Rész

5001     5|                  se csinált, csak üldögélt a tornácon, s nézte, hogy
5002     5|               nézte, hogy kergetik egymást a bárányfelhõk az égen.~Uramfia,
5003     5|                 micsoda cifra papír úszkál a vízen! Nemhiába, hogy a
5004     5|                    a vízen! Nemhiába, hogy a Kossuth katonája volt a
5005     5|                    a Kossuth katonája volt a nagyapó valamikor. S amikor
5006     5|             valamikor. S amikor kihalászta a bankót a vízbõl, úgy megtántorodott,
5007     5|                 amikor kihalászta a bankót a vízbõl, úgy megtántorodott,
5008     5|                  meg kellett neki fogódzni a tornácoszlopban.~„No, ilyet
5009     5|                    már mégse tennék, ha én a Kossuth katonája lettem
5010     5|                ugrottam oda.~- Nagyapó, mi a baja, édes nagyapó?~Nagyapó
5011     5|                 édes nagyapó?~Nagyapó csak a kezével integetett, hogy
5012     5|              menjek onnan, s úgy potyogott a könnye a bankóra, mint a
5013     5|                   s úgy potyogott a könnye a bankóra, mint a záporesõ.~„
5014     5|                   a könnye a bankóra, mint a záporesõ.~„Nini - gondoltam
5015     5|                  mégiscsak valami lehet ez a Titulász bankója, hogy még
5016     5|                 Titulász bankója, hogy még a nagyapót is megríkatja.”~
5017     5|                   nagyon fölvitte az isten a dolgát. Belekerült a nagyanyó
5018     5|                 isten a dolgát. Belekerült a nagyanyó imádságos könyvébe,
5019     5|            elüldögélt úgy, hogy egyre csak a bankót nézegette, s hol
5020     5|                    elborult, hol ragyogott a tekintete. Mikor magaformájú
5021     5|              mentek hozzá, szinte nevetett a szeme, ahogy odasúgta nekik:~-
5022     5|                  én nektek!~Aztán bementek a tisztaszobába, ott egy darabig
5023     5|             darabig olyan csend volt, mint a templomban, aztán olyan
5024     5|               riadalom, hogy elhallatszott a szomszédba. A szelíd öreg
5025     5|                elhallatszott a szomszédba. A szelíd öreg bácsik olyan
5026     5|               mintha csak csatába mennének a nemzeti lobogó alatt, s
5027     5|               csodálatos ereje lehet ennek a Titulász bankójának” - tûnõdtem
5028     5|                 már nagyon szerettem volna a kezem közé kaparintani.
5029     5|                 kaparintani. De úgy õrizte a nagyapó, mint hétfejû sárkány
5030     5|              nagyapó, mint hétfejû sárkány a kincset. Akkor is a kezében
5031     5|                sárkány a kincset. Akkor is a kezében szorongatta, mikor
5032     5|                  zölddel: abban tartogatta a bankót a mestergerendán.
5033     5|                  abban tartogatta a bankót a mestergerendán. Oda pedig
5034     5|                    egymásra.~Nem is láttuk a pénzt, csak sátoros ünnepeken:
5035     5|               milyen világ volt az, amikor a Kossuth-bankót csinálták.~-
5036     5|             ereklyét, gyermekeim - kötötte a lelkünkre -, minden betûje
5037     5|                 lelkünkre -, minden betûje a szabadságharcról beszél.~
5038     5|       szabadságharcról beszél.~Mikor aztán a magam szárnyára kerültem,
5039     5|                    kerültem, hozzám került a Titulász bankója. Kopott,
5040     5|                     Magyarország címere és a Kossuth Lajos neve.~Én üveg
5041     5|           asztalomon. S ahogy most elnézem a Kossuth-bankót, eszembe
5042     5|                   még most is fütyörésznek a sárgarigók: tilió, rongyból
5043     5|           sárgarigók: tilió, rongyból lesz a millió.~ ~.oOo.~