Rész

 1     1|       legsûrûbb!~László király azonban mintha megfelejtette volna a veszedelmet.
 2     1|           fészkében. Még cincogott is, mintha csak a cimboráit hívogatná.~
 3     1|       Körös-körül futkosták a királyt, mintha csak biztatni akarták volna,
 4     1|            hogy nem lehet tõlük járni. Mintha lába nõtt volna minden göröngynek.~
 5     1|        látszott a csillagok világánál, mintha megindult volna az egész
 6     1|              ifjú Hervoja. Mosolygott, mintha élne, s halott kezével szorította
 7     2|             bántják, mindig megmozdul, mintha rég elporlott gazdáját keresné,
 8     2|               le s fel a füle mellett, mintha csak az udvari hegedûs húzta
 9     2|               aztán úgy nyoma veszett, mintha a föld nyelte volna el,
10     2|            elfelejtette Mátyás vargát, mintha soha hírét se hallotta volna.
11     2|               kirepült belõle a csóka, mintha soha benne se lett volna.~-
12     2|                 akinek valahogy olyan, mintha a negyvennyolctól ezer esztendõ
13     2|             erdõ közepén úgy lobogott, mintha óriások lobogtatnának valami
14     2|               nagyon nyugodtan várták. Mintha nem is ellenséget kellene
15     2|             nagy huppanás hallatszott. Mintha tele zsákot hajítottak volna
16     2|               úgy elfelejtette Mátyás, mintha sose látta volna.~De még
17     2|           harcsabajuszát úgy mozgatta, mintha máris csehet enne.~- De
18     2|            könyvtáros úgy ellépkedett, mintha mindjárt meg akarná lépni
19     3|              törültek bennünket képen, mintha azokat a nagy mázsás tököket
20     3| bekvártélyozták magukat a nagy piacra, mintha sose akarnának többé elmenni.
21     3|             lebegett le a hosszú moha, mintha szakáll volna. A fehér szakáll
22     3|                bólogatott a vízszélen, mintha elmondaná:~- Ne búsulj,
23     3|               Az ajándék agár azonban, mintha csak megértette volna a
24     3|        ügyefogyott ábrázata volt neki, mintha háromig se tudna olvasni.~
25     3|         süveget a szerecsen inasnak.~- Mintha csak engem látnátok, ha
26     3|           beleszokott a pásztoréletbe, mintha sohase lett volna kardforgató
27     3|           mindig föltekintett az égre, mintha az édesapja szemét keresné
28     3|            velem elégedve, apácskám?~S mintha apja szava felelt volna
29     4|              megállj csak, te Milutin, mintha zörgött volna valami itt
30     4|            olyan sebesre vette a szót, mintha avval is ellenséget kergetne:~-
31     4|              gyerek fogta körül: éppen mintha csak az õ édes vérei volnának.
32     4|             alájuk. Ropogott a máglya, mintha jajgatna, s olyan óriás
33     4|              azon a porcfüves legelõn, mintha temetõben járnátok. És nézzétek
34     5|              ahogy most mondanánk. Nem mintha ész dolgában kiruházottabbnak
35     5|             kas oldalán a méhecskék. S mintha mind azt zsibongták volna:~-
36     5|              nem sokat tudott a világ. Mintha csak eltemették volna, aki
37     5|            lefogta a szemét, úgy tett, mintha aludna. Alig bírták fölrázni
38     5|             bácsik olyan tûzbe jöttek, mintha csak csatába mennének a