Rész

 1     1|        Azzal felszökött paripájára Magyar is. Hajrá, száz vitézükkel
 2     1|            kerültünk - szólalt meg Magyar.~Körülnéztek, s csudaszép
 3     1|       látnának bennünket - felelte Magyar.~- De látnak ám! - fordította
 4     1|  liliomvirágok a szélben.~Hunor és Magyar összenéztek a vitézekkel.~-
 5     1|        hunok. A keleti fele jutott Magyar leventének, s ezeknek utódjait
 6     1|          Szittyaországban Hunor és Magyar ivadékai. Úgy elszaporodtak,
 7     1|      hálóját a folyóba, rátámadt a magyar halász:~- Ez az én folyóm,
 8     1|          hun pásztor kergette el a magyar pásztor barmát a legelõrõl:~-
 9     1|           sátraikat, elbúcsúztak a magyar testvérektõl. Megígérték
10     1|           élnek a mi jó rokonaink, magyar testvéreink. Ha akarjátok,
11     1|       Tisza gázlójának. Nyomában a magyar tábor. Alkonyatra már a
12     1|         két népnek, a lelke nem. A magyar már akkor templomot épített
13     1|          idejében látogatták meg a magyar földet a besenyõ atyafiak.
14     1|           kedvük se volt elmenni a magyar király híres csatabárdjáért,
15     1|             és belekergette õket a magyar fegyverekbe.~Mire a nap
16     1|     HONALAPÍTÓ~Sokféle nép lakta a magyar földet ezer esztendõvel
17     1|            ennyit csak elbír még a magyar király udvara. Viseljétek
18     1|           pedig azok is kerülték a magyar tábort, annyit riasztgatta
19     1|    legényeket nevel az olasz föld, magyar urak! - fordultak oda kérkedve
20     1|   Csudálkozó morgás futott végig a magyar urakon, Lajos király azonban
21     1|            Különbet tudnak ennél a magyar legények! A legkisebb kuktám
22     1|   fõszakács -, meg kell mentened a magyar becsületet. Meg kell enned
23     1|             A PÁPRÁDI RAB~Zsigmond magyar királyról föl van jegyezve
24     1| lobogólengetéssel álltak elejébe a magyar urak, fehér szakállú országtanácsosok,
25     1|   kapunyikorgás után elszéledtek a magyar urak, Zsigmondnak az volt
26     1|         akkor vállukon vitték ki a magyar urak. Azt mondták, meg kell
27     2|        Oldalaiba törököket kergetõ magyar vitézek vannak vésve, tetején
28     2|     kõdarabok elõtt hajtani minden magyar embernek.~Mert ez a koporsó
29     2|        Derék, jó vitéz, becsületes magyar, Esztergom város kapitánya.
30     2|        mondhat, amit akar, a gyevi magyar mégiscsak jobban tudja a
31     2|       nevét, mint a mappa. A gyevi magyar itt árulja a sült tököt
32     2|           a vállára, s karon kapta Magyar Balázst, a fõvezért.~- Gyere,
33     2|      helyén van a szíve - nevetett Magyar Balázs -, bizonyosan a vár
34     2| megbosszankodott.~- Nem is vagy te magyar ember - csóválta a fejét -,
35     2|          sarkába a lengyel deák.~A magyar deák hallgatott, mint tyúk
36     2|            legyintett a lengyel.~A magyar deák megint csak lecsüggesztette
37     2|          mindnyájának.~Egyszer egy magyar, egy olasz meg egy cseh
38     2|            eszelt ki. Legelõször a magyar emberrel eredt beszédbe
39     2|            a nyele. Azóta se evett magyar pásztor olyan bicskával
40     3|     hordozd, ha nehéz - nevettek a magyar fõurak.~- Dobzse, dobzse -
41     3|           cseh emberre ez a név, a magyar nép azon emlegeti örökétig.~
42     3|           billentette rá a fejét a magyar király.~- Ha a magyar hadak
43     3|            a magyar király.~- Ha a magyar hadak egyesülnek az oláh
44     3|          pesti síkra, nézzük meg a magyar tábort.~Bizony még akkor
45     3|           ám az oláh vajda, hogy a magyar király bársonycsizmája ásítozik
46     3|         vajda, nézz végig inkább a magyar táboron, itt fekszik elõttünk.~
47     3|         szégyenlitek magatokat, ti magyar urak, hogy így dúskáltok
48     3|         Mátyás után gazdája lett a magyar koronának. A korona ugyan
49     3|       éjszaka, hurcolkodik-e már a magyar király. De hogy hiába leste,
50     3|            is:~- Hej, te kutyaházi magyar ember, de szeretnék egy
51     3|        csak Tejfölnek mondta azt a magyar ember. Annak mondta a szalontai
52     3|       visszakattogott az alvégi:~- Magyar Pál, Magyar Pál, liszteszsák,
53     3|           az alvégi:~- Magyar Pál, Magyar Pál, liszteszsák, liszteszsák!~
54     3|     nemzetségbeli volt: hanem ha a magyar molnárt meglátta, mindig
55     3|     bosszúság.~- Minek is van ez a magyar molnár a világon?! Ha egymagam
56     3|       hányhatnék az erszényembe.~A magyar molnárt Pál gazdának hívták.~
57     3|       felvégi malom, török molnár, magyar molnár. Jött volna ellenséges
58     3|    Belenyúlt az odúba, s kihúzta a magyar molnár pénzét.~- Nini! -
59     3|            a választ:~- Meg ám, te magyar!~Mikor Pál meglátta, mit
60     3|             testvér?~Török molnár, magyar molnár karonfogva mentek
61     3|        kell, hogy Ali Patlidzsán a magyar menyecskéknek szabta a papucsot,
62     3| gondviselés.~Amely nyájaskodásra a magyar mester így szokta visszacirógatni
63     3| törökborsot, mert úgy kívánkozik a magyar gyomorba.~- Mán pedig neköm
64     3|         világosan látta, hogy az õ magyar barátja emberhússal élõ
65     3|       török bíróság. Ennélfogva ha magyar a vádlott, akkor elüljáróba
66     3|           mind mezítláb járt az és magyar textilben.)~- No, melyik
67     3|            a slafroknak régi, szép magyar neve.) Azokkal aztán nagy
68     4|         sorra sarcolták az alföldi magyar városok ártatlan népét.
69     4|           el a mézet ettõl a derék magyar néptõl.~Így aztán csakugyan
70     4|          esztendõvel ezelõtt azt a magyar szabadságot, akit õnagysága
71     4|          vitéz nemzet volt, mint a magyar, meg éppen olyan szerencsétlen
72     4|        nagy bajában megsegítette a magyar, most rajta volt a sor,
73     4|            kimúlásom:~Németté lett magyar földön nincs maradásom.~
74     4|        tõlük az angyalok is a szép magyar muzsikát!~Hiszen a mennyországba
75     4|           bujdosásra adta magát, a magyar határról visszaküldte a
76     4|         szavára szüksége van még a magyar népnek. Tenger bánatát ki
77     4|          szavára fölriad álmából a magyar szabadság. Attól félt, tán
78     4|          segíts megmenteni száz jó magyar életet! Jön a labanc, halálra
79     4|           szüksége lesz még erre a magyar népnek.~- Úgy legyen, amint
80     5|          sok szép könyvnek, amit a magyar szabadságharcról írtak.
81     5|             mikor még kerek volt a magyar világ. Aki mesélte, Farkas
82     5|        szedrezni. S mikor a fiatal magyar szabadságnak ellensége támadt,
83     5|          hívnak. De én mától fogva Magyar Andrásnak szeretném magamat
84     5|           Damjanich tábornok már a magyar szabadságharc vértanúja
85     5|       olasz szabadságharcosokkal a magyar honvédeket kell szembeállítani.
86     5|           akkor sok volt odalent a magyar ezred. Majd agyon is szorongatták
87     5|          Szegesdi az olaszoknak. A magyar ezredek lassanként mind
88     5|     tábornokokat ette a szégyen, a magyar katonáknak azonban tetszett
89     5|            magunkat” - gondolták a magyar ezredek, s õk is hátat fordítottak
90     5|       akarták cserbenhagyni.~Egyik magyar ezred a másik után fordult
91     5|    változott, amikor megszólalt:~- Magyar föld van benne. Az édesanyám
92     5|            gajtói hõs idegenben is magyar földön alussza örök álmát.~ ~
93     5|  regimentje! Ki a gyepre, aki igaz magyar!~Mire a falu végére értünk,