Rész

3001     3|                     ha egyször három hétig a talpadat köllene borogatnod
3002     3|                  elhalványodna, ha egyszer a ti pokolra való bírátok
3003     3|                   neked az igazságot, ahol a leggömbölyűbb vagy, és én
3004     3|               hamarjóra az én hajlékomban, a Latrán utcában. Legalább
3005     3|                  az asszonyi állat, akirül a Markalf próféta azt mondja,
3006     3|            zacskóba kötötte az eszét, oszt a macska mögötte.~- No, azért
3007     3|                    No, azért nekem se kell a más portájára menni - legyintett
3008     3|               portájára menni - legyintett a török -, mert errül én is
3009     3|                  ám, hogy olyant nem öszik a római császár a saját neve
3010     3|                  nem öszik a római császár a saját neve napján se.~-
3011     3|                   ember vagyok - tapogatta a szakálla alatt a gyomrát
3012     3|                 tapogatta a szakálla alatt a gyomrát a török. - Aztán
3013     3|                   szakálla alatt a gyomrát a török. - Aztán a próféta
3014     3|                   gyomrát a török. - Aztán a próféta is tiltja nekünk
3015     3|               próféta is tiltja nekünk azt a förtelmes állatot, amelyet
3016     3|                hogy disznó.~- Tisztöltetem a prófétátokat - kavarodott
3017     3|                 föl egy kicsit az önérzete a Latrán utcai papucsosnak. -
3018     3|                    utcai papucsosnak. - De a görlicemadarat nem tiltja
3019     3|              görlicemadarat nem tiltja tán a Szent Mahumed? Mert avval
3020     3|                avval akarnék kellemesködni a gyönge gyomrodnak.~A török
3021     3|         kellemesködni a gyönge gyomrodnak.~A török azt mondta rá, hogy
3022     3|                     vagy asszonyból lesz-e a sárkánykígyó. Ali papucsos
3023     3|                 Ali papucsos fölkattyogott a várba, Pali papucsos pedig
3024     3|                papucsos pedig hazadöcögött a Latrán utcába, és kiadta
3025     3|                   délre meg kell sütni azt a két bús gerlicét, amelyik
3026     3|                  két bús gerlicét, amelyik a pitvarajtó fölött kukkurúzik.
3027     3|          mazsolaszőlővel megspékelve, mert a töröknek arra csúszik a
3028     3|                    a töröknek arra csúszik a bor, a másiktól pedig nem
3029     3|               töröknek arra csúszik a bor, a másiktól pedig nem kímélve
3030     3|                 másiktól pedig nem kímélve a törökborsot, mert úgy kívánkozik
3031     3|           törökborsot, mert úgy kívánkozik a magyar gyomorba.~- Mán pedig
3032     3|                  köll - rángatta panyókára a vállát a mesterné.~- Teneköd?
3033     3|                rángatta panyókára a vállát a mesterné.~- Teneköd? Hát
3034     3|                  teneköd?~- Ú-úgy? - tette a kezét csípőre az asszony. -
3035     3|                   addig, míg kend föléteti a házat azzal a nagybélű pogánnyal?~-
3036     3|                kend föléteti a házat azzal a nagybélű pogánnyal?~- Te?! -
3037     3|            pogánnyal?~- Te?! - gerjedt föl a mesterben az ürmös. - Te
3038     3|                 nem tátogsz, hanem befogod a szádat, úgy hallgatod a
3039     3|                    a szádat, úgy hallgatod a kuckóbul, hogy hogy tanítgatja
3040     3|            nagyeszű ember, mint az Ali mög a Pali.~A hüvelykujjával is
3041     3|                    mint az Ali mög a Pali.~A hüvelykujjával is nyomatékot
3042     3|         hüvelykujjával is nyomatékot adott a szónak, és az asszony tudta
3043     3|             mondott, mikor az ember elment a vasárnapi tanácsba, beleadni
3044     3|                tanácsba, beleadni az eszét a város dolgába, hogy „aztán
3045     3|                mert én be nem eresztöm ezt a kórságos törököt, míg magam
3046     3|               löszök”.~Azután pedig elbánt a két áldozati állattal, kisütötte
3047     3|                  nem borsozta, mert ő csak a maga ízében szerette a bús
3048     3|                csak a maga ízében szerette a bús gerlicét. Nem is hagyott
3049     3|              hagyott egyebet belőlük, csak a hátuk csontját, azt is kiadta
3050     3|                    csontját, azt is kiadta a Bodrinak, aztán megtörülgette
3051     3|              Bodrinak, aztán megtörülgette a száját, kiült a küszöbre,
3052     3|              megtörülgette a száját, kiült a küszöbre, úgy várta a gazdát
3053     3|                kiült a küszöbre, úgy várta a gazdát meg a vendéget.~A
3054     3|                     úgy várta a gazdát meg a vendéget.~A gazda frissebb
3055     3|                   a gazdát meg a vendéget.~A gazda frissebb volt, és
3056     3|                    és mosolygott, mint tót a rozsra, mert a tanácsban
3057     3|                    mint tót a rozsra, mert a tanácsban megint elismerték
3058     3|                tanácsban megint elismerték a nagy eszét. (Móra Balázs
3059     3|                  neki, hogy drótoztassa be a fejét idejekorán, mielőtt
3060     3|              idejekorán, mielőtt szétvetné a bölcsesség, inkább a város
3061     3|             szétvetné a bölcsesség, inkább a város kasszájából fizetik
3062     3|                  város kasszájából fizetik a drótost.)~- No, asszony,
3063     3|                   ráérsz. Tán kisültek már a görlicék?~- Ki is sültek,
3064     3|                    mert mindjárt itt lössz a kutyafejû barátja.~A késfenés
3065     3|                 lössz a kutyafejû barátja.~A késfenés mindig az ember
3066     3|               ember úgy tudja csattogtatni a kést a fenõkövön, hogy a
3067     3|                  tudja csattogtatni a kést a fenõkövön, hogy a harmadik
3068     3|                   a kést a fenõkövön, hogy a harmadik szomszédot is eszi
3069     3|           Patlidzsánnal, mikor odasuhogott a ház elé az ünneplõ kaftánjában.~-
3070     3|                 itt lakik-e az én barátom, a becsületes Pali Pál István,
3071     3|                  te bolond, hogy köszörüli a kést a kamrában? Legelõször
3072     3|              bolond, hogy köszörüli a kést a kamrában? Legelõször is
3073     3|                kamrában? Legelõször is azt a két nagy szõrös füledet
3074     3|               vágja le, isten bocsássa mög a gusztusát!~- Héj, a sejtán
3075     3|                    mög a gusztusát!~- Héj, a sejtán hordjon el benneteket! -
3076     3|           benneteket! - ordította el magát a török és esze nélkül vitte
3077     3|                    és esze nélkül vitte ki a kontyát a Latrán utcából.~-
3078     3|                  nélkül vitte ki a kontyát a Latrán utcából.~- Ne te
3079     3|                  Pali papucsos is kiugrott a kamrából, kezében a nagy
3080     3|               kiugrott a kamrából, kezében a nagy görbe bicskával.~-
3081     3|                 bicskával.~- Hát tégöd tán a nyavalya tör, te asszony?~-
3082     3|                  látta kend, hogy fölkapta a konyhán a két sült görlicét,
3083     3|                    hogy fölkapta a konyhán a két sült görlicét, oszt
3084     3|                oszt elszaladt velük?~- Hû, a könyörgõje ne legyön annak
3085     3|                 könyörgõje ne legyön annak a Mohamed hóna alul kihullott
3086     3|               szurokrágónak! - eredt inába a Pali az Alinak, dühösen
3087     3|                   Alinak, dühösen forgatva a kezében a kardbicskát.~Az
3088     3|                 dühösen forgatva a kezében a kardbicskát.~Az utca végén
3089     3|                   már majdnem beérte, mert a töröknek elfogyott a lélegzete.
3090     3|                  mert a töröknek elfogyott a lélegzete. Egy kicsit hátra
3091     3|                kicsit hátra is billentette a fejét, hátha csak figurázik
3092     3|                    hátha csak figurázik az a kótyagos gyaur?~- Csak legalább
3093     3|                    az egyiköt! - emelgette a bicskát a gyaur, amint észrevette,
3094     3|             egyiköt! - emelgette a bicskát a gyaur, amint észrevette,
3095     3|                     amint észrevette, hogy a töröknek egyezkedõ szándéka
3096     3|                szándéka van. - Isten neki, a másikat vidd haza békességben,
3097     3|                 élök is!~- Egyen meg tégöd a fekete ábrázatú Harut és
3098     3|                    Marut angyal! - hörögte a török, aki most már világosan
3099     3|                 ereje maradékával beugrott a várkapun.~Ettõl fogva a
3100     3|                    a várkapun.~Ettõl fogva a két papucsosmester soha
3101     3|                    eldöntetlen maradt mind a mai napig, hogy az asszony
3102     3|                     hogy az asszony lett-e a sárkánykígyóból, vagy az
3103     3|                                     BALÁZS A BÜRGÉVEL~Ez az a bizonyos
3104     3|                    BALÁZS A BÜRGÉVEL~Ez az a bizonyos nevezetû Móra Balázs,
3105     3|                 ágyból, lehámozni magamról a hideg vizes borogatást,
3106     3|              éjszakára való subát, átmenni a másik szobába, kiszedni
3107     3|                    másik szobába, kiszedni a könyvszekrénynek a második
3108     3|                kiszedni a könyvszekrénynek a második polcáról az elsõ
3109     3|                    Szeged története nem is a második polcon van, hanem
3110     3|                  második polcon van, hanem a harmadikon; azt onnan kiszabadítani,
3111     3|                 egészen biztos benne, hogy a könyvszekrénytõl az ágyig
3112     3|                  Egyébként ígérem, hogy ha a jóisten sokáig köhögtet,
3113     3|                    attól kezdve, mikor már a fõbírói székben ült.~Akkor,
3114     3|              székben ült.~Akkor, amikor ez a történet megesett vele,
3115     3|                   lehetett használni, mint a szalonnafölsõt, ezért igen
3116     3|             igazhitû keresztényeknél, mint a nem kevésbé igazhitû mozlemineknél.
3117     3|                    barátoknál rendbe hozta a kerítést, és azért kapott
3118     3|                növendék birkát, amelyet is a négy lábán összekötve és
3119     3|                   négy lábán összekötve és a nyakába vetve hurcolna hazafelé,
3120     3|                hurcolna hazafelé, mindjárt a Latrán utca sarkán elejbe
3121     3|                    utca sarkán elejbe állt a Bócsa lakatos.~- Nini -
3122     3|          egészséggel!~Hát hiszen ha ezeket a kérdéseket egyszer teszik
3123     3|                megfelel rájuk szívesen, de a felsõvárosi Jerikó utca
3124     3|                   barátoktól, s Balázs még a Palánkig se ért a bürgével -
3125     3|               Balázs még a Palánkig se ért a bürgével - a belsõ várost
3126     3|               Palánkig se ért a bürgével - a belsõ várost hívták akkor
3127     3|              tizenkettedszer állította meg a kérdés:~- Bürge az, igaz-e?
3128     3|                  magában, hogy akárki lesz a tizenharmadik kérdezõsködõ,
3129     3|               szegény Móra Balázsnak, hogy a tizenharmadik kíváncsi nem
3130     3|                  maga Musztafa Csökmedzsi, a Hóbajárt basának a fejvakarója.
3131     3|             Csökmedzsi, a Hóbajárt basának a fejvakarója. Nagyon rendes
3132     3|                     most se lett volna, ha a borbély meg nem állítja
3133     3|                 ugye bizony bürge az, amit a nyakadban cipelsz?~- Nem
3134     3|                   nyakadban cipelsz?~- Nem a’, hanem a szent Mohamed
3135     3|                   cipelsz?~- Nem a’, hanem a szent Mohamed próféta, vesszen
3136     3|                    bürgét, megcsóválta azt a feje fölött, és úgy dobta
3137     3|                    úgy dobta vele fültövön a jámbor Csökmedzsit, hogy
3138     3|                  Allahot.~Csõdület támadt, a bimbasik is kitátogtak a
3139     3|                   a bimbasik is kitátogtak a várból, a borbélyt megmártották
3140     3|                    is kitátogtak a várból, a borbélyt megmártották egyszer-kétszer
3141     3|               megmártották egyszer-kétszer a várárok vízében, amitõl
3142     3|                   kurjongatni, hogy vigyék a basa elébe, de a hitetlen
3143     3|                    vigyék a basa elébe, de a hitetlen kutyával együtt,
3144     3|                  mindjárt ki akarja adatni a nyargalót.~- No, azon én
3145     3|                   Tudván tudta pedig, hogy a Hóbajárt basa a valódi független
3146     3|                pedig, hogy a Hóbajárt basa a valódi független török bíróság.
3147     3|              bíróság. Ennélfogva ha magyar a vádlott, akkor elüljáróba
3148     3|          elüljáróba rákenet huszonöt botot a talpára, csak azután kérdezi
3149     3|                lelógó hosszú bajusza, hogy a basa nem volt egészen biztos
3150     3|                    nem volt egészen biztos a nációja felõl. (Mert a süvege
3151     3|              biztos a nációja felõl. (Mert a süvege a nagy huzakodásban
3152     3|              nációja felõl. (Mert a süvege a nagy huzakodásban lemaradt
3153     3|                 nagy huzakodásban lemaradt a fejirõl, amúgy meg nyáridõben
3154     3|                 lehetett különbséget tenni a szegény emberek közt: mind
3155     3|                   textilben.)~- No, melyik a vádló?~- Én vagyok az, kegyelmes
3156     3|           hajlongott keresztbe tett karral a borbély. És elmondta, miképpen
3157     3|                 meg emberséges szívvel ezt a disznóevõ hitetlen gyaurt,
3158     3|                 választ, hogy kiesett mind a két papucsából.~- Így volt-e,
3159     3|                    te kutyaházi? - fordult a basa a jámbor magyarhoz.~
3160     3|                kutyaházi? - fordult a basa a jámbor magyarhoz.~Az pedig
3161     3|           magyarhoz.~Az pedig égnek emelte a szemeit, és azt felelte:~-
3162     3|               gyaur - enyhült barátságosra a basa, és kiemelkedvén a
3163     3|                    a basa, és kiemelkedvén a kerevet vánkosai közül,
3164     3|                    kerevet vánkosai közül, a többi igazhívõvel együtt
3165     3|         igazhívõvel együtt õ is igyekezett a földet érinteni az arcával,
3166     3|                  az arcával, már amennyire a tekintélye engedte. (Értendõ
3167     3|                   engedte. (Értendõ alatta a pocakja.)~- Most már aztán
3168     3|               mondd el, fiam: hogy történt a dolog?~- Egy az Isten, és
3169     3|                 egyebet, akkor én mindjárt a lábadhoz tétetem a fejedet.
3170     3|                mindjárt a lábadhoz tétetem a fejedet. Hát hogy volt azzal
3171     3|               fejedet. Hát hogy volt azzal a bürgével?~- Egy az Isten,
3172     3|                    el Balázs harmadszor is a török hiszekegyet.~A basa
3173     3|                    is a török hiszekegyet.~A basa erre szétrúgta maga
3174     3|                  erre szétrúgta maga körül a vánkosokat, beletapsikolt
3175     3|             beletapsikolt egyik tenyerével a másikba, s belépett a fülig
3176     3|           tenyerével a másikba, s belépett a fülig hasadt szájú szerecsen
3177     3|                szerecsen hóhér.~- Vidd ezt a kutyát, és nyúzd meg, nekem
3178     3|                  és nyúzd meg, nekem pedig a kicserzett bõrével számolj
3179     3|               engem hogyne hozott volna ki a béketûrésbõl, mikor tizenharmadszor
3180     3|                tizenharmadszor kellett azt a kérdést hallanom, amit kérdés
3181     3|                  vak: hogy bürgét viszek-e a nyakamban?~Akkorát nevetett
3182     3|                nyakamban?~Akkorát nevetett a Hóbajárt basa, hogy csak
3183     3|                  csak úgy recsegett alatta a bársonykanapé.~- Hogy hívnak
3184     3|                Móra Balázs, távozz békében a bürgéddel, aztán majd ha
3185     3|                  levágod, elhozhatod nekem a máját. Te pedig, fiam molláh,
3186     3|                 írónádat, és írd föl ennek a kutyazsírral megkent eszû
3187     3|         kutyazsírral megkent eszû gyaurnak a nevét, mert erre még nekünk
3188     3|                                            A LEGHŰBB SZOLGA~Erdélybõl
3189     3|                    SZOLGA~Erdélybõl hoztam a Cicke kutya történetét -
3190     3|                  Apafi Mihály õnagyságának a kutyája volt a Cicke, a
3191     3|                õnagyságának a kutyája volt a Cicke, a szultán küldte
3192     3|                    a kutyája volt a Cicke, a szultán küldte neki egyszer
3193     3|                   szép talitarka betûkkel. A megszólítás az volt rajta,
3194     3|                     Takaros agárkutya volt a Cicke, hegyes fejû, kajla
3195     3|                 fülû, horgas inú, de azért a jámbor fejedelem nemigen
3196     3|                 mit küldöz nekem ilyeneket a padisah? - mondta kelletlenül.~
3197     3|               mintha csak megértette volna a szót, hirtelen bukfencet
3198     3|               bukfencet vetett, és ráesett a fejedelem csizmájára. Ott
3199     3|                   alig bírta kiszabadítani a lábát. Nincs az az udvaronc,
3200     3|                tudta volna magát kelletni.~A fejedelem most már jobb
3201     3|                járt iskolába.~- Megismerni a jó embert, megismerni a
3202     3|                    a jó embert, megismerni a rosszat - magyarázta a szerecsen
3203     3|          megismerni a rosszat - magyarázta a szerecsen szolga, aki a
3204     3|                    a szerecsen szolga, aki a levelet hozta az ajándék
3205     3|                 megmorogja, aki nem jó. Ez a természete a núbiai agárnak.~-
3206     3|                    nem jó. Ez a természete a núbiai agárnak.~- No, ez
3207     3|                    urak? - fordult nevetve a fejedelem a tanácsosaihoz. -
3208     3|                fordult nevetve a fejedelem a tanácsosaihoz. - Melyiktek
3209     3|           exámentet az okos kutyával?~Ezen a tanácsnokok is elnevették
3210     3|                    hátha igazat mondott az a hasított fülû szerecsen!~
3211     3|                   hasított fülû szerecsen!~A fejedelem maga egész komolyan
3212     3|      odahunyorított az ajtónálló apródnak, a huncutszemû Berzenczey Gergõnek:~-
3213     3|                  fiam!~Az apród kinyitotta a benyíló ajtaját, és beeresztette
3214     3|                    az ugyan hiába koptatta a küszöböt.~- Nem vagy igaz
3215     3|                   ember, fiam, nem tehetek a bajodról - intette el maga
3216     3|            bajodról - intette el maga elõl a fejedelem.~Az udvarnak ilyenformán
3217     3|                   sok bosszúságot szerzett a nagy tudományú állat. A
3218     3|                    a nagy tudományú állat. A kenést meg a kijárást nem
3219     3|              tudományú állat. A kenést meg a kijárást nem most találták
3220     3|                  aranykorában is - de most a Cicke mind lehetetlenné
3221     3|                    lehetetlenné tette azt. A legnagyobb protekció se
3222     3|             ereszthet nagyságod - dohogták a tanácsurak. - Úgysincs itt
3223     3|                    agár tanácsosnak.~Amire a jámbor fejedelem mindig
3224     3|                  tehetek én arról, hogy ez a leghívebb szolgám? Ezt ugyan
3225     3|                  vékával kínálhatták volna a tallért, mégiscsak azt ugatta
3226     3|              megmutatom, hogy megugatja az a dög azt is, akit nem akar
3227     3|                     mosolyodott el egyszer a huncut szemû Berzenczey
3228     3|                 udvari doktort, hogy adjon a kutyának valami ételt, de
3229     3|               Másnap reggel alig lépett be a fejedelem a tanácsházba,
3230     3|                 alig lépett be a fejedelem a tanácsházba, mindjárt a
3231     3|                    a tanácsházba, mindjárt a Cickét követelte.~- Rég
3232     3|                  az agarat.~Az pedig abban a percben olyan rettenetes
3233     3|                   amilyent még nem hallott a sokat próbált tanácsház.~-
3234     3|                   ugrott hátra megdöbbenve a fejedelem. Az apród tisztességtudó
3235     3|                   csattogtatva ugrott neki a gazdájának. A fejedelem
3236     3|                  ugrott neki a gazdájának. A fejedelem egyik sarokból
3237     3|                   fejedelem egyik sarokból a másikba szökdösött, a kutya
3238     3|             sarokból a másikba szökdösött, a kutya mindenütt utána. Mentõl
3239     3|                  kapott két nagy nyúlfület a fejedelem henyedolmányának
3240     3|         henyedolmányának hátáról. (Ez volt a slafroknak régi, szép magyar
3241     3|                 nagy megelégedetten bebújt a trónszék alá.~A nyúlfüleket
3242     3|      megelégedetten bebújt a trónszék alá.~A nyúlfüleket a Berzenczey
3243     3|                trónszék alá.~A nyúlfüleket a Berzenczey fiú tûzte a fejedelem
3244     3|         nyúlfüleket a Berzenczey fiú tûzte a fejedelem köntösére, s most
3245     3|                most lesütött szemmel várta a büntetést. A fejedelem azonban
3246     3|                 szemmel várta a büntetést. A fejedelem azonban nem haragudott
3247     3|            csináltad. Most már tudom, hogy a fejedelmek még a kutyájuknak
3248     3|               tudom, hogy a fejedelmek még a kutyájuknak se hihetnek.~
3249     3|                 öreg könyvben olvastam ezt a történetet, amit most el
3250     3|             kellett intézni.~- Nehéz nekem a korona - szokta mondogatni -,
3251     3|                       nem hordhatom mindig a fejemen.~No de azért nem
3252     3|                 azért nem maradt gazdátlan a fejedelmi süveg. Ha Apafi
3253     3|            nehezelte, bezzeg nem nehezelte a felesége, Bornemissza Anna.
3254     3|               országnak olyan dolga, amibe a fejedelemasszony bele nem
3255     3|              üzenjen az idegen királyoknak a fejedelem. De még az országgyûlésen
3256     3|                vadászat az egész életetek. A cigány-hideg lel benneteket
3257     3|                cigány-hideg lel benneteket a komoly munkától.~Zúgtak,
3258     3|            utoljára megmondta az igazságot a fejedelemnek, fejedelemasszonynak.~
3259     3|               közben eltévedt Apafi Mihály a bodolai erdõkben. Mentõl
3260     3|                annál jobban belekeveredett a rengetegbe. Ahogy tévelyeg
3261     3|              fejszecsattogást hall valahol a környéken. A hang után hamarosan
3262     3|                  hall valahol a környéken. A hang után hamarosan odatalált,
3263     3|              szegény ember - köszöntött rá a fejedelem -, no, mire végzed?~-
3264     3|               isten, vadász úr - felelt rá a favágó -, evvel a fával
3265     3|                felelt rá a favágó -, evvel a fával veszõdöm, ni, de nagyon
3266     3|            veszõdöm, ni, de nagyon életlen a fejszém.~- No, hát csak
3267     3|                    Nagyon elbódorogtam itt a rengetegben, nem tudok belõle
3268     3|                    Vezess el az útra, adok a fáradságodért egy máriás
3269     3|                    vadász úr - örvendezett a szegény ember. - Hanem akkor
3270     3|                  Hanem akkor szedhetjük ám a lábunkat, mert nem macskaugrás
3271     3|                   mert nem macskaugrás ide a bodolai út.~Ahogy mennek,
3272     3|                  Ahogy mennek, mendegélnek a terebélyes bükkfák hûsében,
3273     3|               hûsében, egyszer csak elõhúz a fejedelem a vadásztarisznyájából
3274     3|                    csak elõhúz a fejedelem a vadásztarisznyájából egy
3275     3|                    egy hosszat. Megkínálta a szegény embert is, aki ugyancsak
3276     3|             ugyancsak megnyalogatta száját a finom magyarádi borocska
3277     3|                legalább meg van-e elégedve a szolgálatával?~- Én csak
3278     3|                    csak megvolnék - mondja a fejedelem -, s azt hiszem,
3279     3|                 fejedelem -, s azt hiszem, a fejedelem is meg van elégedve
3280     3|               rossz, dehogy - bizonyította a szegény ember -, nem teremtett
3281     3|               szívû urat az isten, csak az a sárkány felesége ne volna.~-
3282     3|              felesége ne volna.~- Micsoda? A fejedelemasszonyról beszélsz? -
3283     3|                Apafi.~- De arról ám, arról a minden lében kanálról. Õ
3284     3|                   lében kanálról. Õ hordja a koronát a jámbor jó ura
3285     3|               kanálról. Õ hordja a koronát a jámbor jó ura helyett. Hát
3286     3|          fejedelemtõl úgy élnénk, mint hal a vízben, ha a fejedelemasszony
3287     3|              élnénk, mint hal a vízben, ha a fejedelemasszony nem sanyargatna
3288     3|                  nem sanyargatna bennünket a nagy adókkal. Dejszen majd
3289     3|                   megmutatnám én, ki az úr a háznál, csak én volnék a
3290     3|                   a háznál, csak én volnék a fejedelem!~Közben kiértek
3291     3|                  fejedelem!~Közben kiértek a bodolai útra, oda is látszott
3292     3|                  útra, oda is látszott már a bodolai vár karcsú tornya.~-
3293     3|                búcsúzott Apafi -, köszönöm a szívességedet, szegény ember.
3294     3|        szívességedet, szegény ember. Mi is a becsületes neved, hogy megemlegethesselek
3295     3|                   Istóknak hívnak - mondta a favágó -, itt lakom az erdõszélen.
3296     3|              elbeszélgetünk.~Mikor hazaért a fejedelem, nagyon rossz
3297     3|               nagyon rossz kedvben találta a feleségét.~Adóért jöttek
3298     3|                   feleségét.~Adóért jöttek a török követek, azért csattogott-pattogott
3299     3|               uralkodót, mint te vagy, még a csizmád is elviszi a török,
3300     3|                   még a csizmád is elviszi a török, el is vitte volna
3301     3|              asztalra Apafi -, mától fogva a te neved: hallgass! Én vagyok
3302     3|                  hallgass! Én vagyok az úr a háznál, ahogy Csûr Istók
3303     3|                   ahogy Csûr Istók mondta.~A fejedelemasszony elnevette
3304     3|                  elnevette magát.~- Hát ez a Csûr Istók miféle istenteremtése
3305     3|             szegény jámbor, mikor bevitték a királyné elé a nagy oszlopos
3306     3|                    bevitték a királyné elé a nagy oszlopos szobába.~-
3307     3|                   Csûr Istók - kiáltott rá a fejedelemasszony -, hát
3308     3|         fejedelemasszony -, hát te vagy az a híres okos ember, igaz ember?
3309     3|                  mondtál te énrólam tegnap a bodolai erdõben?~- Mondtam,
3310     3|                     amit mondtam - nyögött a székely -, utóvégre igazmondás
3311     3|              lesz-e, ha én most azt mondom a hajdúknak, hogy kenegessenek
3312     3|                 lesz, ha elagyabulálom azt a nagy mihaszna vadászt, aki
3313     3|                Erre lépett ki Apafi Mihály a nagy szárnyas ablak bíborfüggönye
3314     3|                 ablak bíborfüggönye mögül. A fejedelemasszony kacagva
3315     3|                  okos ember, igaz ember ez a Csûr Istók. Meg is tesszük
3316     3|                  Azt beszéli az írás, hogy a régi világban Szegeden is
3317     3|                megvan valamekkora szöglete a szegedi várnak, amit kontyos
3318     3|           atyánkfiai rakattak annak idején a Tisza-parton. Aki nekem
3319     3|                olvashatja, ami rá van írva a kõküszöbére: öt török öt
3320     3|                   írás azt is mondja, hogy a német kergette ki ebbõl
3321     3|                    német kergette ki ebbõl a várból a törököt. Lehet,
3322     3|                 kergette ki ebbõl a várból a törököt. Lehet, hogy így
3323     3|                  okos ember, nemhiába hogy a nagyapja is kukoricacsõsz
3324     3|                    Olyan ember az, hogy ha a kezébe veszi a paprikás
3325     3|                     hogy ha a kezébe veszi a paprikás szalonnát meg a
3326     3|                   a paprikás szalonnát meg a karaj kenyeret, éppen egyszerre
3327     3|               éppen egyszerre fogy el mind a kettõ. Nehéz tudomány pedig
3328     3|                    hogy Bali bégnek hívták a kapitányt. De csak Pali
3329     3|                    Pali bégnek mondták azt a magyarok, mert így szebben
3330     3|            magyarok, mert így szebben esik a szó.~Egyéb szép úgyse volt
3331     3|                 szó.~Egyéb szép úgyse volt a jámboron, csak a neve. Karcsú
3332     3|                úgyse volt a jámboron, csak a neve. Karcsú dereka mellett
3333     3|                  tököt nem látni nagyobbat a kukoricaföldön. Volt is
3334     3|                   mint valami gólyafészek, a gyémántboglár se kisebb
3335     3|                   Többet is lehetett látni a süveget, mint a bég urat.
3336     3|             lehetett látni a süveget, mint a bég urat. Nemigen esett
3337     3|                 Nemigen esett neki kedvére a séta, egész nap bent hûsölt
3338     3|                séta, egész nap bent hûsölt a bíborhálós szobában, csak
3339     3|                  bíborhálós szobában, csak a szerecsen inasától küldözgette
3340     3|                inasától küldözgette ki még a parancsot is. S hogy nagyobb
3341     3|                  is. S hogy nagyobb legyen a parancsa foganatja, olyankor
3342     3|                 foganatja, olyankor mindig a fejébe nyomta a gyémántos
3343     3|            olyankor mindig a fejébe nyomta a gyémántos süveget a szerecsen
3344     3|                 nyomta a gyémántos süveget a szerecsen inasnak.~- Mintha
3345     3|                    csak engem látnátok, ha a süvegem látjátok.~Bizony
3346     3|                   Bizony hasra is vágódtak a vitéz török katonák a süveg
3347     3|             vágódtak a vitéz török katonák a süveg elõtt eszük nélkül.
3348     3|                    kegyetlen jó ember volt a Bali bég, egy cseppet se
3349     3|                   cseppet se fösvénykedett a mogyorófahájjal, még ha
3350     3|                   még ha nem viszketett is a katonák talpa.~- Jaj, nagyságos
3351     3|              csudát!~Bali bég rákoppantott a csibukja nyelivel a szerecsen
3352     3|           rákoppantott a csibukja nyelivel a szerecsen borotvált fejére.~-
3353     3|             mondhatja.~- No, majd kiküldöm a süvegemet - ásított Bali
3354     3|                 bég uram: méltóztassék azt a saját tündöklõ szemeddel
3355     3|             mindennap látni, amilyent most a Tisza hídján.~Mit volt mit
3356     3|                     fejébe nyomta Bali bég a gólyafészket, belebújt az
3357     3|                    papucsába, kicsoszogott a Tisza hídjára. Mit lát ott,
3358     3|                 lát ott, uram teremtõm: ül a híd szélén egy szegény ember,
3359     3|                  egy szegény ember, s eszi a szõlõt a szegedi halbicskával!
3360     3|             szegény ember, s eszi a szõlõt a szegedi halbicskával! Egy
3361     3|                olyan sebesen hányja befelé a szõlõt, hogy káprázik bele
3362     3|                 szõlõt, hogy káprázik bele a szeme az embernek.~Bali
3363     3|                   embernek.~Bali bég leült a híd másik szélére, szemben
3364     3|                 híd másik szélére, szemben a szegény emberrel; úgy eltátotta
3365     3|                    emberrel; úgy eltátotta a száját, hogy majd kiesett
3366     3|                    hogy majd kiesett rajta a feje, ami pedig nagy szó.
3367     3|               pedig nagy szó. Nézte, nézte a szegény embert, hogy majd
3368     3|                 hogy majd felét leette már a gerezdrõl a szõlõnek, s
3369     3|               felét leette már a gerezdrõl a szõlõnek, s hirtelen felé
3370     3|                       Kukk, szegény ember!~A szegény ember letette a
3371     3|                    A szegény ember letette a bicskát, s rávette a szemét
3372     3|               letette a bicskát, s rávette a szemét a törökre.~- Miért
3373     3|                bicskát, s rávette a szemét a törökre.~- Miért ijesztegeted
3374     3|              törökre.~- Miért ijesztegeted a szegény embert, nagyságos
3375     3|         megszúrod-e magad ijedtedben azzal a halbicskával.~Jól van, nem
3376     3|            halbicskával.~Jól van, nem szól a szegény ember semmit, csak
3377     3|                    bicskahegyezi tovább is a szõlõt, Bali bég kitátja
3378     3|                    Bali bég kitátja megint a száját akkorára, mint egy
3379     3|             Egyszer csak hirtelen felé kap a szegény ember a halbicskával:~-
3380     3|                   felé kap a szegény ember a halbicskával:~- Kukk, nagyságos
3381     3|                  bég!~Nem is kellett egyéb a nagyságos Bali bégnek, ijedtében
3382     3|                    ijedtében úgy lefordult a hídról, hogy meg se állt,
3383     3|              hídról, hogy meg se állt, míg a Tisza fenekére nem ért.~-
3384     3|              néztem, becsukod-e ijedtedben a szádat! - kapkodott utána
3385     3|                  szádat! - kapkodott utána a szegény ember, de már csak
3386     3|                 szegény ember, de már csak a gyémántos süveget bírta
3387     3|                  gazdája ennek is - mondta a szegény ember, a fejébe
3388     3|                    mondta a szegény ember, a fejébe csapva a süveget,
3389     3|             szegény ember, a fejébe csapva a süveget, felballagott a
3390     3|                    a süveget, felballagott a várba, ahol mind hasra vágódtak
3391     3|                 mind hasra vágódtak elõtte a jámbor török katonák.~A
3392     3|                    a jámbor török katonák.~A szegény ember kevélyen megsodorta
3393     3|                  ember kevélyen megsodorta a bajuszát.~- Azt üzente a
3394     3|                   a bajuszát.~- Azt üzente a nagyságos Pali bég, hogy
3395     3|                   nyomban hazatakarodjatok a hazátokba. Még házpásztort
3396     3|                csak még egy kicsit hûtõzik a Tiszában.~Úgy elfüstöltek
3397     3|            Tiszában.~Úgy elfüstöltek onnan a törökök, mint nap elõl a
3398     3|                   a törökök, mint nap elõl a köd. Ki mert volna ellenkezni
3399     3|                   Ki mert volna ellenkezni a nagyságos Bali bég süvegével?~
3400     3|                    István. - Azért szereti a szegedi ember ma is annyira
3401     3|                szegedi ember ma is annyira a halbicskát.~ ~
3402     3|                    erdélyi havasokon, azon a tájon, ahol az Aranyos vize
3403     3|                mindenütt falvak fehérlenek a hegyoldalakon, s fehér lelkû,
3404     3|                  nyájas, jó emberek laknak a fehér házakban. Akármelyikük
3405     3|             Akármelyikük szívesen elmondja a Tiborc várának történetét.~
3406     3|                  vándor se igen járt erre. A falucskák helyén mindenütt
3407     3|           mindenütt õsrengetegek ringatták a koronájukat, szarvasok,
3408     3|                bölények komor tanyái. Csak a völgyekben kucorgott egy-két
3409     3|               viskó: télidõben odahúzódtak a rossz idõ elõl azok a kecskepásztorok,
3410     3|          odahúzódtak a rossz idõ elõl azok a kecskepásztorok, akik ezen
3411     3|                 kecskepásztorok, akik ezen a tájon tengõdtek.~Abban az
3412     3|                    az idõben vetõdött erre a tájékra egy felvidéki nemesember.
3413     3|                    Õsi fészkébõl kiüldözte a török, földönfutó lett feleségével,
3414     3|                   kicsi fiával együtt. Itt a székely hegyek közt megállapodott,
3415     3|                  hamarosan úgy beleszokott a pásztoréletbe, mintha sohase
3416     3|          kardforgató nemes úr.~Hanem azért a székely havasok csak nem
3417     3|                   tudták elfelejtetni vele a gömöri szelíd hegyeket.
3418     3|                    utoljára is beleszakadt a szíve a nagy vágyakozásba.
3419     3|            utoljára is beleszakadt a szíve a nagy vágyakozásba. Halálos
3420     3|                    Tiborc vette kis kezébe a pásztorbotot. Nap égette,
3421     3|                 semminek. Egész nap õrizte a nyájat, s mikor estenden
3422     3|                    az anyja ölébe hajtotta a fejét, biztatva nézett rá
3423     3|                    édesapja szemét keresné a csillagok közt.~- Meg vagy-e
3424     3|                    apja szava felelt volna a bükkerdõ éji zúgásában:~-
3425     3|                azután meg egyszerre elállt a verése.~- Meghalok, kisfiam,
3426     3|                  lihegte kiszáradt ajakkal a beteg.~A gyerek pedig sírva
3427     3|                 kiszáradt ajakkal a beteg.~A gyerek pedig sírva bolyongott
3428     3|              gyerek pedig sírva bolyongott a kunyhók közt: ki tudna az
3429     3|           aranylevelû szívvirág. Semmi más a te anyádat meg nem gyógyíthatja.
3430     3|                  Szarvas is leszédül arról a meredek oromról, azért a
3431     3|                   a meredek oromról, azért a neve: Átok-szikla.~- Én
3432     3|                    Én pedig szakítok abból a csodatevõ virágból! - pirult
3433     3|            csodatevõ virágból! - pirult ki a gyerek arca, s meg se állt,
3434     3|                csúcsán szinte világítottak a szívvirág aranyszirmai.~
3435     3|                    szívvirág aranyszirmai.~A fiú föltekintett az égre,
3436     3|           fohászkodott egyet, s nekiindult a bércnek, amit tán még soha
3437     3|               gondolt, mindig megerõsödött a szíve. A melle zihált, a
3438     3|               mindig megerõsödött a szíve. A melle zihált, a halántéka
3439     3|                   a szíve. A melle zihált, a halántéka lüktetett, mikor
3440     3|                 halántéka lüktetett, mikor a csúcs tövébe ért. Óriási
3441     3|              Óriási sziklatábla ingadozott a lába alatt, arról kellett
3442     3|                    arról kellett felugrani a csúcsra. Behunyta szemét,
3443     3|             kinyitotta, már akkor ott állt a virágok közt. Aranyos kelyhük
3444     3|                  kelyhük alázatosan simult a lábához.~Egyet leszakított
3445     3|            Ugrásával kimozdította helyébõl a nagy ingó követ, s az most
3446     3|                most mennydörögve gurult le a lejtõn. Helyébõl forrás
3447     3|             csattogva-csörögve zuhogott le a völgybe.~A nagy zajra elõfutottak
3448     3|  csattogva-csörögve zuhogott le a völgybe.~A nagy zajra elõfutottak a
3449     3|                   A nagy zajra elõfutottak a pásztorok, s ijedten csapták
3450     3|                    s ijedten csapták össze a kezüket. A szél föl-fölkapta
3451     3|                   csapták össze a kezüket. A szél föl-fölkapta a hangot,
3452     3|               kezüket. A szél föl-fölkapta a hangot, s Tiborc halálsápadtan
3453     3|                    halálsápadtan hallgatta a kétségbeesett lármát.~-
3454     3|                  jöhet.~Mi haszna tépte le a csodatévõ virágot, ha le
3455     3|              sokáig gondolkozott, kihajolt a szikla szélére, s meglengetve
3456     3|             szélére, s meglengetve kezében a szívvirág hajlós szárát,
3457     3|                  hajlós szárát, lekiáltott a pásztoroknak:~- Jó emberek,
3458     3|                     s vegyétek ki kezembõl a virágot! Gyógyítsátok meg
3459     3|               ajánlotta lelkét, s leugrott a tátongó mélységbe. S úgy
3460     3|               szívéért vele volt az Isten. A pásztorok közt akadtak,
3461     3|                hogy angyalok terjesztették a szárnyukat, mikor leugrott.~
3462     3|                szárnyukat, mikor leugrott.~A csodavirág csodát tett:
3463     3|                   Fiúk sziklájának hívják, a rajta fakadt patakot pedig
3464     3|                    büszke várat építtetett a sziklán, s ott élt sokáig
3465     3|            szeretetében.~Nevét ma is õrzik a romok, emlékét pedig a szikla,
3466     3|               õrzik a romok, emlékét pedig a szikla, a mindenható fiúi
3467     3|                    emlékét pedig a szikla, a mindenható fiúi szeretet
3468     3|                aranykelyhével ingva-lengve a régmúlt idõkrõl suttogó
3469     4|                                            A KIS KURUC~
3470     4|                   Csikaló Thököly Imrének, a dicsõséges kuruc királynak
3471     4|                 fel róla, hogy együtt ette a fejedelemmel a bujdosók
3472     4|                 együtt ette a fejedelemmel a bujdosók kenyerét, s el
3473     4|             kenyerét, s el nem maradt tõle a haláláig.~Szegedi öreg mesemondók
3474     4|                   azonban többet is tudnak a Thököly prímásáról, akinek
3475     4|                  híre-neve máig fönnmaradt a szegedi cigánysoron.~Mert
3476     4|                  kidõlt-bedõlt viskójában, a Lajtorján utca végén. Igen
3477     4|                    hadakozott mással, csak a szúnyogokkal. Azokkal is
3478     4|                    rajokban fölgomolyogtak a tiszai nádasokból. Azokkal
3479     4|                csak úgy, hogy mikor elunta a zenebonájukat, akkor elõvette
3480     4|              zenebonájukat, akkor elõvette a hegedûjét.~- Nö, nézzsük,
3481     4|                    Nö, nézzsük, melyikünké a sebb muzsika - húzta végig
3482     4|                 sebb muzsika - húzta végig a lószõrt a juhbélen.~Mire
3483     4|                      húzta végig a lószõrt a juhbélen.~Mire harmadszorra
3484     4|               hetedhét ház ellen zümmögtek a szúnyogok. Arra aztán Csikaló
3485     4|                    Csikaló sietett letenni a hegedût.~- Tudtam, hogy
3486     4|                  Tudtam, hogy ettül kihull a fogatok - vigyorgott utánuk
3487     4|                fogatok - vigyorgott utánuk a szúnyog-muzsikásoknak, s
3488     4| szúnyog-muzsikásoknak, s visszahemperedett a szép, bodor levelû papsajtok
3489     4|               levelû papsajtok közé.~Tudta a jámbor maga is, hogy nem
3490     4|               azért nem is sokat nyeggette a száraz fát. Egész nap ott
3491     4|                  Egész nap ott sütkérezett a fûben; ha megéhezett, leszaladt
3492     4|                   ha megéhezett, leszaladt a Tiszára cigányhalért, annyi
3493     4|         cigányhalért, annyi volt még akkor a hal, hogy kalappal lehetett
3494     4|               feküdni, mint ülni - ez volt a mentsége, ha szomszédai
3495     4|                 szomszédai szemére hányták a tutyimutyiságát. - Ne félcsetek
3496     4|                    még olyan nagy úr, hogy a fót is bársonyból les a
3497     4|                    a fót is bársonyból les a nadrágomon.~Ezért aztán
3498     4|               Csikaló, hóna alá szorította a hegedûjét, és úgy hátat
3499     4|                     és úgy hátat fordított a Lajtorján utcának, hogy
3500     4|           Lajtorján utcának, hogy még csak a kapufélfától se búcsúzott