.~Ott aludtak aztán száz meg száz esztendeig
  5     1|               volt köztük. A hét vezér aztán megvágta karját, és vérét
  6     1|                is megvédelmezik.~Álmos aztán öregsége miatt fiára, Árpádra
  7     1|                parancsát várták. Akkor aztán neki a besenyõ tengernek,
  8     1|                biztatni akarták volna, aztán nekivágtak a tücsökmuzsikától
  9     1|                ég felé kezét a király, aztán paripájára szökött, és hadirendbe
 10     1|         állította vitézeit. - Most már aztán kard ki, kard!~Kezdett már
 11     1|         völgyeiben telepítette le. Ott aztán elvegyültek a magyarságban,
 12     1|             elropogtatott utána. Akkor aztán azt mondta, hogy most már
 13     1|               csonthegyek közül. Akkor aztán azt mondta nagy alázatosan:~-
 14     1|              egyek a rosszban is.~Hogy aztán sok kulcscsörömpölés, ajtócsapkodás,
 15     2|                Hunyadi kardja.~Egyszer aztán ennek is akadt gazdája.
 16     2|                 Öltöztessétek darócba, aztán kergessétek ki a várból!~
 17     2|            lenyomott vele a papirosra. Aztán hol az egyik, hol a másik
 18     2|             palotai határba. Hanem ott aztán úgy nyoma veszett, mintha
 19     2|             kezét a bõrkötõje sarkába, aztán a karjára kapaszkodott a
 20     2|              kovács a vendégtõl:~- Hát aztán hogy mondja a szolgálat?
 21     2|        jöttment vándorló szavának. Meg aztán volt õneki egyéb dolga is.
 22     2|               a síró-rívó feleségétõl, aztán fölkapaszkodott a szamarára,
 23     2|             hogy csak úgy dagadt bele. Aztán odaszólt a királynénak:~-
 24     2|                Márton kovácsnak. Mikor aztán felkészülõdött a jámbor,
 25     2|             biz ebbõl, tiszt úr.~- Hát aztán minek lesz a gödör, Támadi
 26     2|               sem bíró lenni.~Utoljára aztán a falu végén talált a kisbíró
 27     2|               ott meghálhatunk, reggel aztán megkereshetjük a többieket.~-
 28     2|        csodálkozott el a király. - Hát aztán ki hozta ezt a gyevi törvényt?~-
 29     2|          biccentett rá a király. - Hát aztán mi vagy még?~- Csak cseh
 30     2|               mosolygott Mátyás -, hát aztán mit akarnál tõlem, cseh
 31     2|               igazságot teszünk.~- Hát aztán micsoda tifelétek az igazság?~-
 32     2|                  Szép kis igazság! Hát aztán mit álmodtatok?~- Én csak
 33     2|               csak egy szemvillanásig. Aztán megint összegörnyedt, s
 34     2|              ember, mint a hörcsög. De aztán csak visszaült a körte mellé,
 35     2|                evett meg belõle egyet.~Aztán befordult a sátrába, aludt
 36     2| tisztességtudóan a vastag nyakú.~- Hát aztán mi járatban volnátok? -
 37     2|                az apródszobában.~- Hát aztán mivel mulatja ott magát?~-
 38     2|         barátságosan a tudósnak. - Hát aztán mibõl csinálod az aranyat?~-
 39     2|       hajlongott a három legény.~- Hát aztán mi járatban volnátok? -
 40     2|          király udvarába is.~Így esett aztán, hogy Mátyás király útra
 41     2|            mondta:~- Nem lehet.~De ezt aztán olyan keményen kimondta,
 42     2|          néztek egymásra. A legbátrabb aztán megszólalt közülük:~- Bottal
 43     2|        biztatta õket Mátyás.~Szaladnak aztán botért, hálóért, horogért,
 44     2|                közepéig nem ért. Akkor aztán fölvette az almát a tenyerére,
 45     2|            fejüket tanakodva. Utoljára aztán Bálint mesterhez fordultak
 46     2|              összehúzta a szemöldökét, aztán azt mondta a gyöngyösieknek,
 47     2|                maga kezével nyomta rá, aztán pedig átnyújtotta a barátnak.~-
 48     2|           benne!~Mátyás nagyot nézett, aztán olyant kacagott, hogy egyszerre
 49     2|            görbült szájról látta. Arra aztán õ is elnevette magát, kétfelé
 50     2|                az aranykanállal. Akkor aztán szépen kétfelé szakította
 51     2|               urak elnevették magukat, aztán elszéledtek aludni. Tóbiás
 52     2|          nézett körül a pásztor -, hát aztán legalább keresték-e valahol?~-
 53     2|          biztatta õket a király.~Mikor aztán az éhit elverte, odahajolt
 54     2|            fért már a kanalamba.~Mikor aztán a kalázi bíróék odaszaladtak
 55     3|           garas a ládafiában. Ilyenkor aztán búsan szólt oda szegény
 56     3|              hatalmas uraknak, ha maga aztán megkoplalta is a bõkezûségét
 57     3|        megsegített a német ellen, most aztán követeli érte a bérét. Ide
 58     3|              elegen énnálam nélkül is.~Aztán behúzódott az ablakfülkébe,
 59     3|              nyaka beleszakad is.~Erre aztán elvált egymástól a két jó
 60     3|      szívszakadva. A száraz mákfejeket aztán tavaszig a tarisznyájába
 61     3|            ahová senki se hívta. Akkor aztán az ültõ helyébe megevett
 62     3|               hegedûszót hallani!~Erre aztán elõugrott két fülig szájas
 63     3|         termett, kegyelmes basa!~Amire aztán a többi szõregi követ is
 64     3|       terméstek, semmiházi népei!~Erre aztán a török uraknak se kellett
 65     3|            járása, mint a szél.~Otthon aztán fülön fogta a kisinast,
 66     3|             hátára az aranyos zacskót, aztán mindjárt takarodót fúvatott
 67     3|                kegyesen a basa. - Csak aztán ha készen lesz a fal, megjelentsd,
 68     3|               évig Szalonta alá. Akkor aztán a berényi várba kocogott
 69     3|              fölrakhatod a falat. Csak aztán az avatásra el ne felejts
 70     3|             lármájuktól.~Hanem egyszer aztán ugyancsak elhallgatott mind
 71     3|               eldugták, ki hova tudta, aztán mentek világgá. Az ellenség
 72     3|                húzta a magáét is. Csak aztán esett gondolkodóba:~„Rúgja
 73     3|             szép história lesz.)~Ezért aztán azt mondta egyszer Pali
 74     3|             alatt a gyomrát a török. - Aztán a próféta is tiltja nekünk
 75     3|           eszét a város dolgába, hogy „aztán ügyeközzön ám kend haza,
 76     3|              azt is kiadta a Bodrinak, aztán megtörülgette a száját,
 77     3|                uralkodott Móra Balázs, aztán mindezt fordítva végigcsinálni,
 78     3|               mozlemineknél. Így esett aztán meg, hogy mikor egyszer
 79     3|                addig él is.~Abból lett aztán veszte szegény Móra Balázsnak,
 80     3|          alatta a pocakja.)~- Most már aztán mondd el, fiam: hogy történt
 81     3|            távozz békében a bürgéddel, aztán majd ha levágod, elhozhatod
 82     3|              fejedelem csizmájára. Ott aztán úgy nyúlt végig, hogy Apafi
 83     3|          ügyes-bajos ember mondókáját, aztán odahunyorított az ajtónálló
 84     3|     vesztegetheti senki emberfia.~Erre aztán az urak is jobbnak láttak
 85     3|             szép magyar neve.) Azokkal aztán nagy megelégedetten bebújt
 86     3|                valami olyasféle az úr. Aztán legalább meg van-e elégedve
 87     4|            zümmögtek a szúnyogok. Arra aztán Csikaló sietett letenni
 88     4|                les a nadrágomon.~Ezért aztán annyit incselkedtek vele
 89     4|       pislogott sebesen Csikaló.~- Hát aztán mi szándékban jársz itt? -
 90     4|                lecsókolta róla a port, aztán a szívére szorítva, keresztüllopódzott
 91     4|              legtovább a mécses, mikor aztán az is kialudt, Csikaló fogta
 92     4|               a suhogását is hallotta. Aztán második, harmadik felhõ
 93     4|        mormogta bosszúsan a cigány. De aztán hirtelen észbe kapott, s
 94     4|               derék magyar néptõl.~Így aztán csakugyan meg is szállotta
 95     4|            elért a kuruc táborhoz. Ott aztán össze is roskadt.~- Nini,
 96     4|                megbújt az árokban, ott aztán nagyon vígan röhentett egyet,
 97     4|                szájtátva nézett utána. Aztán keserves mosollyal nevettek
 98     4|                azt akartok szopogatni! Aztán ki az apátok, hogy így szélnek
 99     4|             Magyarország fölött, hanem aztán hullani kezdett a szárnya.
100     4|              Nagy halomba rakták õket, aztán tüzet tettek alájuk. Ropogott
101     4|               haldokló kuruc vitéz, de aztán csak visszahanyatlott a
102     4|              eltûnõdött egy kicsinyég, aztán megbiccentette szép fehér
103     4|            peremét. - A vágás irányába aztán majd kihalászhatod.~Aztán
104     4|              aztán majd kihalászhatod.~Aztán fogta a másodikat, azt is
105     4|        hangszernek. Tovább is faluztak aztán nagy megelégedetten.~Ahogy
106     5|            beleírta a száz aranyat is, aztán bekocogott a kamaráshoz.~-
107     5|               a garasa az övénél. Arra aztán õ is rávicsorította a fogát
108     5|        becsúsztatta a mentéje zsebébe, aztán legyintett a kezével.~-
109     5|              aranyat a leégettek közt, aztán hátat fordított nekik, és
110     5|   készülõdésben elbódorogtak hazulról, aztán összetalálkoztak, és eltévedtek
111     5|                 tûnõdött el apó. - Hát aztán mit tegyünk most már?~-
112     5|                a méheimet - vezényelte aztán Gergely apó. De hát azoknak
113     5|       puffogtattuk valamennyien. Mikor aztán kiadtuk a mérgünket, akkor
114     5|           mondta a katona a társainak.~Aztán egyikük kiállt a kapu elé,
115     5|            katonák a szájukon, egyszer aztán hátrafordult a Kuckó király:~-
116     5|           Furulyázott neki egy kicsit, aztán a markába nyomott egy darab
117     5|                 mit mutatok én nektek!~Aztán bementek a tisztaszobába,
118     5|               volt, mint a templomban, aztán olyan riadalom, hogy elhallatszott
119     5|         szabadságharcról beszél.~Mikor aztán a magam szárnyára kerültem,