Rész

  1     1|             összenéztek a vitézekkel.~- No, fiúk, lesz már, aki fõzzön,
  2     1|            hadseregek földre hulltak.~- No, ez különös álom volt. Ugyan
  3     1|                 marék füvet a rétrõl.~- No, a te urad nagyon szerény
  4     1|              ábrázatára sem emlékeznek.~No, erre Zsigmond király se
  5     1|                 se férek tõle az ajtón.~No, a Zsigmond rabtársainak
  6     2|                is volt Hendók mester.~- No, az nem nagy sor - pittyesztette
  7     2|             leszel, mint a bicskának.~- No, azzal nem nagyon lakik
  8     2|                 délebédet elkölthetjük.~No, a palotai erdõkben nem
  9     2|                nyomában csodát látni.~- No, nézze meg fölséged ezt
 10     2|                el, ha érted nem küldök. No, kerüljünk beljebb a tisztaszobába,
 11     2|                hajított le a gödörbe.~- No, isten megáldjon, Támadi
 12     2|            fütyörészett, mint a rigó.~- No, öcsém - toppant elé a kisbíró -,
 13     2|               meglassította a menést.~- No, ezt megfogjuk - kapta le
 14     2|            eredj adó, Budavárba, eredj!~No de erre a tréfára már csakugyan
 15     2|            csóka, mint máshol a rigó.~- No, azt szeretném én hallani! -
 16     2|                mindenféle dézsmaszedõk.~No de ez a tudósok dolga, én
 17     2|             ispán az üres tarisznyát.~- No, annál szaporábban mehetünk,
 18     2|                 a füleit a dudaember.~- No, szeretném azt a jeles bírót
 19     2|               nevetve a dudaemberhez. - No, gyevi bíró, ugye, hogy
 20     2|          szégyenlõsen a hosszú ember.~- No, azt látom - mosolygott
 21     2|             kevélyen a mellét Vendel.~- No, az nem sokat ér - legyintett
 22     2|         pipaszárát fúrni a lószõrbõl.~- No, ezt jól megtanultad, hékás -
 23     2|              benne a nagy könyvekben.~- No, megállj, Vendel - vigasztalta
 24     2|            Emberül megfeleltél, Vendel. No, ugye, csak jó iskola az
 25     2|            erdõkbe is kivitte vadászni.~No, a vadászat nem sokat ért,
 26     2|                 az udvari csillagász.~- No, tudós mester - intett neki
 27     2|         csendesen nekivágott a sûrûnek.~No, a tûzpillangók nem voltak
 28     2|           lépett oda hozzájuk Mátyás -, no, mire végzitek?~A jó emberek
 29     2|              szép fehér fahasábokból.~- No, ennél különb mesterséget
 30     2|                 se húzzuk le egymásról.~No, az igaz is volt, mert a
 31     2|                 a király összenézett.~- No, ennek helyén van a szíve -
 32     2|              megkívántam a vadkörtét?~- No, csak ennél nagyobb kívánsága
 33     2|          magának Mátyás királynak se.~- No, ennek az embernek már magam
 34     2|                lenni, mint én vagyok.~- No, én az vagyok - tolta elõre
 35     2|                 az lesz az íródeákom.~- No, ez könnyû kérdés - cihegett
 36     2|                  mint a jégverte búza.~„No, énbelülem se lesz a király
 37     2|               is a királyhoz sebesen.~- No, uram király, ez majd fölokosít.
 38     2|               harmadik cimborátokat is.~No, azt várhatták még harmadnap
 39     2|              fejére a bükkfa kupából.~- No, deák - hunyorított rá a
 40     2|               elmosolyodott a király.~- No, öreg, mi tudományt árulsz?~-
 41     2|               azonban nem hitt benne.~- No, az is szép mesterség -
 42     2|                sár, abból arany lesz.~- No, ez derék dolog, mester -
 43     2|         hozzatok egy nagy üres zsákot.~„No, azt mind kinccsel töltik
 44     2|          tudományt, ahogy megérdemli.~- No, akkor minket aranyba foglaltass,
 45     2|            odafordult a lapátfülûhöz: - No, fiam, hát mit árulsz?~A
 46     2|            növését is meghallom vele!~- No, te ugyan kivágtad a rezet -
 47     2|            Gyapjúnyíró özvegyasszony.~- No, fiam, Béni, tiszteltetem
 48     2|                  Háborús hírt hozott.~- No, azzal meg különösen ráér.
 49     2|                 feküdt egy aranyalma.~- No, úrfiak, az lesz a vezér,
 50     2|            kicsit restelkedve a bíró.~- No, ezután Gyöngyös legyen
 51     2|             töltik kedvüket a nagyurak.~No, azt meg kell adni, hogy
 52     2|         magammal Budára udvarmesternek.~No, egyéb se kellett a jámbor
 53     2|                fodormentavirágaimnak?~- No, jól van, Bálint tanítómesterem -
 54     2|                 nagyon megörült neki.~- No, szolgám, mégis meggondoltad
 55     2|                 a maga kenyerét egye.~- No, az nem sokba kerül - mosolyodott
 56     2|            addig is, míg meglátogatlak.~No, arra nem soká kellett várni,
 57     2|     megvidámodtak bele a gyöngyösiek.~- No, Bálint mester, te szépen
 58     2|               elõ az udvari kapitány.~- No, remete, én könnyût kérdezek
 59     2|           megették a cigánypecsenyét.~- No, most már hunyjunk egyet
 60     2|           Mehetünk, királyom, mehetünk.~No, pedig nem mehettek. Tóbiás
 61     2|         elveszett a király fakó lova.~- No, híres bölcs, most add elõ
 62     2|             fakót nem találom.~- Sebaj, no, mester - esett meg a király
 63     2|        illedelmes köszöntés a száján.~- No, mire végzik? - azt mondja. -
 64     2|                Lovat a szarkafészekben! No, még ilyet se hallottam
 65     2|               szorított a pásztorral.~- No, jó ember, többet tudsz
 66     2|                rézpolitúránál.~- Sebaj, no - nevetett a király -, itt
 67     2|                 a János-hegy tetejében.~No, az éjszakától meg nem ijedt
 68     2|      tegnapelõtt fogyott el vacsorára.~„No, Mátyás, te se jártál még
 69     2|          nyájasan letette Mátyás elé.~- No, szegény ember, ne mondd,
 70     2|               tõled a betevõ falatot.~- No, ezt az isten is levesnek
 71     2|                fakanállal a kõlevest.~- No, gazduram, gyere velem -
 72     3|               kicsit este óta. Mindegy, no; ha te vagy a király, mért
 73     3|             mondott nagy diadalmasan:~- No! Ott vannak a bíbicek, ott
 74     3| nekinyájaskodott a Perec basa embere.~- No - azt mondja -, látom, hogy
 75     3|                 öröm volt õket nézni.~- No, ezt jól kieszelted, kisbíró -
 76     3|          kenette meg mogyorófahájjal.~- No, minket szépen aranyba foglaltatott
 77     3|             szerecsen szolgák gúnyája.~„No, Jakab mester, úrrá leszel
 78     3|              aki keményen rákiáltott:~- No, gyerek, hány hét a világ?!~-
 79     3|               Bezzegh uramat.~- Mondjad no, jó ember.~- Sokat sanyargat
 80     3|                ha kövünk volna hozzá.~- No, azt adhatok, mert nekem
 81     3|         verejték a nagy igyekezetben.~- No, te is megkerültél, te török? -
 82     3|                oszt a macska mögötte.~- No, azért nekem se kell a más
 83     3|       kasszájából fizetik a drótost.)~- No, asszony, de ráérsz. Tán
 84     3|                 lopta kend.~- Kaptam.~- No, azt mögéri. Erõvel, egészséggel!~
 85     3|            akarja adatni a nyargalót.~- No, azon én is ott akarok lenni -
 86     3|                 és magyar textilben.)~- No, melyik a vádló?~- Én vagyok
 87     3|               Mohamed az õ prófétája.~- No, ez derék, gyaur - enyhült
 88     3|          veregette meg az agár fejét.~- No, ez ugyan kitanult ebállat,
 89     3|          természete a núbiai agárnak.~- No, ez akkor nagyon becses
 90     3|                aki neki nem tetszett.~- No, hát én megmutatom, hogy
 91     3|             hordhatom mindig a fejemen.~No de azért nem maradt gazdátlan
 92     3|            köszöntött rá a fejedelem -, no, mire végzed?~- Fogadj isten,
 93     3|             nagyon életlen a fejszém.~- No, hát csak hagyd ott, szegény
 94     3|              magyarádi borocska után.~- No, még ilyet se kóstoltam
 95     3|            bodolai vár karcsú tornya.~- No, most már hazatalálok -
 96     3|                nagy oszlopos szobába.~- No, Csûr Istók - kiáltott rá
 97     3|                kacagva fordult hozzá:~- No, fejedelem uram, nekünk
 98     3|                 másfél száz esztendeig. No, ha azt beszéli, ebben nem
 99     3|               nyelv ki nem mondhatja.~- No, majd kiküldöm a süvegemet -
100     4|               is katonának teremtett.~- No, majd megválik, fiam - mondta
101     4|              kicsit ijedten a cigány.~- No, azt okosan tetted - ment
102     4|                 lélegzéssel pihegtek.~- No, dádé, soruls most, mint
103     4|                hajdúk utánakiabáltak:~- No, kis kuruc, nem tett meg
104     4|                 magát a hadi életben.~- No, én annak a lókötõnek leharapom
105     4|               mosolyogva a fejedelem.~- No, Kengyela - azt mondja -,
106     4|               megszólalni nem tudott.~- No, igen - bizonykodott Rákóczi. -
107     4|             csörgetve az erszényüket.~- No, Kengyela, állod-e a szavad?~
108     4|                labanc hadak fõvezére. - No, majd meglátjuk, hány zsákkal
109     4|               belecsúsztatta a vízbe.~- No, itt meg nem találja a német,
110     4|              faragja a nyárfavesszõt.~- No, most már jöhet a német -
111     5|                  mint az aranyforinton.~No, azért mégiscsak elképedtek
112     5|                 a csizmavakaró kése is.~No, ez nem lett volna hiba,
113     5|                 a házban a Haynau híre. No, nem Bánhidy Gergely uramat
114     5|           sastól tanulnak a fiatalok.~- No, repülni én is megtanítalak
115     5|                a padról.~- Ördögöt már, no - intette le szigorúan a
116     5|           kaparták õket a buckák alá.~- No, most már segítsetek összefogni
117     5|               öreg Titulászhoz inasnak.~No, ettõl megijedtem, mint
118     5|            fogódzni a tornácoszlopban.~„No, ilyet már mégse tennék,