Rész

1001     2|                asszony, ha itt felejti ezt a pár csizmát, amilyent a
1002     2|                    a pár csizmát, amilyent a királyné is csak húsvét
1003     2|                 csak húsvét napján szokott a lábára húzni?~Azzal a karjára
1004     2|              szokott a lábára húzni?~Azzal a karjára akasztott egy pár
1005     2|          bársonycsizmát, aminek ezüst volt a sarka, arany a dratvája,
1006     2|                  ezüst volt a sarka, arany a dratvája, két karbunkuluskõ
1007     2|                dratvája, két karbunkuluskõ a két pitykegombja.~- Tiszteltetem
1008     2|               pitykegombja.~- Tiszteltetem a feleséged, Márton kovács!
1009     2|                   Egészséggel szaggassa el a Mátyás varga ajándékát!~
1010     2|                 tartogatta Márton kovácsné a kamrában a királyné csizmáit,
1011     2|                 Márton kovácsné a kamrában a királyné csizmáit, s még
1012     2|                   királyné csizmáit, s még a komaasszonyának is csak
1013     2|                                            A KIRÁLY FÁJA~A király fájának
1014     2|                              A KIRÁLY FÁJA~A király fájának egy öreg
1015     2|                  egy öreg almafát neveznek a mi falunk határában. Idegen
1016     2|                 így szoktuk neki bemutatni a király fáját.~- Szép fa
1017     2|                  fa ez nagyon - ezt feleli a vendég rendesen, s azt gondolja
1018     2|                    szépség se. Olyan, mint a többi öreg fa. Mohos a dereka,
1019     2|                mint a többi öreg fa. Mohos a dereka, ritkás a koronája,
1020     2|                     Mohos a dereka, ritkás a koronája, aprós a gyümölcse.~
1021     2|                   ritkás a koronája, aprós a gyümölcse.~Azért mégis nevezetes
1022     2|                szeme láttára, mint amilyen a király.~Persze régen volt
1023     2|               Persze régen volt ez nagyon, a régi jó idõben, mikor még
1024     2|                  régi jó idõben, mikor még a só is sósabb volt, a méz
1025     2|                   még a só is sósabb volt, a méz is mézesebb volt. Akkor
1026     2|                Akkor történt egyszer, hogy a királynak dolga volt mifelénk.
1027     2|            harangozó azt mondja, hogy csak a mi templomunk harangjának
1028     2|                  mi templomunk harangjának a szavát akarta meghallgatni.~
1029     2|                    ott lovagolt el egyszer a király a falu végén. Nagyon
1030     2|               lovagolt el egyszer a király a falu végén. Nagyon el volt
1031     2|                    tán föl se emelte volna a fejét, ha egyszerre el nem
1032     2|             egyszerre el nem nyeríti magát a lova.~- Mi bajod, Pejkó? -
1033     2|                    riadt fel gondolataiból a király, megsimogatva a ló
1034     2|       gondolataiból a király, megsimogatva a ló sörényét.~Nem volt a
1035     2|                    a ló sörényét.~Nem volt a Pejkónak semmi baja, csak
1036     2|                    egy kis ember, ásó volt a kezében, és azzal tisztelgett
1037     2|               olyan katonásan ám, hogy még a királynak is öröme telt
1038     2|         Fogadjisten, szolgám - adta vissza a köszöntést emberségesen. -
1039     2|              tiszteljelek?~- Támadi Balázs a becsületes nevem.~- Vitézhez
1040     2|             Vitézhez illõ név - mosolygott a király.~- Huszár voltam -
1041     2|                    húzta ki magát kevélyen a fehér hajú kis ember.~-
1042     2|                   most mi vagy? - kérdezte a király.~- Most csak afféle
1043     2|                  vagyok - szúrta az ásóját a földbe Támadi Balázs, és
1044     2|               Támadi Balázs, és vágta vele a hantot, mint huszár korában
1045     2|          ellenséget.~Meg is tudakolta tõle a király, hogy mi lesz abból.~-
1046     2|                       Hát aztán minek lesz a gödör, Támadi Balázs?~-
1047     2|                    e! - emelte föl az öreg a földrõl a vastag facsemetét.~-
1048     2|               emelte föl az öreg a földrõl a vastag facsemetét.~- Nem
1049     2|                    Balázs - mosolyodott el a király -, minek veszõdsz
1050     2|             verejtékét. - De ha nekem nem, a maradékaimnak bizonyosan.
1051     2|                    Nem tudom, kiféle lehet a tiszt úr, de bizonyosan
1052     2|          bizonyosan tudom, hogy csak arról a fáról szedi a legjobb ízû
1053     2|                   csak arról a fáról szedi a legjobb ízû almát, amit
1054     2|                  Egyik szeme elmosolyodott a királynak, a másik könnybe
1055     2|                 elmosolyodott a királynak, a másik könnybe borult. El
1056     2|              vadonatúj aranyat hajított le a gödörbe.~- No, isten megáldjon,
1057     2|                     Támadi Balázs - emelte a kezét a sapkájához.~Az öreg
1058     2|                    Balázs - emelte a kezét a sapkájához.~Az öreg vincellér
1059     2|                   vissza kellett fordítani a Pejkót.~- Hohó, tiszt úr -
1060     2|                almafa énnekem magamnak is?~A király elnevette magát,
1061     2|                    hálálkodva csapta össze a kezét.~- Ó, bárcsak egész
1062     2|                    egész erdõm volna ebbõl a csudafából, amelyik már
1063     2|                termi az aranyat!~Eddig van a mese a király fájáról. Az
1064     2|                  aranyat!~Eddig van a mese a király fájáról. Az igazság
1065     2|                                            A SOLYMÁRI CSÓKA~Igazságos
1066     2|            szegénytõl egyformán megkívánta a kötelességtudást. Akiben
1067     2|           megtalálta, azt megbecsülte, aki a kötelességének eleget nem
1068     2|               hamar ráncba szedte. Egyszer a solymáriakat kapta kötelességmulasztáson
1069     2|                kapta kötelességmulasztáson a nagy király. Megtudta róluk
1070     2|                nagy király. Megtudta róluk a kincstartójától, hogy három
1071     2|                mindjárt egy lovas stafétát a solymáriakhoz.~- Azt üzente
1072     2|                    nyomban fölmenjen hozzá a solymári bíró, mert beszélni
1073     2|                   bíró, mert beszélni akar a fejével - trombitálta ki
1074     2|                   fejével - trombitálta ki a staféta a solymári piacon. -
1075     2|                   trombitálta ki a staféta a solymári piacon. - Ha holnap
1076     2|                    ilyenkorra ott nem lesz a budai Várban, holnapután
1077     2|                  holnapután ilyenkorra már a lábához kerül a feje.~Azzal
1078     2|             ilyenkorra már a lábához kerül a feje.~Azzal a követ elnyargalt,
1079     2|                lábához kerül a feje.~Azzal a követ elnyargalt, a solymári
1080     2|                  Azzal a követ elnyargalt, a solymári bíró pedig földhöz
1081     2|                  pedig földhöz pukkantotta a bírósüveget.~- Eb legyen
1082     2|         fohászkodta el magát. - Keressetek a süvegbe más embert, nekem
1083     2|                  más embert, nekem drágább a fejem a süvegnél!~Nosza,
1084     2|              embert, nekem drágább a fejem a süvegnél!~Nosza, a kisbíró
1085     2|                   fejem a süvegnél!~Nosza, a kisbíró kapta a süveget,
1086     2|                     Nosza, a kisbíró kapta a süveget, s bekopogtatott
1087     2|                  senki se akarta beledugni a fejét. Bujkáltak elõle,
1088     2|                 bíró lenni.~Utoljára aztán a falu végén talált a kisbíró
1089     2|                  aztán a falu végén talált a kisbíró egy bojtárlegényt,
1090     2|          bojtárlegényt, aki nem szaladt el a süveg elõl. Irhás subán
1091     2|                   elõl. Irhás subán hevert a szép kövér gyepen, s olyan
1092     2|                hegyesen fütyörészett, mint a rigó.~- No, öcsém - toppant
1093     2|                    No, öcsém - toppant elé a kisbíró -, téged az isten
1094     2|                 volna? - tátotta el száját a legényke.~- Azért, mert
1095     2|                 fütyülni. Márpedig most az a törvény, hogy azt választjuk
1096     2|                    ez szép törvény - húzta a fejébe a fiú a süveget. -
1097     2|                   törvény - húzta a fejébe a fiú a süveget. - Csak azt
1098     2|             törvény - húzta a fejébe a fiú a süveget. - Csak azt szeretném
1099     2|                    semmi egyéb, csak éppen a süveget kell hordoznod,
1100     2|                  Most pedig fölmégy Budára a királyhoz, mert nagyon szeretne
1101     2|                    is õvele - bólintott rá a legényke jókedvûen, azzal
1102     2|                  legényke jókedvûen, azzal a nyakába akasztotta a tarisznyáját,
1103     2|                 azzal a nyakába akasztotta a tarisznyáját, s napáldozat
1104     2|                     s napáldozat táján már a budai Vár tövében kocogott,
1105     2|                 csókát látott tollászkodni a kökénybokrok közt, s egyszerre
1106     2|                    egyszerre meglassította a menést.~- No, ezt megfogjuk -
1107     2|                   ezt megfogjuk - kapta le a bírósüveget, s hirtelen
1108     2|                     s hirtelen ráborította a madárra. - Gyere a tarisznyába,
1109     2|             ráborította a madárra. - Gyere a tarisznyába, ne mondják
1110     2|                    tarisznyába, ne mondják a solymáriak, hogy üres kézzel
1111     2|              Budáról.~Azzal betarisznyálta a csókát, s most már csakugyan
1112     2|           csakugyan meg se állt addig, míg a királyi vár ajtónállója
1113     2|                    mit akarsz?~- Én bizony a solymári bíró vagyok - mondta
1114     2|                   vagyok - mondta kevélyen a bojtár -, a királyhoz igyekszem,
1115     2|                mondta kevélyen a bojtár -, a királyhoz igyekszem, mert
1116     2|                   Bizonyosan az adót hozza a tarisznyában - súgtak össze
1117     2|                 udvari népek, s bevezették a solymári legényt a király
1118     2|              bevezették a solymári legényt a király elé a madaras szobába.~
1119     2|              solymári legényt a király elé a madaras szobába.~Mert, hogy
1120     2|                 felejtsem, élt-halt Mátyás a szép szavú madarakért. Tartott
1121     2|                     most is tele volt mind a két válla csízzel, pintyõkével,
1122     2|                válla csízzel, pintyõkével, a tenyerében meg valami külsõ
1123     2|              madárka fütyörészgetett, amit a török császártól kapott
1124     2|                     s mindjárt megkérdezte a madaras embert, melyik e
1125     2|              madaras embert, melyik e közt a sok tarka madár közt a király.~-
1126     2|                közt a sok tarka madár közt a király.~- Én vagyok - szögezte
1127     2|                    Én vagyok - szögezte rá a szemét a madaras ember. -
1128     2|              vagyok - szögezte rá a szemét a madaras ember. - Hát te
1129     2|                kelmed az? - mosolyodott el a solymári bojtár. - Majd
1130     2|                      Majd meg nem ismertem a sok madara közt. Hát én
1131     2|                    madara közt. Hát én meg a solymári bíró vagyok.~-
1132     2|                  vagyok.~- Úgy, te vagy az a híres?! - rebbentette el
1133     2|                   magától Mátyás haragosan a madarakat. - Hát mért nem
1134     2|                    Micsoda? - csóválta meg a bojtár a bírósüveget. -
1135     2|                      csóválta meg a bojtár a bírósüveget. - Hát még most
1136     2|               Budavárba, eredj!~No de erre a tréfára már csakugyan megharagudott
1137     2|                   aranygombos botját, hogy a nyaka közé szedjen a követnek,
1138     2|                  hogy a nyaka közé szedjen a követnek, de az megneszelte
1139     2|                követnek, de az megneszelte a szándékát, s egyszerre kiugrott
1140     2|            szándékát, s egyszerre kiugrott a madaras szobából. De nemcsak
1141     2|                    nemcsak kiugrott, hanem a kilincset is úgy megkapta
1142     2|                  kilincset is úgy megkapta a két markával, hogy Mátyás
1143     2|                   mulattatta is egy kicsit a legényke együgyûsége.~-
1144     2|              együgyûsége.~- Nem addig, míg a botodat ki nem adod, uram,
1145     2|                 tehetnél bennem - alkudott a solymári bíró, s nagy jókedvében
1146     2|               feketerigó.~Mátyásnak elmúlt a haragja, ahogy a fütyülést
1147     2|                    elmúlt a haragja, ahogy a fütyülést meghallotta. Azt
1148     2|                    s megbékülve kiabált ki a szobából:~- Megállj, te
1149     2|                  adót is elengedem, ha azt a szép szavú madarat nekem
1150     2|                   szívesen - egyezett bele a bojtár, s egyszerre eleresztette
1151     2|                   s egyszerre eleresztette a kilincset. - Hanem megállj,
1152     2|                    uram, majd én veszem ki a tarisznyából a madarat,
1153     2|                   veszem ki a tarisznyából a madarat, mert nagyon fürge
1154     2|              portéka ám ez!~Ki is nyitotta a tarisznyát hirtelen, azzal -
1155     2|                huss! - úgy kirepült belõle a csóka, mintha soha benne
1156     2|                    gyulladt megint haragra a király -, hiszen nem is
1157     2|                   az volt - hagyta helyben a bojtár. - Tudni való, hogy
1158     2|                  hogy Solymáron úgy fütyül a csóka, mint máshol a rigó.~-
1159     2|                fütyül a csóka, mint máshol a rigó.~- No, azt szeretném
1160     2|           fenyegette meg Mátyás az ujjával a bojtárt. - A színem elé
1161     2|                    az ujjával a bojtárt. - A színem elé ne kerüljetek
1162     2|                   borult térdre rimánkodva a bojtár -, mert másképp el
1163     2|           holdvilágon vígan ballagott haza a solymári bíró. Vitte a tarisznyában
1164     2|                haza a solymári bíró. Vitte a tarisznyában a nagy pecsétes
1165     2|                 bíró. Vitte a tarisznyában a nagy pecsétes írást, hogy
1166     2|               solymári embernek nem szabad a király színe elé addig kerülni,
1167     2|                   amelyik úgy fütyül, mint a feketerigó. S üzengethetett
1168     2|                     S üzengethetett ezután a kincstartó az adóért, mindjárt
1169     2|             kincstartó az adóért, mindjárt a király keze írását tartották
1170     2|               király keze írását tartották a követ orra alá:~- Nem találtuk
1171     2|                       Nem találtuk még meg a fütyülõ csókát!~A bojtár
1172     2|                  még meg a fütyülõ csókát!~A bojtár pedig addig bíróskodott
1173     2|              szerezni: füttyön adják, mint a solymári bíróságot.~ ~
1174     2|                                            A GYEVI TÖRVÉNY~Gyevit ne
1175     2|                   Gyevit ne tessék keresni a térképen, mert a térképen
1176     2|                   keresni a térképen, mert a térképen csak Algyõ található,
1177     2|         macskaugrásnyira Szegedhez. De hát a makfa mondhat, amit akar,
1178     2|                  makfa mondhat, amit akar, a gyevi magyar mégiscsak jobban
1179     2|              magyar mégiscsak jobban tudja a faluja nevét, mint a mappa.
1180     2|                 tudja a faluja nevét, mint a mappa. A gyevi magyar itt
1181     2|                faluja nevét, mint a mappa. A gyevi magyar itt árulja
1182     2|                    gyevi magyar itt árulja a sült tököt a kultúrpalota
1183     2|                    itt árulja a sült tököt a kultúrpalota tövében, a
1184     2|                    a kultúrpalota tövében, a két kûszent lábánál, akiknek
1185     2|                   nagy örömük telhet ebben a déligyümölcsben, lévén az
1186     2|                   lévén az egyik Homérosz, a másik Arisztotelész.~Kérdezem
1187     2|                    Leginkább csak Gyevibe.~A régi világban szokásban
1188     2|                    világban szokásban volt a nagyeszû magyaroknál a Márton
1189     2|                volt a nagyeszû magyaroknál a Márton gyereket Mártának
1190     2|              Mártának kereszteltetni, hogy a császár lánynak gondolja,
1191     2|          mindenféle dézsmaszedõk.~No de ez a tudósok dolga, én csak annyit
1192     2|                  mikor utoljára járt benne a király. Az pedig igen régen
1193     2|              akinek valahogy olyan, mintha a negyvennyolctól ezer esztendõ
1194     2|               Mátyásra egyszer ráestellett a szegedi határban, ahol nyulászni
1195     2|                Mert így könnyebb kimondani a Pallavicini nevét, mint
1196     2|                     Valahogy eltévelyedett a kíséretétõl, nem volt vele
1197     2|                  ispánján kívül, aki alatt a nádor értendõ, azt ijesztgette
1198     2|               éjszakára, hogy el ne kapjon a réztollú bagó?~- Itt van
1199     2|                    miatyánkra - emelte meg a süvegét az ispán -, ott
1200     2|                reggel aztán megkereshetjük a többieket.~- Okos embernek
1201     2|               ispán - biccentett rá Mátyás a tanácsra.~- Csak adnék,
1202     2|                  viszünk terhet - nevetett a király.~Mentek is szaporán,
1203     2|                 ráérõ emberek beszélgettek a leveles kapukban. A fejedelem
1204     2|           beszélgettek a leveles kapukban. A fejedelem délceg alakján
1205     2|                     húzta ki magát büszkén a király.~Az ispán még meg
1206     2|            alázatosan megszólalt:~- Kivéve a gyevi bírót.~Szép, fehér
1207     2|            öregember volt, aki mondta, még a sapkáját is megemelte hozzá.
1208     2|               megemelte hozzá. Összenézett a király meg az ispán, de
1209     2|              magukat. Ballagtak tovább, be a falu közepére, ahol nyitott
1210     2|                  forgácscégért lobogtatott a szél. Ott is ácsingózott
1211     2|                 ember, odafordult hozzájuk a király:~- Csárda ez, atyafiak?~-
1212     2|                  Van-e benne fehér cipó?~- A váci püspök se eszik olyant.~-
1213     2|                  se eszik olyant.~- Kivéve a gyevi bírót - mondták ketten
1214     2|              egyszerre.~- Hát piros bor?~- A török császár se iszik olyant.~-
1215     2|                  se iszik olyant.~- Kivéve a gyevi bírót - kapkodták
1216     2|                 gyevi bírót - kapkodták le a népek a fejrevalójukat.~
1217     2|               bírót - kapkodták le a népek a fejrevalójukat.~Az ispán
1218     2|               miért kell mindenbõl kivenni a gyevi bírót, de Mátyás húzta
1219     2|                     mert éhes vagyok, mint a farkas!~Hát elverték az
1220     2|                  bort is, meg is köszönték a vacsorát a csárdásnak illendõen.~-
1221     2|                    is köszönték a vacsorát a csárdásnak illendõen.~-
1222     2|                    ma Buda várában - ütött a vállára a király barátságosan.~-
1223     2|                  várában - ütött a vállára a király barátságosan.~- Váljék
1224     2|                  uram - dörzsölgette össze a kezét a gazda, de neki is
1225     2|                 dörzsölgette össze a kezét a gazda, de neki is mindjárt
1226     2|                 hozzátenni, hogy: - kivéve a gyevi bírót.~- Én bizony
1227     2|                    Én bizony nem veszem ki a gyevi bírót se - nevette
1228     2|                bírót se - nevette el magát a király.~- Hej, dehogynem,
1229     2|             dehogynem! - kiáltotta ijedten a csárdás, s kézzel-lábbal,
1230     2|             szemmel-orral egyre integetett a sarok felé. A király azonban
1231     2|                   integetett a sarok felé. A király azonban most már
1232     2|                     Ejnye, de fura falu ez a Gyevi, vigye el a markoláb!~-
1233     2|                  falu ez a Gyevi, vigye el a markoláb!~- Kivéve a gyevi
1234     2|                    el a markoláb!~- Kivéve a gyevi bírót - kottyant bele
1235     2|                gyevi bírót - kottyant bele a gazda, de olyan sebesen
1236     2|                  de olyan sebesen ám, hogy a királynak megint csak nevetésre
1237     2|              megint csak nevetésre szaladt a szája.~- De bizony azt vigye
1238     2|                       csikorgott ki valaki a sarokból, mint a kenetlen
1239     2|                    valaki a sarokból, mint a kenetlen kerék. S nyomban
1240     2|                     S nyomban ki is gurult a szoba közepére egy kis duda
1241     2|                   szélfogó füle volt, mint a szentesi korsónak, s azt
1242     2|                     minél jobban elfutotta a méreg.~- Gyeviben az a törvény,
1243     2|           elfutotta a méreg.~- Gyeviben az a törvény, hogy a bírót mindenbõl
1244     2|                Gyeviben az a törvény, hogy a bírót mindenbõl ki kell
1245     2|                  venni.~- Ejnye, kutya meg a mája! - csodálkozott el
1246     2|                    mája! - csodálkozott el a király. - Hát aztán ki hozta
1247     2|                     Hát aztán ki hozta ezt a gyevi törvényt?~- A gyevi
1248     2|                    ezt a gyevi törvényt?~- A gyevi bíró! - lengette a
1249     2|                   A gyevi bíró! - lengette a füleit a dudaember.~- No,
1250     2|                  bíró! - lengette a füleit a dudaember.~- No, szeretném
1251     2|             dudaember.~- No, szeretném azt a jeles bírót látni! - kacagott
1252     2|                    bírót látni! - kacagott a király.~- Hát csak nézzen
1253     2|               nézzen meg kend - szuszogott a dudaember -, én vagyok a
1254     2|                   a dudaember -, én vagyok a gyevi bíró!~- Hát akkor
1255     2|                  Hát akkor kendet vigye el a markoláb - mutatott rá a
1256     2|                   a markoláb - mutatott rá a király -, ezt meg Mátyás
1257     2|               kendnek.~Az lett ebbõl, hogy a gyevi bíró mindjárt elõrikkantotta
1258     2|                    mindjárt elõrikkantotta a kisbírót, és hûvösre tetette
1259     2|               kisbírót, és hûvösre tetette a két diákot.~- Ki nem ereszted
1260     2|                 õket, míg meg nem tanulják a gyevi törvényt!~Ment is
1261     2|                    gyevi törvényt!~Ment is a két diák engedelmesen, de
1262     2|                  lelkendezve futott vissza a kisbíró, mutogatva az összeszorított
1263     2|                   tán parazsat szorongatsz a markodban, hé? - meresztett
1264     2|                     meresztett nagy szemet a bíró.~- Jobban süt ez annál
1265     2|                  ez annál is - nyitotta ki a markát a kisbíró. - Ezt
1266     2|                  is - nyitotta ki a markát a kisbíró. - Ezt küldik a
1267     2|                    a kisbíró. - Ezt küldik a csárdásgazdának a garabonciások.~
1268     2|                   küldik a csárdásgazdának a garabonciások.~Vadonatúj
1269     2|                  egyik felén, gyûrûs holló a másikon, addig csak hallomásból
1270     2|                  Gyeviben.~Meg is szeppent a bíró egy kicsit, hogy mégse
1271     2|                   hogy mégse lehetnek ezek a deákok valami csiribiri
1272     2|               csiribiri emberek. Hazamenet a faluháza felé került, bekukucskált
1273     2|                  felé került, bekukucskált a kulcslyukon a két deákra,
1274     2|                 bekukucskált a kulcslyukon a két deákra, de nem csináltak
1275     2|            különöset. Papirost szedtek elõ a tarisznyából, arra irkáltak-firkáltak,
1276     2|                   arra irkáltak-firkáltak, a nagyobb mondta, a kisebb
1277     2|      irkáltak-firkáltak, a nagyobb mondta, a kisebb írta.~- Mégiscsak
1278     2|                    lesznek - nyugodott meg a bíró. - Majd számon veszem,
1279     2|                    veszem, mire pazarolták a mécsest.~Kürtriadásra, lódobogásra
1280     2|               ruhás urak sürögtek-forogtak a háza elõtt, középen a két
1281     2|    sürögtek-forogtak a háza elõtt, középen a két deák. Fogja az ákombákomos
1282     2|                Fogja az ákombákomos papírt a kisebb, adja neki a parancsot
1283     2|                 papírt a kisebb, adja neki a parancsot a nagyobb:~- Olvasd,
1284     2|              kisebb, adja neki a parancsot a nagyobb:~- Olvasd, ispán,
1285     2|                derék népét szívébe fogadja a király õfelsége! - olvassa
1286     2|                 király õfelsége! - olvassa a kisebb deák.~- Kivéve a
1287     2|                    a kisebb deák.~- Kivéve a gyevi bírót! - mondja a
1288     2|                    a gyevi bírót! - mondja a nagyobb.~- Nincs köztük
1289     2|                 ütött fejû ember.~- Kivéve a gyevi bírót!~- Azért elrendeli
1290     2|                   bírót!~- Azért elrendeli a király, hogy Gyeviben többé
1291     2|              porciót ne fizessen!~- Kivéve a gyevi bírót!~- Ezüsttálból
1292     2|              aranykanállal egyen!~- Kivéve a gyevi bírót!~- Tíz arany
1293     2|                   ispán az írást.~- Kivéve a gyevi bírót! - mondta rá
1294     2|                   gyevi bírót! - mondta rá a király, s odafordult nevetve
1295     2|               király, s odafordult nevetve a dudaemberhez. - No, gyevi
1296     2|                 ugye, hogy jól megtanultam a gyevi törvényt?~Azzal megsarkantyúzta
1297     2|            törvényt?~Azzal megsarkantyúzta a lovát, s egyszerre porba
1298     2|                    egyszerre porba veszett a kíséretével. (A por nem
1299     2|                    veszett a kíséretével. (A por nem is változott azóta
1300     2|                    is változott azóta se.) A gyevi bíró pedig nyekkent
1301     2|                 pedig nyekkent egyet, mint a megszúrt duda, betakarta
1302     2|             megszúrt duda, betakarta magát a fülével, s világéletében
1303     2|               többé alóla.~Ezt pedig annak a bizonyságára írtam, hogy
1304     2|                   bizonyságára írtam, hogy a tekintélytiszteletet nem
1305     2|                                            A MINDENTUDÓ~Kancsófülû, lapátfogú,
1306     2|           ténfergett körülötte, alig értek a térdéig.~- Vendel vágyom -
1307     2|                    hajtotta magát kétrétbe a nagy égimeszelõ a király
1308     2|                 kétrétbe a nagy égimeszelõ a király elõtt.~- Elhiszem,
1309     2|             Elhiszem, fiam - biccentett rá a király. - Hát aztán mi vagy
1310     2|                 mondta kicsit szégyenlõsen a hosszú ember.~- No, azt
1311     2|                 akárom - tette össze kezét a cseh.~- Hja, atyámfia, azt
1312     2|                   kell érdemelni! - mondta a király. - Mit adsz nekem,
1313     2|                       Tudományt ádom.~- Mi a tudományod?~- Tudok megolvasni,
1314     2|                 megolvasni, hány sugár van a napnak - feszítette ki kevélyen
1315     2|                     feszítette ki kevélyen a mellét Vendel.~- No, az
1316     2|                  nem sokat ér - legyintett a király. - Esõs idõben ennek
1317     2|                király. - Esõs idõben ennek a tudománynak nem lehet hasznát
1318     2|                   is tudom. Zümmögöm, mint a béka, vartyogom, mint a
1319     2|                    a béka, vartyogom, mint a szúnyog.~- Hordjon el a
1320     2|                    a szúnyog.~- Hordjon el a gólya, csípjen el a fecske! -
1321     2|             Hordjon el a gólya, csípjen el a fecske! - kiáltott rá bosszúsan
1322     2|                      kiáltott rá bosszúsan a király. - Ezért a tudományért
1323     2|                bosszúsan a király. - Ezért a tudományért nem adok kenyeret.~
1324     2|                    kenyeret.~Elszomorodott a cseh, szeplõs, vörös arcán
1325     2|                    arcán csak úgy omlottak a könnyei, eltört a mécsese
1326     2|                 omlottak a könnyei, eltört a mécsese a két porontynak
1327     2|                  könnyei, eltört a mécsese a két porontynak is. Mátyás
1328     2|                   Mátyás jó szíve megesett a jámborokon.~- Tudod mit,
1329     2|                 Tudod mit, Vendel? - ütött a vállára a mindentudónak. -
1330     2|                  Vendel? - ütött a vállára a mindentudónak. - Két gyerekedet
1331     2|                pedig nézz körül egy kicsit a világban, szerezz valami
1332     2|               örömben ment el Vendel, hogy a király szárnyai alá adhatta
1333     2|                király szárnyai alá adhatta a kicsinyeit, nem is került
1334     2|                     itt vágyom - keszegelt a király elé. - Mindent tudom
1335     2|                Hadd halljam, Vendel, mi az a minden! - faggatta a király.~-
1336     2|                    az a minden! - faggatta a király.~- Tudom egyszeregyet,
1337     2|                     tudom pipaszárát fúrni a lószõrbõl.~- No, ezt jól
1338     2|            megtanultad, hékás - ismerte el a király. - Hát azt tudod-e,
1339     2|                tudod-e, mennyire van az ég a földtõl?~- Aztat csak nem
1340     2|                    tudok - horgasztotta le a fejét a mindentudó. - Nem
1341     2|                    horgasztotta le a fejét a mindentudó. - Nem volt benne
1342     2|               mindentudó. - Nem volt benne a nagy könyvekben.~- No, megállj,
1343     2|              megállj, Vendel - vigasztalta a király -, majd elküldelek
1344     2|                    fél esztendõre iskolába a szegedi juhászok közé. Fogadom,
1345     2|                ember lesz belõled.~Letelik a fél esztendõ, visszajön
1346     2|                cseh Vendel, de olyan izmos a teste, széles a válla, piros
1347     2|                olyan izmos a teste, széles a válla, piros az orcája,
1348     2|                  Vendel? - felejtkezett rá a király.~- Testestül-lelkestül.~-
1349     2|        Testestül-lelkestül.~- Hát hány hét a világ?~- Mával is kevesebb.~-
1350     2|                     Hát az ég mennyire van a földtõl?~- Amennyire a föld
1351     2|                 van a földtõl?~- Amennyire a föld az égtõl.~- Emberül
1352     2|                    ugye, csak jó iskola az a szegedi juhászoké?~- Uram
1353     2|                képe. - Nem konyítanak azok a juhászok kerek e világon
1354     2|                  csak mosolygott, s kiadta a parancsot, hogy a cseh Vendel
1355     2|                   kiadta a parancsot, hogy a cseh Vendel most már ne
1356     2|                akármerre ment, egyszer még a palotai erdõkbe is kivitte
1357     2|                   is kivitte vadászni.~No, a vadászat nem sokat ért,
1358     2|                    eltévedtek, mint hangya a búzában. Tévelyegtek elõre-hátra,
1359     2|                    csak elsóhajtotta magát a király:~- Jaj, fiam, de
1360     2|                     de már délben megették a vacsorát, üres volt a tarisznya,
1361     2|             megették a vacsorát, üres volt a tarisznya, sehol egy falat
1362     2|                sisakra való vadkacsatojást a mocsárszélben, azt odakínálta
1363     2|              mocsárszélben, azt odakínálta a királynak.~- Süsd meg! -
1364     2|                    meg! - mondta bosszúsan a király. - Nyersen nem szeretem
1365     2|                       Nyersen nem szeretem a tojást.~Úgy ugrott oda Vendel,
1366     2|                    ugrott oda Vendel, mint a labda, vígat rikkantott,
1367     2|                     vígat rikkantott, mint a rigó.~- Megsütöm én, uram
1368     2|                  Miben, te heprecsóré? Hol a hozzá való edény?~- Ahol
1369     2|                   hozzá való edény?~- Ahol a! - mutatott rá Vendel vigyorogva
1370     2|              mutatott rá Vendel vigyorogva a mocsárra, s könyökig feltûrte
1371     2|              mocsárra, s könyökig feltûrte a köntösét. - Rakj tüzet,
1372     2|                 tüzet, csatlós komám!~Mire a tûz lobogott, minden tojást
1373     2|                  õket, letisztogatta róluk a rájuk égett tapasztást:
1374     2|               olyan szépen megsült hajában a tojás, hogy öröm volt nézni.~
1375     2|                   öröm volt nézni.~Hát még a drága jó íze! Nem is gyõzött
1376     2|               drága jó íze! Nem is gyõzött a király hálálkodni, meg is
1377     2|               Vendelt, hol tett szert erre a jeles tudományra.~- Hol-e? -
1378     2|                 Vendel. - Mind így készíti a szegedi juhász a hirtelen-hamarjó
1379     2|                   készíti a szegedi juhász a hirtelen-hamarjó vacsorát.~-
1380     2|                   tanultál valamit azoktól a tudatlan emberektõl? - nevetett
1381     2|            tudatlan emberektõl? - nevetett a király, s jókedvében rákoppantott
1382     2|                    jókedvében rákoppantott a dárdavéggel a mindentudó
1383     2|                 rákoppantott a dárdavéggel a mindentudó feje búbjára. -
1384     2|                    búbjára. - Ládd, megvan a tudomány, most már megérdemled
1385     2|             tudomány, most már megérdemled a hozzá való kenyeret!~Másnap
1386     2|                 Másnap reggel meg is tette a boldog csehet udvari tojásgyûjtögetõjének.
1387     2|              halála napjáig, s könnyû volt a mestersége, mert a két kis
1388     2|                    volt a mestersége, mert a két kis porontya is segített
1389     2|                                 KI ÁLMODTA A LEGSZEBBET?~Sokat változtak
1390     2|                LEGSZEBBET?~Sokat változtak a budai erdõk azóta, mióta
1391     2|                kergette bennük az õzet meg a szarvast. Abban az egyben
1392     2|                   tudakozta kifelé az utat a rengetegbõl, ott lepte az
1393     2|               szobában tölteni. Többet ért a pattogó rõzsetûznél heverészni,
1394     2|                    mindjárt nyársra húzták a vadat. Kristályvízzel a
1395     2|                    a vadat. Kristályvízzel a csörgõ hegyi patak szolgált,
1396     2|             hiányosság semmiben se legyen, a falatozás végeztével Nekemiás
1397     2|                    mester is odatelepedett a király lábához, az udvari
1398     2|                 lássuk, el tudsz-e altatni a tudományoddal!~Tudós Nekemiás
1399     2|           csakugyan locsogott-fecsegett is a csillagokról annyit, hogy
1400     2|                mind elaludtak bele. De még a fülemilék is elhallgattak,
1401     2|             fülemilék is elhallgattak, még a patak is halkabban mormogott,
1402     2|                  egyszerre csak megszólalt a király:~- Azt mondd meg,
1403     2|                   horkantott akkorát, hogy a király a kardjához kapott.~-
1404     2|          horkantott akkorát, hogy a király a kardjához kapott.~- Azt
1405     2|              gondoltam, vaddisznó! - ütött a mester vállára, de az még
1406     2|              görnyedt, olyan jóízûen aludt a jámbor.~- Mégiscsak magamnak
1407     2|             magamnak kell megnéznem azokat a tûzpillangókat! - ugrott
1408     2|              talpra Mátyás, s kezébe kapva a puskáját, szép csendesen
1409     2|                  szép csendesen nekivágott a sûrûnek.~No, a tûzpillangók
1410     2|                  nekivágott a sûrûnek.~No, a tûzpillangók nem voltak
1411     2|                   úgy nekibátorodtak, hogy a király arcába is beleröppentek.~-
1412     2|                 hessegette el õket magától a király -, hiszen nem pillangók
1413     2|                 vagytok ti, hanem szikrák!~A tûzpillangók csakugyan egy
1414     2|                    szénégetõ legény hevert a máglya körül: azok meg igazi
1415     2|                igazi óriásoknak tetszettek a piros fényben.~- Jó estét,
1416     2|               Mátyás -, no, mire végzitek?~A jó emberek nagyon szûken
1417     2|                 nagyon szûken eresztgették a szót a foguk közül. Nem
1418     2|                 szûken eresztgették a szót a foguk közül. Nem csinálnak
1419     2|                   õk egyebet, mint feketét a fehérbõl. Fekete szenet
1420     2|                    fehérbõl. Fekete szenet a szép fehér fahasábokból.~-
1421     2|                tudnék - telepedett közéjük a király. - Nem fákat kellene
1422     2|            fûrésszel?~- Hja, legények, nem a fegyver teszi a katonát,
1423     2|              legények, nem a fegyver teszi a katonát, hanem a jóravaló
1424     2|             fegyver teszi a katonát, hanem a jóravaló katonának a király
1425     2|                 hanem a jóravaló katonának a király adja a fegyvert!
1426     2|                    katonának a király adja a fegyvert! Látjátok, hogy
1427     2|                Ezzel szétlebbentette magán a köpönyeget, s kicsillantotta
1428     2|                  az elefántcsontos puskát. A három legénynek összevillant
1429     2|               három legénynek összevillant a szeme, s mindjárt közelebb
1430     2|                    közelebb hívták Mátyást a tûzhöz.~- De bizony legjobb
1431     2|                  tölti, katona uram. Futja a derékalj mindnyájunknak,
1432     2|            derékalj mindnyájunknak, de még a takaródzót se húzzuk le
1433     2|                  No, az igaz is volt, mert a derékalj a puha pázsit volt,
1434     2|                   is volt, mert a derékalj a puha pázsit volt, a takaródzó
1435     2|               derékalj a puha pázsit volt, a takaródzó meg a csillagos
1436     2|               pázsit volt, a takaródzó meg a csillagos ég. Aludt is a
1437     2|                   a csillagos ég. Aludt is a király olyan jóízût, hogy
1438     2|              király olyan jóízût, hogy még a feketerigók költögetésére
1439     2|                   föl Mátyás, s úgy szórta a szeme haragjában a szikrát,
1440     2|                  szórta a szeme haragjában a szikrát, akár a szentjánosbogár.
1441     2|                 haragjában a szikrát, akár a szentjánosbogár. De nem
1442     2|                    nem ért az semmit, mert a három legény nagyon barátságosan
1443     2|             barátságosan nyomogatta lefelé a földre.~- Sose ugrándozzon,
1444     2|                  Én csak annyit - nevetett a legöregebb legény -, hogy
1445     2|                 csakugyan oldalára kötötte a kardot.~- Én meg ezzel a
1446     2|                   a kardot.~- Én meg ezzel a gyöngyös puskával mentem
1447     2|                  mentem vitézkedni - szólt a középsõ testvér, s már akkor
1448     2|                  akkor csakugyan illegette a vállához a puskát.~A legkisebb
1449     2|             csakugyan illegette a vállához a puskát.~A legkisebb fiú
1450     2|             illegette a vállához a puskát.~A legkisebb fiú elszontyolodott,
1451     2|      elszontyolodott, hogy így kisemmizték a bátyjai, hanem ahogy végignézett
1452     2|         elrikkantotta magát, mert megakadt a szeme a vadászkürtön.~-
1453     2|               magát, mert megakadt a szeme a vadászkürtön.~- Nini, tulajdon
1454     2|                       Nini, tulajdon ezzel a kürttel álmodtam az éjszaka!
1455     2|                   álmodtam az éjszaka! Még a zsinórja is csupa ezüst
1456     2|              vidáman mosolyodott el.~- Hát a szava ilyen volt-e annak
1457     2|                   szava ilyen volt-e annak a kürtnek, öcsém?~- Majd kipróbáljuk -
1458     2|                  Majd kipróbáljuk - kapott a szón a legény, s akkorát
1459     2|                kipróbáljuk - kapott a szón a legény, s akkorát harsantott
1460     2|               legény, s akkorát harsantott a kürttel, hogy az tán Buda
1461     2|                váráig is elhallatszott. De a vadásztanyáig biztosan el,
1462     2|       vadásztanyáig biztosan el, mert mire a legény harmadikat harsantott,
1463     2|                 akkorára már ott termettek a király vadászai.~A három
1464     2|               termettek a király vadászai.~A három szeneslegény négyfelé
1465     2|           szeneslegény négyfelé ugrott, de a király rájuk rivallt, erõsebben
1466     2|                   rájuk rivallt, erõsebben a kürt szavánál:~- Hohó, ha
1467     2|                  Hohó, ha én meghallgattam a ti álmotokat, ti is hallgassátok
1468     2|                    olyan szorosra kötöttem a nyakravalótokat, hogy sose
1469     2|          kiválasztotta, melyik bükkfa lesz a legmagasabb a három legénynek.
1470     2|                  bükkfa lesz a legmagasabb a három legénynek. Azok meg
1471     2|                   meg úgy álltak ott, mint a jégverte búza, s alig hittek
1472     2|               jégverte búza, s alig hittek a fülüknek, mikor a király
1473     2|                   hittek a fülüknek, mikor a király szelídebbre fogta
1474     2|                   király szelídebbre fogta a szót:~- Ti sem akartatok
1475     2|             beveszlek benneteket katonának a fekete seregbe.~ ~
1476     2|                                            A VADKÖRTÉS EMBER~Akkor történt,
1477     2|                 várát ostromolta.~Mégpedig a döntõ roham elõtt való estén.
1478     2|                    roham elõtt való estén. A király túri süveget nyomott
1479     2|                király túri süveget nyomott a fejébe, ütött-kopott gubát
1480     2|                ütött-kopott gubát kerített a vállára, s karon kapta Magyar
1481     2|                karon kapta Magyar Balázst, a fõvezért.~- Gyere, Balázs,
1482     2|               Gyere, Balázs, nézzünk körül a táborban. Hadd lám, hogy
1483     2|                    hogy várják jó vitézeim a holnapot.~Biz azok nagyon
1484     2|                  danolászva heverték körül a tábortüzeket, és nem sok
1485     2|                  és nem sok ügyet vetettek a két gubás emberre. Azt gondolták,
1486     2|                visszatérõben voltak, mikor a várfalak felõl nagy huppanás
1487     2|                 zsákot hajítottak volna le a várbeliek.~Nem zsák volt
1488     2|                ember. Lassan-lassan kivált a sötétségbõl, s közeledett
1489     2|                  sötétségbõl, s közeledett a táborhoz. Õszbe csavarodott
1490     2|                     kis köpcös ember volt. A gúnyája mutatta, hogy a
1491     2|                    A gúnyája mutatta, hogy a fekete seregbõl való vitéz,
1492     2|                fekete seregbõl való vitéz, a sisakját nem a fején tartotta,
1493     2|                 való vitéz, a sisakját nem a fején tartotta, hanem a
1494     2|                    a fején tartotta, hanem a kezében, s ez mindjárt szemet
1495     2|                   ez mindjárt szemet szúrt a királynak.~- Megállj, Balázs -
1496     2|                   Megállj, Balázs - intett a vezérnek -, lessük meg ezt
1497     2|                  ezt az embert, miben töri a fejét.~Nem törte az a jámbor
1498     2|                 töri a fejét.~Nem törte az a jámbor semmiben sem. Leült
1499     2|                 jámbor semmiben sem. Leült a tábor szélén hamvadó tûz
1500     2|                  tûz mellé, az ölébe vette a sisakját, eszegette belõle