Rész
1 1| késõbb az õ fiának. Egyszer majd ti is elmesélitek utódaitoknak,
2 1| mossa ki gyolcsruhátokat?~- Majd csak ád az isten arra is
3 1| Maradjatok nálunk addig, azután majd együtt induljunk!~Le is
4 1| szája akkorára tátva, hogy majd elnyelte a fejét, mégiscsak
5 1| sok mindenféle pósz-pász majd el találja venni az étvágyamat!~
6 1| gazdája haza nem tér. Mikor majd egyszer visszajön, nagy
7 1| egyéb bajuk nincs, errõl majd teszünk! Majd megemlegettetem
8 1| nincs, errõl majd teszünk! Majd megemlegettetem velük, mikor
9 2| jutalmam hol van?~- Az ám, majd elfelejtettem! - mordult
10 2| pingált lúdtollal, hogy majd legurultak onnan. De még
11 2| olvasni se tud a málé?~- Majd megtanul - nézett rá a király
12 2| töpörödött kis ember, akinek majd nagyobb volt fehér szakálla,
13 2| hé?!~- Tudja a macska. Majd megmondod, ha akarod.~-
14 2| egy ujjal is hozzányúlni! Majd megtaníttatom én az emberségre!
15 2| nyugodott meg a kovács -, majd megijedtem, hogy tán valami
16 2| libazsíros lángossal.~- Ezt majd elviszem az útra - mondta
17 2| el a solymári bojtár. - Majd meg nem ismertem a sok madara
18 2| Hanem megállj, uram, majd én veszem ki a tarisznyából
19 2| magát. Gondolta, hogy így majd nem találják meg mindenféle
20 2| nyugodott meg a bíró. - Majd számon veszem, mire pazarolták
21 2| vigasztalta a király -, majd elküldelek én oda, ahol
22 2| annak a kürtnek, öcsém?~- Majd kipróbáljuk - kapott a szón
23 2| sebesen.~- No, uram király, ez majd fölokosít. Megtudod belõle,
24 2| mondd meg neki, ezután majd én varratom neked a ruhát,
25 2| király. - Tóbiás mester majd vigyáz a lovakra, míg mi
26 2| szíve az öreg Tóbiáson. - Én majd fölülök a nádor lovára,
27 2| bíróné, mint az orsó, mert majd megette a kíváncsiság, s
28 2| színarannyá változott a kavics, majd kiveri a szemem a ragyogása! -
29 2| akkorára tátotta a száját, hogy majd elnyelte a bográcsot katlanostul,
30 3| csizmádon, mint a tenyerem, majd befolyik rajta a víz.~-
31 3| erdélyi vajda õkegyelmétõl, majd megtérítjük neki kamatostul,
32 3| hogy szánalom volt látni. Majd kiszúrták a bõrét a csontjai.
33 3| oroszlánból meg agárkutya. Hanem majd segítek én a bajon. Öcsém,
34 3| gondom, kevés a gondolatom.~- Majd fölmegyek én, viszek egy
35 3| cigánykereket vetett hátrafelé, hogy majd kiütötte a szemét a kõvári
36 3| Valami szép ráadást meg majd odabent keresünk a templomban -
37 3| tartjátok az eszeteket. Hát majd megnyugtatom a kegyelmes
38 3| fogadkozott a szõregi csõsz -, majd elõállok én. Csak azt csinálja
39 3| milyen az én szerzõdésem?~- Majd megmondja, basa bácsi.~-
40 3| téged nyírfavesszõvel.~- Majd elválik, hány zsákkal telik -
41 3| megállapodván abban, hogy majd karlócai mellett döntik
42 3| békében a bürgéddel, aztán majd ha levágod, elhozhatod nekem
43 3| inkább regényben mondom el, majd ha jobban ráérek.~ ~
44 3| a nagy adókkal. Dejszen majd megmutatnám én, ki az úr
45 3| erre jár még valamikor, majd elbeszélgetünk.~Mikor hazaért
46 3| ki nem mondhatja.~- No, majd kiküldöm a süvegemet - ásított
47 3| eltátotta a száját, hogy majd kiesett rajta a feje, ami
48 3| nézte a szegény embert, hogy majd felét leette már a gerezdrõl
49 3| itt közületek. Õ maga is majd utánatok mén, csak még egy
50 3| olyan sebesen dobogott, majd megszakadt, azután meg egyszerre
51 4| katonának teremtett.~- No, majd megválik, fiam - mondta
52 4| hogy Kengyela most már majd elbánik a labanccal.~El
53 4| labanc hadak fõvezére. - No, majd meglátjuk, hány zsákkal
54 4| láttam a... a... a méheimet. Majd rám sem ösmernek szegények.~-
55 4| Nini, hiszen a fejedelem majd csak megél az öreg Czötkény
56 4| a lengyel segedelemmel, majd elbánnak a némettel.~A császári
57 4| az ének a kuruc táborban:~Majd reánk derül még újra a szabadság,~
58 4| újra, te szép Magyarország!~Majd az a búbánatos ének zengett
59 4| tárogatókat el nem veszem. Majd elveszi a német. A tárogatót
60 4| tárogató gazdája.~- Várj, fiam, majd jelt csinálunk a hajóra
61 4| A vágás irányába aztán majd kihalászhatod.~Aztán fogta
62 5| odahozná az ördög, akkor is majd megtanítom én rá, hogy hány
63 5| öreg hõs piros arcát.~- Majd otthon számolunk, apókám!~
64 5| odalent a magyar ezred. Majd agyon is szorongatták az
65 5| visszaszólni:~- Várjatok csak, majd megfizetek én még ezért
66 5| köztünk a Kuckó király is, majd megvette az isten hidege,
67 5| hó sûrûn, nagy pihékben, majd kiverte a szeme világát
68 5| üsse lábáról a másikat. Majd én megyek legelöl.~A Tiszán
|