Rész

2501     3|                  mákfejeket aztán tavaszig a tarisznyájába hordozta,
2502     3|                  kapott.~- Ebbõl nem eszik a török. Mind-mind elültetem.
2503     3|                  Mézes Gergely lesz ezután a nevem.~Nem az lett, hanem
2504     3|               hívták ezentúl az istenadtát a karcagiak. Szánták is, nevették
2505     3|                  különösen nyaranta, mikor a mákot aratta az árokparton.
2506     3|             hadarta sebesen. - Sietni kell a mákkal, míg el nem jön érte
2507     3|                mákkal, míg el nem jön érte a török.~Azt pedig igen kár
2508     3|                     mert csakugyan eljött. A város gulyásai rohantak
2509     3|                    város gulyásai rohantak a veszedelem hírével:~- Jön
2510     3|                  veszedelem hírével:~- Jön a szolnoki török, már a pora
2511     3|                  Jön a szolnoki török, már a pora is látszik!~A karcagiak
2512     3|                     már a pora is látszik!~A karcagiak szokás szerint
2513     3|                   karcagiak szokás szerint a templomba húzódtak. Aranyát,
2514     3|               mikor haragosan megütögették a bezárt templomajtót:~- Ohó,
2515     3|                   Gergely volt biz az. Hát a drágasága: két tarisznya
2516     3|                   jobbra-balra, s odatette a két tarisznyát az aranyos
2517     3|                    mert most már csakugyan a török döngette az ajtót.~-
2518     3|                   vagy lakatost hívassunk?~A karcagiak mindjárt megismerték
2519     3|             karcagiak mindjárt megismerték a szaváról Kilicsárt, a szolnoki
2520     3|          megismerték a szaváról Kilicsárt, a szolnoki béget.~- Ezzel
2521     3|                    kedviben érjük - mondta a fõbíró.~A török éppen jókedvében
2522     3|                   érjük - mondta a fõbíró.~A török éppen jókedvében volt,
2523     3|                éppen jókedvében volt, mert a debreceniekkel is jó vásárt
2524     3|                 onnan az aranyat, ezüstöt. A karcagiakkal is hamar megvolt
2525     3|                  meg majd odabent keresünk a templomban - harsogta be
2526     3|              Kilicsár. - De siessünk, hogy a kivilágítással veszõdnünk
2527     3|      kivilágítással veszõdnünk ne kelljen.~A török urak felgyújtott házakkal
2528     3|               házakkal szoktak világítani, a karcagiak tehát siettek
2529     3|                  siettek az ajtónyitással. A martalócok betódultak a
2530     3|                    A martalócok betódultak a templomba, s Kilicsárnak
2531     3|                  Kilicsárnak legelõször is a két tarisznyán akadt meg
2532     3|                   két tarisznyán akadt meg a szeme, ahogy ott feketéllettek
2533     3|                oltáron.~- Nini - tolta oda a nagy fejét -, hát ezekben
2534     3|                   gyertyát, és odatartotta a mákos tarisznyához, hogy
2535     3|                   hogy csak úgy csillogtak a mákszemek.~- Puskapor biz
2536     3|                 bele az égõ gyertyát, hogy a hetedik határba se szedjük
2537     3|                   határba se szedjük össze a kezünket-lábunkat.~A szeme
2538     3|                 össze a kezünket-lábunkat.~A szeme tán még jobban tüzelt
2539     3|              tüzelt Mézes Gergelynek, mint a gyertyája, s a bégnek reszketés
2540     3|            Gergelynek, mint a gyertyája, s a bégnek reszketés állt minden
2541     3|                  rémületében úgy lódult ki a templomból, hogy meg se
2542     3|          templomból, hogy meg se állt, míg a paripájára nem kapott.~A
2543     3|                   a paripájára nem kapott.~A katonái utána porzottak,
2544     3|                    tán Szolnokig se mertek a hátuk mögé nézni.~Siettükben
2545     3|               hátuk mögé nézni.~Siettükben a három tevét is ott felejtették.
2546     3|                  tevét is ott felejtették. A karcagiak abból kettõt hazaküldtek
2547     3|                    hazaküldtek Debrecenbe, a harmadikat pedig terhestül
2548     3|                 pedig terhestül odaítélték a mákos gazdának. Akkor egyszerre
2549     3|               Mézes Gergellyé változott, s a fõbíró mellett kapott helyet
2550     3|               fõbíró mellett kapott helyet a tanácsban.~- De hiszen hivatalt
2551     3|                 eszét megtalálta - mondták a karcagiak.~A karcagi mák
2552     3|          megtalálta - mondták a karcagiak.~A karcagi mák pedig azóta
2553     3|                   neki, ha beleköltözködik a rétesbe. Olyan nagy az ereje,
2554     3|                  míg csak mákos rétest lát a tálban. Aki nem hiszi, próbálja
2555     3|                                            A SZŐREGI KÖVETEK~Abban az
2556     3|             KÖVETEK~Abban az idõben, mikor a török volt az úr Magyarországon,
2557     3|      Magyarországon, Peresz basának hívták a szegedi vár gazdáját. Azazhogy
2558     3|                  basának nem ejtette volna a nevét minden jóravaló ember.~
2559     3|                 kegyetlen jó ember volt ez a Perec basa. Semmi kevélység
2560     3|                  leereszkedve szóba állott a szegény házigazdával is:~-
2561     3|                  szájas szerecsen, lekapta a tíz körmérõl a gazdát, s
2562     3|                     lekapta a tíz körmérõl a gazdát, s vonószakadtig
2563     3|           rettenetes kedves vendég volt ez a Perec basa, nem lehet rajta
2564     3|                    rajta csodálkozni, hogy a szõregieket a forró hideg
2565     3|            csodálkozni, hogy a szõregieket a forró hideg rázta, mikor
2566     3|                    kengyelfutója megjelent a faluban az örömhírrel:~-
2567     3|              Szõreg fél lábon álljon, mert a basa õkegyelmessége szerencséltet
2568     3|                   szerencséltet benneteket a látogatásával. Saját kegyelmes
2569     3|                  akarja látni, milyen volt a termés ebben az esztendõben.~-
2570     3|           esztendõben.~- Alássan köszönjük a szerencsét - nyögött a szõregi
2571     3|           köszönjük a szerencsét - nyögött a szõregi bíró -, de nem jobb
2572     3|                 jobb lett volna, ha inkább a helyébe vinnénk a vacsorát
2573     3|                   inkább a helyébe vinnénk a vacsorát a kegyelmes Perec
2574     3|                 helyébe vinnénk a vacsorát a kegyelmes Perec basának?
2575     3|              basának? Attól félek, leragad a csizmája ebben a feneketlen
2576     3|                   leragad a csizmája ebben a feneketlen sárban, mire
2577     3|                   elér.~- Színét se láttam a sárnak egész úton - csodálkozott
2578     3|                  egész úton - csodálkozott a kengyelfutó.~Okos ember
2579     3|               kengyelfutó.~Okos ember volt a szõregi bíró, a markába
2580     3|                 ember volt a szõregi bíró, a markába nyomott egy ezüsthúszast
2581     3|                   nyomott egy ezüsthúszast a kengyelfutónak.~- Visszafelé
2582     3|                  Visszafelé jobban kinyisd a szemedet, hogy megláthasd
2583     3|                  szemedet, hogy megláthasd a nagy sarat.~- Mit ér az,
2584     3|               szememmel látom? - nyújtotta a kengyelfutó a másik tenyerét
2585     3|                    nyújtotta a kengyelfutó a másik tenyerét is.~Azt is
2586     3|                    kibélelte egy húszassal a szõregi bíró s ettõl egyszerre
2587     3|                 egyszerre nekinyájaskodott a Perec basa embere.~- No -
2588     3|           eszeteket. Hát majd megnyugtatom a kegyelmes basát, hogy helyébe
2589     3|               basát, hogy helyébe hozzátok a drága jó vacsorát; hanem
2590     3|                 termésnek.~Alig porzott el a kengyelfutó az országúton,
2591     3|                 kengyelfutó az országúton, a szõregi tanács már kint
2592     3|                  tanács már kint õgyelgett a földeken. Összetette az
2593     3|                 Perec õkegyelmének?~- Édes a szõlõnk, mint a méz, azzal
2594     3|                       Édes a szõlõnk, mint a méz, azzal udvaroljunk neki -
2595     3|               vélte az öregbíró.~- De apró a szeme - vetette ellen a
2596     3|                    a szeme - vetette ellen a kisbíró.~- Annál nagyobbra
2597     3|                       Annál nagyobbra nõtt a lószemû szilva - mondta
2598     3|                    lószemû szilva - mondta a borbély.~Ezt meg már a kovács
2599     3|              mondta a borbély.~Ezt meg már a kovács nem állhatta szó
2600     3|              nélkül:~- Még azt gondolná az a lószemû török, hogy csúfolni
2601     3|                 vele. Vigyünk inkább ebbõl a szép püspökalmából.~- Elvásik
2602     3|              püspökalmából.~- Elvásik bele a foga - aggodalmaskodott
2603     3|                    foga - aggodalmaskodott a kisbíró. - Hanem tudok én
2604     3|                   se nõtt az idén akkorára a határban, mint a tök. Azt
2605     3|                  akkorára a határban, mint a tök. Azt vigyünk a Perec
2606     3|                    mint a tök. Azt vigyünk a Perec basának egy zsákkal.~
2607     3|                 Csakugyan ott sárgállottak a kukoricaföldön a nagy, gömbölyû,
2608     3|              sárgállottak a kukoricaföldön a nagy, gömbölyû, disznónak
2609     3|               emberek! Sült tököt vigyetek a Perec basának, annak úgy
2610     3|                eszed, tán még segítenél is a sült tököt Szegedre bevinni?~-
2611     3|                  bevinni?~- Akár én legyek a szószóló - felelte nagy
2612     3|                   felelte nagy nyugalommal a csõsz.~S mikor másnap reggel
2613     3|                    másnap reggel megindult a szõregi követség egy nagy
2614     3|                  Ne féljetek, emberek, van a töröknek annyi esze, hogy
2615     3|                csak még sincs semmi kedvem a Perec basa színe elé kerülni! -
2616     3|                    bíró uram - fogadkozott a szõregi csõsz -, majd elõállok
2617     3|                  Úgy is cselekedtek, ahogy a csõsz javallta. Ahogy megérkeztek
2618     3|                javallta. Ahogy megérkeztek a szegedi várba, leszedelõzködtek
2619     3|                    várba, leszedelõzködtek a szekérrõl, és rendbe szedték
2620     3|                   szedték magukat. Legelöl a csõsz, utána a többi, minden
2621     3|                     Legelöl a csõsz, utána a többi, minden embernek sült
2622     3|              minden embernek sült tök mind a két tenyerén, úgy ballagtak
2623     3|                tenyerén, úgy ballagtak föl a márványlépcsõn a basa ebédlõszobájába.~-
2624     3|             ballagtak föl a márványlépcsõn a basa ebédlõszobájába.~-
2625     3|            ebédlõszobájába.~- Mink vagyunk a szõregi követek - jelentette
2626     3|              követek - jelentette kevélyen a csõsz az ajtónállónak, aki
2627     3|                 aki alig tudott hová lenni a nagy kacagástól.~- Látom,
2628     3|                  de egyik ijedtebben, mint a másik. Mert jaj akkor minden
2629     3|                    olyan haragosan reszket a basa szakálla, hogy ahány,
2630     3|                  minden szála.~De már erre a szõregi csõsznek is a bocskorába
2631     3|                 erre a szõregi csõsznek is a bocskorába szállt a nagy
2632     3|            csõsznek is a bocskorába szállt a nagy bátorsága. Ijedtében
2633     3|              talált hajolni, hogy elterült a márványpadlón, mint a béka,
2634     3|             elterült a márványpadlón, mint a béka, s mind a két kezébõl
2635     3|         márványpadlón, mint a béka, s mind a két kezébõl kiejtette a
2636     3|                    a két kezébõl kiejtette a sült tököt. Rá egyenesen
2637     3|                   sült tököt. Rá egyenesen a Perec basa papucsának az
2638     3|                kegyelmes basa!~Amire aztán a többi szõregi követ is követte
2639     3|                   szõregi követ is követte a jó példát, levágta magát
2640     3|                   jó példát, levágta magát a földre, és szórta szanaszét
2641     3|                földre, és szórta szanaszét a sok szép sült tököt a török
2642     3|            szanaszét a sok szép sült tököt a török urak lábához.~- Itt
2643     3|                   termett, kegyelmes basa!~A kegyelmes basa pedig kapta
2644     3|                   sült tökért, s úgy vágta a saját kegyelmes kezével
2645     3|                    saját kegyelmes kezével a szõregi csõsz ábrázatához,
2646     3|                 szeme-szája.~- Egyétek meg a terméstek, semmiházi népei!~
2647     3|                semmiházi népei!~Erre aztán a török uraknak se kellett
2648     3|                kellett egyéb, felkapkodták a sült tököt, s úgy odacsapkodták
2649     3|                 tököt, s úgy odacsapkodták a szõregi követekhez, hogy
2650     3|                    istenadták.~Nevetett is a Perec basa akkorát, hogy
2651     3|                 akkorát, hogy belesüketült a fél szegedi vár. S nagy
2652     3|                jókedvében úgy eleresztette a szõregi követeket, hogy
2653     3|                   követeket, hogy még csak a talpukat se kenette meg
2654     3|                szépen aranyba foglaltatott a basa - mormogott hazafelé
2655     3|                   le az ünneplõ gúnyájáról a sült tököt.~- Bizony, te
2656     3|                  csõsz Szõregen, hordja el a macska azt a nagy eszedet!~-
2657     3|                     hordja el a macska azt a nagy eszedet!~- Nono, bíró
2658     3|                   nem korpa - csapta félre a fejében a csõsz a báránybõr
2659     3|                     csapta félre a fejében a csõsz a báránybõr süveget. -
2660     3|                    félre a fejében a csõsz a báránybõr süveget. - Mert
2661     3|             bennünket képen, mintha azokat a nagy mázsás tököket vagdosták
2662     3|                    tököket vagdosták volna a fejünkhöz.~- Ez az igaz! -
2663     3|                    Ez az igaz! - zúgták rá a többi követek, s egyszerre
2664     3|                    szõregi bírót csináltak a szõregi csõszbõl. S ahogy
2665     3|            csõszbõl. S ahogy Perec basának a fülébe ment a hír, szabatott
2666     3|                Perec basának a fülébe ment a hír, szabatott neki olyan
2667     3|                 kicsi volt abban az idõben a híres város, azt abból is
2668     3|              tudomány volt pedig akkorában a borbélyság, s nagyobb ember
2669     3|                borbélyság, s nagyobb ember a borbély, mint a generális.
2670     3|              nagyobb ember a borbély, mint a generális. A generális egyebet
2671     3|                 borbély, mint a generális. A generális egyebet sem tud,
2672     3|                verekedni. Vagy õt veri meg a másik, vagy õ veri meg a
2673     3|                   a másik, vagy õ veri meg a másikat - ezzel vége a tudományának.
2674     3|                 meg a másikat - ezzel vége a tudományának. Annál nagyobb
2675     3|            ezermester volt abban az idõben a borbély. Piócázni, eret
2676     3|                     ez mind hozzátartozott a borbélyi tudományhoz.~S
2677     3|           tudományhoz.~S mivel mindezekben a dolgokban nem volt párja
2678     3|               Jakab mesternek - így hívták a kecskeméti borbélyt -, kevélység
2679     3|               borotvált volna õ mást, csak a fõbírót, a tanácsbeli urakat,
2680     3|                    õ mást, csak a fõbírót, a tanácsbeli urakat, módos
2681     3|                 gazdag boltosokat, azoknak a zsebében csörgött borravaló
2682     3|                  Az öreglegénynek jutottak a csizmadiák, a szabók, a
2683     3|       öreglegénynek jutottak a csizmadiák, a szabók, a szûcsök s egyéb
2684     3|                    a csizmadiák, a szabók, a szûcsök s egyéb közrendû
2685     3|                    közrendû népek: azoknak a markából hullott borravaló
2686     3|                  hullott borravaló gyanánt a rézpeták. Hát a kis borbélyinasnak
2687     3|                    gyanánt a rézpeták. Hát a kis borbélyinasnak ki marad?
2688     3|                    ki marad? Neki maradtak a hajdúk, a targoncások, a
2689     3|                    Neki maradtak a hajdúk, a targoncások, a koplalósok:
2690     3|                   a hajdúk, a targoncások, a koplalósok: ezek rángatták
2691     3|             koplalósok: ezek rángatták meg a fülét borravaló gyanánt.
2692     3|                  találta õket, akkor adtak a feje búbjára egy barackot.~-
2693     3|           esztendõben!~Hej, ette is emiatt a kisinas szívét a keserûség,
2694     3|                    emiatt a kisinas szívét a keserûség, mikor az õ kezében
2695     3|                  is éppen olyan jól fogott a borotva, mint a gazdáéban
2696     3|                 jól fogott a borotva, mint a gazdáéban meg az öreglegényében!
2697     3|                  De nem ért az semmit, még a vargainasoknak is több becsületet
2698     3|                   is több becsületet adtak a pattogatott kukoricás asszonyok,
2699     3|              Akárhányszor éhesen feküdt le a kis borbélyinas, mikor a
2700     3|                   a kis borbélyinas, mikor a gazda meg az öreglegény
2701     3|                 mester, mikor végigszaladt a hír a városon:~- Itt vannak
2702     3|                   mikor végigszaladt a hír a városon:~- Itt vannak a
2703     3|                    a városon:~- Itt vannak a törökök!~Jakab mester kezébõl
2704     3|                  kezébõl ijedtében kiesett a kolbász. Hát még mikor meghallotta,
2705     3|                  hogy annyian vannak, mint a sáskák, s úgy bekvártélyozták
2706     3|                    bekvártélyozták magukat a nagy piacra, mintha sose
2707     3|                    szál török.~- Te vagy-e a kecskeméti borbély?~- Szolgálatodra,
2708     3|                akit keresel.~- Szedd össze a szerszámaidat. Recsap basa
2709     3|                 méltónak talált arra, hogy a te kezed szabadítsa meg
2710     3|                    te kezed szabadítsa meg a szakállától.~Bezzeg ugrott
2711     3|                    egyszeriben ott termett a Recsap basa sátorában. Csupa
2712     3|                   selyem-bársony ennek még a pokróca is, csupa arany-ezüst
2713     3|              pokróca is, csupa arany-ezüst a szerecsen szolgák gúnyája.~„
2714     3|                  mester, úrrá leszel abból a borravalóból, amit itt kapsz” -
2715     3|                  kapsz” - gondolta magában a borbély.~Ahol ni, emeli
2716     3|               emeli is már az egyik szolga a zacskó aranyat - az van
2717     3|                    zacskó aranyat - az van a zacskóban, hallik a csengése -,
2718     3|                    van a zacskóban, hallik a csengése -, s megszólal
2719     3|                    Recsap basa:~- Nyisd ki a füled, te híres borbély.
2720     3|                 szépen megborotválsz: tied a zacskó arany, megveheted
2721     3|                    arany, megveheted rajta a kecskeméti városházát. De
2722     3|              városházát. De ha megkarcolod a patyolat ábrázatomat, úgy
2723     3|                ábrázatomat, úgy megkenetem a talpad mogyorófahájjal,
2724     3|                  koldulsz.~Jakab mesternek a térde is összeverõdött féltiben,
2725     3|                   féltiben, ahogy leborult a basa elõtt.~- Kegyelmes
2726     3|                    helyett. Könnyebb annak a keze, mint a sólyomnak a
2727     3|                Könnyebb annak a keze, mint a sólyomnak a szárnya.~S nem
2728     3|                   a keze, mint a sólyomnak a szárnya.~S nem telt bele
2729     3|                  csak, fiam, borotváld meg a basa õkegyelmességét! Sose
2730     3|                 amilyent ott kapsz. Legyen a tied, barátom, ne mondd,
2731     3|                 mindig én szedem le elõled a tejfölt.~Jakab mester azzal
2732     3|                   egy ugrással ott termett a basánál. Már a habot is
2733     3|                 ott termett a basánál. Már a habot is megkeverte, mikor
2734     3|                  Recsap basa:~- Elmondta-e a gazdád, hogy hogy áll a
2735     3|                    a gazdád, hogy hogy áll a bál?~- Semmit se szólt,
2736     3|                kiáltott vissza:~- Elküldöm a kisinasunkat, kegyelmes
2737     3|         kisinasunkat, kegyelmes basa. Lágy a keze, mint a selyem, sebes
2738     3|                    basa. Lágy a keze, mint a selyem, sebes a járása,
2739     3|                 keze, mint a selyem, sebes a járása, mint a szél.~Otthon
2740     3|               selyem, sebes a járása, mint a szél.~Otthon aztán fülön
2741     3|                   Otthon aztán fülön fogta a kisinast, s keményen rámordult:~-
2742     3|                    alá Jakab mester mellé, a kisinas pedig bekocogott
2743     3|                   kisinas pedig bekocogott a basához, aki keményen rákiáltott:~-
2744     3|                       No, gyerek, hány hét a világ?!~- Mával is kevesebb,
2745     3|             kevesebb, basa bácsi - felelte a kisinas, s már akkor pemecselte
2746     3|                    már akkor pemecselte is a Recsep basa állát.~- Megállj,
2747     3|                 zsákkal telik - felelt meg a kisinas, s azzal nekifogott
2748     3|                kisinas, s azzal nekifogott a borotválásnak. A hosszú
2749     3|                nekifogott a borotválásnak. A hosszú kóborlásában úgy
2750     3|                   kóborlásában úgy kiverte a Recsep basa állát a szakáll,
2751     3|                kiverte a Recsep basa állát a szakáll, hogy rossz volt
2752     3|                 úgy letisztította azt róla a kisinas, hogy öröm volt
2753     3|                  öröm volt nézni. Még csak a keze se reszketett a nagy
2754     3|                  csak a keze se reszketett a nagy ijesztegetéstõl.~-
2755     3|                    fia vagy - csapta össze a basa a bokáját -, tiéd az
2756     3|                 vagy - csapta össze a basa a bokáját -, tiéd az arany.
2757     3|                    megemlegetted volna ezt a napot, ha a Recsep basa
2758     3|        megemlegetted volna ezt a napot, ha a Recsep basa orcáját megkarmolászod.~-
2759     3|                Nini, basa bácsi - nevetett a gyerek -, nekem is van ám
2760     3|                 úgy lenyisszantottam volna a fejedet a nyakadról, hogy
2761     3|           lenyisszantottam volna a fejedet a nyakadról, hogy nincs az
2762     3|                  basát egyszeriben kilelte a hideg ijedtiben. Fölsegítette
2763     3|                    ijedtiben. Fölsegítette a kisinas hátára az aranyos
2764     3|                mindjárt takarodót fúvatott a tábori kürtösével.~- Gyerünk
2765     3|                néppel bolondozni, ahol még a gyereknek is így helyén
2766     3|                gyereknek is így helyén van a szíve.~Így mentette meg
2767     3|                    szíve.~Így mentette meg a kisinas Kecskemét városát
2768     3|                  kisinas Kecskemét városát a töröktõl. Jakab mester meg
2769     3|              mertek bújni az ágy alól, míg a török el nem porzott. De
2770     3|              hiszen bújhattak már! Akkorra a kecskemétiek a kisinast
2771     3|                     Akkorra a kecskemétiek a kisinast tették meg fõborbélynak.
2772     3|                    csinálhattak volna mást a jámborok? - Jakab mester
2773     3|                             SZALONTA FALAI~A török világban egyszer az
2774     3|               egyszer az jutott az eszükbe a szalontai hajdúknak, hogy
2775     3|             körülkeríteni. Azazhogy nem is a hajdúk gondolata volt ez,
2776     3|                   gondolata volt ez, hanem a szalontai fõbíróé, Bezzegh
2777     3|             fõbíróé, Bezzegh Gedeon uramé. A hajdú vitézek ellenben igen
2778     3|                  igen haragosan csörgették a kardjukat.~- Hát az meg
2779     3|                   meg már mire való volna? A sasok fészke nem szorul
2780     3|                   is, amelyiknek kihullott a szárnya! - nevetett csúfolódva
2781     3|                    csúfolódva Bánkai Ádám, a nyalka hajdúhadnagy.~Öregember
2782     3|               hajdúhadnagy.~Öregember volt a fõbíró, botra támaszkodott
2783     3|              helyett. Elértette, hogy õ az a szegett szárnyú sasmadár,
2784     3|               sasmadár, de nem vette zokon a tréfát. Inkább még kapott
2785     3|                  bástya. Annál jobban kell a jámbor bárányoknak.~Ezt
2786     3|                jámbor bárányoknak.~Ezt meg a hajdúk értették el. Biz
2787     3|                  Olyan világ volt az, hogy a harc volt akkor a kenyérkeresete
2788     3|                     hogy a harc volt akkor a kenyérkeresete minden épkézláb
2789     3|                 öregek maradtak otthon meg a gyerekek meg az asszonyok.
2790     3|                 bizony nagyon ráfért volna a kõkerítés.~- Igaza van a
2791     3|                   a kõkerítés.~- Igaza van a fõbíró uramnak - látta be
2792     3|                  fõbíró uramnak - látta be a hajdúk hadnagya. - Szabad
2793     3|                       Szabad országútja ez a szegény város minden dúvadnak.
2794     3|                 város minden dúvadnak. Hol a váradi török égeti le, hol
2795     3|                 váradi török égeti le, hol a berényi német sarcolja meg.~-
2796     3|                  kõfalunk volna, azon mind a kettõ betörné a fejét -
2797     3|                  azon mind a kettõ betörné a fejét - bizonykodott a fõbíró.~-
2798     3|             betörné a fejét - bizonykodott a fõbíró.~- Nem ér itt a beszéd
2799     3|        bizonykodott a fõbíró.~- Nem ér itt a beszéd semmit - lógatták
2800     3|                   beszéd semmit - lógatták a fejüket a hajdúk. - Kõ kellene
2801     3|                semmit - lógatták a fejüket a hajdúk. - Kõ kellene ahhoz,
2802     3|               Úristen.~- Nono - mosolygott a fõbíró. - Más is kell ahhoz.
2803     3|                 ahhoz. Munkás kéz, amelyik a kõbõl falat rakjon.~Úgy
2804     3|                    Úgy szétrebbentek ettõl a szótól a vitéz hajdúk, mint
2805     3|               szétrebbentek ettõl a szótól a vitéz hajdúk, mint méhek
2806     3|                   vitéz hajdúk, mint méhek a füsttõl. Micsoda, hogy õk
2807     3|                   Attól tartott, hogy ezek a tûzvérû legények elrontanák
2808     3|                csak kapta magát, leszaladt a váradi basához.~- Nagyságos
2809     3|             alázatosan. - Engedd meg, hogy a te palástodba fogódzhasson
2810     3|              fogódzhasson Szalonta városa.~A basának nagyon a szívére
2811     3|                   városa.~A basának nagyon a szívére szolgált ez az alázatosság.
2812     3|                    Nemigen szoktatta hozzá a hajdúk városa. Beterítette
2813     3|                  Sokat sanyargat bennünket a német a berényi várból.
2814     3|                sanyargat bennünket a német a berényi várból. Szeretnénk
2815     3|            Szeretnénk ellene kõfalat húzni a város körül, ha kövünk volna
2816     3|                    ajánlotta nagy kegyesen a basa. - Csak aztán ha készen
2817     3|                  Csak aztán ha készen lesz a fal, megjelentsd, mert én
2818     3|                   az avatásán.~Tele voltak a váradi vár pincéi német
2819     3|                   foglyokkal: azok hordták a követ a bihari hegyekbõl
2820     3|           foglyokkal: azok hordták a követ a bihari hegyekbõl vagy fél
2821     3|                  Szalonta alá. Akkor aztán a berényi várba kocogott föl
2822     3|                    az úr. Teufelnak hívták a várkapitányt, de csak Tejfölnek
2823     3|                  csak Tejfölnek mondta azt a magyar ember. Annak mondta
2824     3|                 magyar ember. Annak mondta a szalontai bíró is.~- Kéréssel
2825     3|                  Sokat sanyargat bennünket a váradi basa. Szeretnénk
2826     3|                Szeretnénk ellene megvédeni a városunkat kõfallal. A követ
2827     3|           megvédeni a városunkat kõfallal. A követ már össze is hordtuk
2828     3|                 mondja: borjúláb - csapott a tenyerébe Tejföl uram Bezzegh
2829     3|               foglyom. Azokkal fölrakhatod a falat. Csak aztán az avatásra
2830     3|                   már szalajtotta követeit a két pártfogó úrhoz.~- Készen
2831     3|                   falai, meg lehet tartani a fölavatást. Csak mentül
2832     3|                  hogy annál nagyobb legyen a parádé.~Lett is olyan nagy
2833     3|                parádé, hogy országra szólt a híre. Volt a fõbírónak annyi
2834     3|                országra szólt a híre. Volt a fõbírónak annyi esze, hogy
2835     3|                 annyi esze, hogy ugyanarra a napra hívta meg mind a két
2836     3|           ugyanarra a napra hívta meg mind a két kedves vendéget. Meg
2837     3|             vendéget. Meg is érkezett mind a kettõ, s éppen Szalonta
2838     3|                    belõlük épkézláb ember. A váradi basa turbán nélkül
2839     3|                   turbán nélkül vitte haza a kopasz fejét, Tejföl uramnak
2840     3|               Tejföl uramnak meg nagyon is a fejébe verték a sisakot.~
2841     3|                  nagyon is a fejébe verték a sisakot.~Bezzegh uram meg
2842     3|                  sisakot.~Bezzegh uram meg a bástya tetejérõl nézte a
2843     3|                   a bástya tetejérõl nézte a csetepatét nagy lelki gyönyörûséggel,
2844     3|               gyönyörûséggel, kard helyett a görbe botjára támaszkodva.~-
2845     3|                       mégiscsak jó az öreg a háznál. Ezt csináld utánam,
2846     3|                                            A BECSEI MOLNÁROK~Valamikor,
2847     3|             négyszáz, két vízimalom õrölte a becseiek búzáját a Tiszán.
2848     3|                  õrölte a becseiek búzáját a Tiszán. Egyik a felvégen,
2849     3|                    búzáját a Tiszán. Egyik a felvégen, a másik az alvégen.
2850     3|                  Tiszán. Egyik a felvégen, a másik az alvégen. Csendes,
2851     3|                   éjszakákon elhallatszott a szavuk a harmadik határig.
2852     3|          éjszakákon elhallatszott a szavuk a harmadik határig. A felvégi
2853     3|                 szavuk a harmadik határig. A felvégi malom mindig ezt
2854     3|          feleselgettek egymással akkoriban a becsei vízimalmok. Török
2855     3|                   errefelé. Vegyest laktak a falukban a magyarok a turbános
2856     3|                  Vegyest laktak a falukban a magyarok a turbános atyafiakkal.
2857     3|               laktak a falukban a magyarok a turbános atyafiakkal. Amilyen
2858     3|                    Amilyen embertelen volt a török a háborúban ellenség
2859     3|                    embertelen volt a török a háborúban ellenség gyanánt,
2860     3|             garázdálkodott, szépen végezte a maga dolgát, és nem avatkozott
2861     3|                  dolgát, és nem avatkozott a máséba.~Becsén az alsóvárosban
2862     3|        alsóvárosban fészkelték meg magukat a törökök. A felsõvárosi magyaroknak
2863     3|          fészkelték meg magukat a törökök. A felsõvárosi magyaroknak
2864     3|            vízimolnárjuk is, aki megõrölte a kenyérnekvalót.~Tahir bégnek
2865     3|                  könnyebb munkának találta a hadakozásnál a vízimolnárságot.~
2866     3|            munkának találta a hadakozásnál a vízimolnárságot.~Áldott
2867     3|                    ember volt máskülönben, a légynek se vétett. Koldusnak,
2868     3|                  egy kis fehér lisztecskét a tarisznyájába, akármilyen
2869     3|               nemzetségbeli volt: hanem ha a magyar molnárt meglátta,
2870     3|                   meglátta, mindig elfogta a szívét a bosszúság.~- Minek
2871     3|                    mindig elfogta a szívét a bosszúság.~- Minek is van
2872     3|               bosszúság.~- Minek is van ez a magyar molnár a világon?!
2873     3|                  is van ez a magyar molnár a világon?! Ha egymagam volnék
2874     3|               világon?! Ha egymagam volnék a becsei molnár, mindennap
2875     3|                 hányhatnék az erszényembe.~A magyar molnárt Pál gazdának
2876     3|                  is olyan ember volt, mint a falat kenyér. Egész nap
2877     3|                  Hanem amikor átpillantott a Tahir bég malmára, akkor
2878     3|                akkor mindig ökölbe szorult a keze.~- Hej, ha ez a török
2879     3|               szorult a keze.~- Hej, ha ez a török molnár nem volna a
2880     3|                   a török molnár nem volna a világon, akkor egymagam
2881     3|             világon, akkor egymagam volnék a becsei molnár! Azóta tele
2882     3|                   molnár! Azóta tele volna a ládafia ezüsthúszassal.~
2883     3|                 ezért feleseltek egymással a becsei malmok éjjel-nappal.
2884     3|        éjjel-nappal. Ha az egyik elhagyta, a másik mindjárt rákezdte.
2885     3|                mindjárt rákezdte. Néha még a harangszót se lehetett hallani
2886     3|             harangszót se lehetett hallani a nagy lármájuktól.~Hanem
2887     3|                ugyancsak elhallgatott mind a kettõ, alvégi malom, felvégi
2888     3|                    had nagy robajjal, mint a jeges esõ. A becsei jámbor
2889     3|                robajjal, mint a jeges esõ. A becsei jámbor polgárok ami
2890     3|                ellenség nem talált egyebet a puszta falunál, de ki is
2891     3|                    de ki is töltötte rajta a bosszúját, mert az egészet
2892     3|               pénzecskéje volt, s elindult a Tiszaparton, hogy elrejtse
2893     3|         visszakerül.~Ahogy kémlelõdött ott a víz mentén, egyszer csak
2894     3|                 odvas, öreg fûzfának. Töve a vízben volt, derekáról úgy
2895     3|                  derekáról úgy lebegett le a hosszú moha, mintha szakáll
2896     3|                moha, mintha szakáll volna. A fehér szakáll közt tántorgott
2897     3|                    szakáll közt tántorgott a száj, a vénhedt fa fekete
2898     3|                    közt tántorgott a száj, a vénhedt fa fekete odva.
2899     3|           gondolkozott: beledugta az odúba a pénzes zacskóját.~„Ezt az
2900     3|                 teremtette, hogy megõrizze a pénzecskémet, míg visszakerülök
2901     3|                     míg visszakerülök erre a tájra.”~Azzal levágott a
2902     3|                   a tájra.”~Azzal levágott a fáról egy ágat vándorbotnak,
2903     3|                vándorbotnak, és nekiindult a világnak. Kebelén kenyere,
2904     3|                  Magyarországon.~De bizony a török molnár se várta a
2905     3|                    a török molnár se várta a házához a hívatlan vendégeket.
2906     3|                  molnár se várta a házához a hívatlan vendégeket. Belerakta
2907     3|             hívatlan vendégeket. Belerakta a megtakarított pénzét egy
2908     3|                  vászontarisznyába, s õ is a Tisza-parton keresett neki
2909     3|                   fûzfánál, belecsúsztatta a tarisznyáját. Csörrent a
2910     3|                   a tarisznyáját. Csörrent a pénz, ahogy a másik zacskóba
2911     3|                     Csörrent a pénz, ahogy a másik zacskóba ütõdött.
2912     3|                    kíváncsi lett, mi lehet a fában. Belenyúlt az odúba,
2913     3|              Belenyúlt az odúba, s kihúzta a magyar molnár pénzét.~-
2914     3|              pénzét.~- Nini! - örvendezett a török, hosszú fehér szakállát
2915     3|                   nem tehetném jobb helyre a vagyonkámat! Más okos ember
2916     3|             visszaeresztette az odúba mind a két zacskót, betakargatta
2917     3|              falevéllel, összecsattantotta a papucsát, s úgy megindult,
2918     3|                 atyafiai, azoknál húzta ki a telet.~Ahogy kitavaszodott,
2919     3|               lassanként hazaszállingóztak a becseiek. Ámbátor nemigen
2920     3|                  Ámbátor nemigen volt haza a haza, mert a kormos falakon
2921     3|             nemigen volt haza a haza, mert a kormos falakon kívül semmi
2922     3|              falakon kívül semmi se maradt a régi Becsébõl. Újra kellett
2923     3|                   õ sem találta meg malmát a felvégen. Elpusztította
2924     3|                  sokat törõdött vele, csak a pénzét meglelje.~Az öreg
2925     3|                 koronájával ott bólogatott a vízszélen, mintha elmondaná:~-
2926     3|                      Ne búsulj, megõriztem a pénzed!~Benyúlt a molnár
2927     3|               megõriztem a pénzed!~Benyúlt a molnár az odúba. Úgy megörült,
2928     3|                megörült, mikor megmarkolta a zacskót. Csak akkor hûlt
2929     3|                    benne, míg ki nem húzta a magáét is. Csak aztán esett
2930     3|                   gondolkodóba:~„Rúgja meg a kakas, mitévõ legyek most
2931     3|                   rajta olyan malmot, hogy a király se õrleti különbben
2932     3|                 király se õrleti különbben a vasárnapi kalácsnakvalóját.”~
2933     3|             kalácsnakvalóját.”~S már nyúlt a pénzért, de hirtelen visszarántotta
2934     3|                    hirtelen visszarántotta a kezét, mert megdobbant a
2935     3|                   a kezét, mert megdobbant a szíve:~„Pál, Pál, te nem
2936     3|                 úton! Aki ide rejtette azt a pénzt, vissza is jön érte.
2937     3|                    jön érte. Õ se vitte el a tiedet, te se bántsd az
2938     3|                    Tahir bég. Szakadt róla a verejték a nagy igyekezetben.~-
2939     3|                    Szakadt róla a verejték a nagy igyekezetben.~- No,
2940     3|             mordult rá Pál gazda mérgesen.~A török molnár sietett elõkeríteni
2941     3|                 molnár sietett elõkeríteni a zacskóját a fa odvából,
2942     3|                    elõkeríteni a zacskóját a fa odvából, csak azután
2943     3|              odvából, csak azután adta meg a választ:~- Meg ám, te magyar!~
2944     3|                   Pál meglátta, mit csinál a török, csodálkozva csapta
2945     3|                   csodálkozva csapta össze a kezét.~- Hát a tied volt
2946     3|                csapta össze a kezét.~- Hát a tied volt a másik zacskó,
2947     3|                   kezét.~- Hát a tied volt a másik zacskó, Tahir bég?~-
2948     3|                   zacskó, Tahir bég?~- Hát a tied volt az egyik, Pál
2949     3|                 váltak többet. Összetették a pénzüket, ketten építettek
2950     3|                   Csendes nyári éjszakákon a harmadik határig elhallatszik
2951     3|              harmadik határig elhallatszik a malom kattogása:~- Becsület,
2952     3|                    mikor Hóbiárt basa volt a polgármester Szegeden, két
2953     3|                    igen nagyeszű ember élt a városban. Természetesen
2954     3|                   papucsosmester volt mind a kettő, csakhogy az egyik
2955     3|                   kettő, csakhogy az egyik a törököknek csinálta a papucsot,
2956     3|                egyik a törököknek csinálta a papucsot, a másik a magyaroknak.
2957     3|            törököknek csinálta a papucsot, a másik a magyaroknak. A törököt
2958     3|               csinálta a papucsot, a másik a magyaroknak. A törököt hívták
2959     3|                     a másik a magyaroknak. A törököt hívták Ali Patlidzsánnak,
2960     3|                  hívták Ali Patlidzsánnak, a magyart hívták Pali Pál
2961     3|                  kell, hogy Ali Patlidzsán a magyar menyecskéknek szabta
2962     3|                magyar menyecskéknek szabta a papucsot, Pali Pál István
2963     3|            papucsot, Pali Pál István pedig a török kadinoknak.~Mert az
2964     3|                    minden rendes nemzetnek a maga divatja volt a legszebb,
2965     3|              nemzetnek a maga divatja volt a legszebb, de azért a másét
2966     3|                  volt a legszebb, de azért a másét hordta.~A közös művészet
2967     3|                   de azért a másét hordta.~A közös művészet azonban nem
2968     3|                   tette egymás ellenségévé a két mestert, sőt inkább
2969     3|                embernek ismeri el az ember a barátját, annál nagyobb
2970     3|                    barátját, annál nagyobb a becsülete önmaga előtt.~-
2971     3|               Büszke vagyok rá, hogy abban a városban tette le Allah
2972     3|                    városban tette le Allah a kenyeremet, ahol olyan papucsos
2973     3|                   beszéd illik ahhoz, akit a mezítelen lábak felruházójának
2974     3|               felruházójának választott ki a gondviselés.~Amely nyájaskodásra
2975     3|           gondviselés.~Amely nyájaskodásra a magyar mester így szokta
2976     3|                       De bizony te vagy az a mestör, atyámfia, hogy én,
2977     3|                  arkangyal volnék is, csak a tetőled mívelt papucsban
2978     3|                     Azért nem értöm én azt a sok kelekótya fehérnépet
2979     3|                   sok kelekótya fehérnépet a ti fertályotokban, hogy
2980     3|               ilyen magamfajta csiszliknek a keze munkájára, amikor a
2981     3|                   a keze munkájára, amikor a tiedben is járhatna!~- Vak
2982     3|                világtalannak - heherészett a török. - Hát a ti habókos
2983     3|                 heherészett a török. - Hát a ti habókos asszonyaitok
2984     3|                     mikor te vagy az, akit a próféta maga tanított ki
2985     3|                   próféta maga tanított ki a szabókés használatára?~-
2986     3|                  szép kopasz fejet hordott a válla közt, mint egy sütnivaló
2987     3|                  is az hordja az észt, aki a szakállt - bólintott elégedetten
2988     3|                      bólintott elégedetten a török, akinek olyan szép
2989     3|                   hátra kellett vetni neki a vállán, különben beleragadt
2990     3|                  különben beleragadt volna a csirizestálba.~Az asszonyi
2991     3|                   ezek az eszmecserék vagy a várbeli kafanában folytak
2992     3|                 kafanában folytak le, vagy a palánki görög kocsmájában,
2993     3|              tilalmas művelkedés volt mind a kettő. A basa minden héten
2994     3|              művelkedés volt mind a kettő. A basa minden héten kidoboltatta
2995     3|                  minden héten kidoboltatta a delállal, hogy aki igazhitű
2996     3|                   mogyoróhájjal keneti meg a meztelen talpát, aki jámbor
2997     3|                  agyarán, azt Móra Balázs, a magyarok tarka bírója kapatta
2998     3|                    tarka bírója kapatta le a tíz körméről. (Azt is érdemes
2999     3|           meghallgatni, hogy miképpen lett a mészároscéh atyamesteréből „
3000     3|      atyamesteréből „tarkabíró”. De ez már a Férfiak Tükörébe tartozó