Rész
1 2| HENDÓK MESTER ÉS BUSA DEÁK~Hendók mester
2 2| MESTER ÉS BUSA DEÁK~Hendók mester a Mátyás király legkedvesebb
3 2| Busa deák pedig a Hendók mester leghaszontalanabb szolgája.
4 2| gurultak volna, ha Hendók mester olyan szép tuli-tarka rózsákat,
5 2| volna máshol, mint a Hendók mester könyveiben.~Mivel ez a Hendók
6 2| könyveiben.~Mivel ez a Hendók mester ilyen nagyon tudós férfi
7 2| engedelemre büszke is volt Hendók mester.~- No, az nem nagy sor -
8 2| osztogatják - pirongatta Hendók mester.~Busa deák erre nagyot rántott
9 2| cingár kis ember volt Hendók mester, s csakugyan zörögtek a
10 2| apját emlegették.~Hendók mester nagyon kapott az ilyen ritka
11 2| ilyenkor megesett, hogy Hendók mester haragjában nem a papirost
12 2| amilyeneket odabent Hendók mester pingált. Össze is faragcsált
13 2| csúfolódott vele Hendók mester. - Megeszem a fejemet, ha
14 2| nagyon lakik jól, Hendók mester - nevetett a deák, s leguggolt
15 2| asztal alá, amelyiken Hendók mester írt, festett nagy buzgalommal.
16 2| buzgalommal. S addig-addig nézte a mester nyolclábú szarvasait, hogy
17 2| míg tele nem pingálta a mester szép fehér palástját mindenféle
18 2| szárnyát.~- Jó étvágyat, Hendók mester! Megeheti már kelmed a fejét.~
19 2| serdült ki az ajtón Hendók mester, Busa deák pedig a kezébe
20 2| tulitarka palástban.~- Nini, mester, tán be akarsz állni Mihóknak,
21 2| Lesz-e belõle ember, Hendók mester?~- Soha biz abból, uram
22 2| végére faragva, hogy Hendók mester se rajzolt különbet.~- Hát
23 2| félnyakú, ez meg a Hendók mester formájú.~A kerek képû volt
24 2| félnyakú, az x meg a Hendók mester formájú.~Különösen ez az
25 2| Hendókhoz:~- Mondsza csak, mester: sebes munka-e az az írás?~-
26 2| mosolygott boldogan a mester -, ha jókedvemben vagyok,
27 2| DEÁK~UDVARI KÖNYVNYOMTATÓ MESTER~- Hogy lehessen ez - csóválta
28 2| mesterség - vélte Hendók mester, aki most már csak a maga
29 2| kifelé a szikrák, ahogy a mester odabent kalapálta a vasat
30 2| falatozás végeztével Nekemiás mester is odatelepedett a király
31 2| csillagász.~- No, tudós mester - intett neki Mátyás -,
32 2| tudományoddal!~Tudós Nekemiás mester csakugyan locsogott-fecsegett
33 2| király:~- Azt mondd meg, mester, ha olyan nagy tudós vagy:
34 2| erdõ mélyében?~Nekemiás mester nem szólt arra semmit, hanem
35 2| gondoltam, vaddisznó! - ütött a mester vállára, de az még összébb
36 2| oldódzott meg többet.~Nekemiás mester már akkor kiválasztotta,
37 2| Hát te mit hoztál, Tamás mester?~A Tamás névre egy olasz
38 2| csudát eszelt ki a Tamás mester nagy tudománya!~Míg az urak
39 2| lesz.~- No, ez derék dolog, mester - mosolygott a király. -
40 2| az üres zsákot.~- Nesze, mester, a jutalom. Használd jó
41 2| az üres zsákkal?~- Nini, mester - nevetett a király -, hát
42 2| elkotródott az aranycsináló mester, hogy képpel se fordult
43 2| megkegyelmez a városnak.~Bálint mester nem is sokat kérette magát.
44 2| gyöngyösiek.~- No, Bálint mester, te szépen kifogtál rajtam! -
45 2| TÓBIÁS MESTER~Jó embereivel, hív szolgáival,
46 2| után a király. - Tóbiás mester majd vigyáz a lovakra, míg
47 2| mi szundikálunk.~Tóbiás mester olasz tudós volt, s az eszével
48 2| beszédébõl.~- Neked szóltam, mester - kiáltott rá Mátyás -,
49 2| kedved bojtárkodni?!~Tóbiás mester akkora igent bólintott,
50 2| elszéledtek aludni. Tóbiás mester pedig meg nem tudta érteni,
51 2| talpra ugráltak, Tóbiás mester is becsapta a nagy könyvet,
52 2| pedig nem mehettek. Tóbiás mester rosszul bojtárkodott: szõrén-szálán
53 2| orrára a mutatóujját Tóbiás mester -, nem veszett az el. Azt
54 2| kíséret elnevette magát, a mester pedig nagy morogva bebújt
55 2| nem találom.~- Sebaj, no, mester - esett meg a király szíve
56 2| mutatott föl a pásztor, Tóbiás mester pedig elvihogta magát:~-
57 2| kell pedig azt próbálni, mester! - ütött a vállára a király,
58 2| a szarkafészket!~Tóbiás mester csavargatta a fejét jobbra-balra.
59 2| Hát akkorát rikoltott a mester, mint egy erdõ sárgarigó:~-
60 3| kolbászt kávézott Jakab mester, mikor végigszaladt a hír
61 3| vannak a törökök!~Jakab mester kezébõl ijedtében kiesett
62 3| szakállától.~Bezzeg ugrott Jakab mester, hogy hármat is lépett egy
63 3| szolgák gúnyája.~„No, Jakab mester, úrrá leszel abból a borravalóból,
64 3| otthon lelkendezett Jakab mester az öreglegény elõtt:~- Szaladj
65 3| elõled a tejfölt.~Jakab mester azzal bebújt az ágy alá,
66 3| bebújt az ágy alá Jakab mester mellé, a kisinas pedig bekocogott
67 3| városát a töröktõl. Jakab mester meg az öreglegény elõ se
68 3| mást a jámborok? - Jakab mester beszegõdött hozzá öreglegénynek,
69 3| Amely nyájaskodásra a magyar mester így szokta visszacirógatni
|