Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
írtak 1
írtam 2
írva 4
is 767
isaszegnél 1
iskola 2
iskolába 3
Frequency    [«  »]
-----
5043 a
1466 az
767 is
638 nem
637 hogy
495 s
Móra Ferenc
Mondák és mesék

IntraText - Concordances

is

1-500 | 501-767

    Rész
501 3| kutyával?~Ezen a tanácsnokok is elnevették magukat, és õk 502 3| elnevették magukat, és õk is körülcirógatták az ebet. 503 3| jókedve volt, még tanácsot is kért tõle. Meghallgatta 504 3| már Erdély aranykorában is - de most a Cicke mind lehetetlenné 505 3| Minket most már akár szélnek is ereszthet nagyságod - dohogták 506 3| emberfia.~Erre aztán az urak is jobbnak láttak elhallgatni. 507 3| hogy megugatja az a dög azt is, akit nem akar megugatni - 508 3| hogy tud õ annál jobbat is.~Másnap reggel alig lépett 509 3| vonított és ugrált, s nem is csöndesedett el addig, míg 510 3| De még az országgyûlésen is akárhányszor megmosta az 511 3| munkától.~Zúgtak, morogtak is az urak eleget, hogy így 512 3| Megkínálta a szegény embert is, aki ugyancsak megnyalogatta 513 3| azt hiszem, a fejedelem is meg van elégedve az enyémmel. 514 3| kiértek a bodolai útra, oda is látszott már a bodolai vár 515 3| szívességedet, szegény ember. Mi is a becsületes neved, hogy 516 3| mint te vagy, még a csizmád is elviszi a török, el is vitte 517 3| csizmád is elviszi a török, el is vitte volna régen, ha éntõlem 518 3| igazságod lesz, de nekem is igazságom lesz, ha elagyabulálom 519 3| ember ez a Csûr Istók. Meg is tesszük udvari favágónak.~ 520 3| tesszük udvari favágónak.~Meg is tették, s Igazmondó Csûr 521 3| a régi világban Szegeden is török volt az úr másfél 522 3| ha azt beszéli, ebben nem is hazudik. Még most is megvan 523 3| nem is hazudik. Még most is megvan valamekkora szöglete 524 3| megnézheti saját szemével. El is olvashatja, ami van írva 525 3| döbörögve.~Hanem az írás azt is mondja, hogy a német kergette 526 3| nemhiába hogy a nagyapja is kukoricacsõsz volt. Olyan 527 3| nagyobbat a kukoricaföldön. Volt is akkora süvege, mint valami 528 3| rajta, mint az öklöm.~Többet is lehetett látni a süveget, 529 3| küldözgette ki még a parancsot is. S hogy nagyobb legyen a 530 3| süvegem látjátok.~Bizony hasra is vágódtak a vitéz török katonák 531 3| mogyorófahájjal, még ha nem viszketett is a katonák talpa.~- Jaj, 532 3| csak bicskahegyezi tovább is a szõlõt, Bali bég kitátja 533 3| nagyságos Pali bég!~Nem is kellett egyéb a nagyságos 534 3| leszek én gazdája ennek is - mondta a szegény ember, 535 3| találjon itt közületek. Õ maga is majd utánatok mén, csak 536 3| szereti a szegedi ember ma is annyira a halbicskát.~ ~ 537 3| vissza közéjük, hogy utoljára is beleszakadt a szíve a nagy 538 3| fektette ágyba anyját, oda is szögezte heteken keresztül. 539 3| oda el nem juthat. Szarvas is leszédül arról a meredek 540 3| Borzalom volt arra rátekinteni is. Úgy meredt az ég felé, 541 3| tüskebokorba kapaszkodott; százszor is megtántorodott, de mikor 542 3| meggazdagodott belõle.~Tiborc is dúsgazdag ember lett, büszke 543 3| vidék szeretetében.~Nevét ma is õrzik a romok, emlékét pedig 544 3| szeretet tanúja. Csúcsán ma is virít egy-két szívvirág, 545 4| mesemondók azonban többet is tudnak a Thököly prímásáról, 546 4| a szúnyogokkal. Azokkal is csak akkor, mikor esténként 547 4| tiszai nádasokból. Azokkal is csak úgy, hogy mikor elunta 548 4| közé.~Tudta a jámbor maga is, hogy nem hegedûre termett, 549 4| hegedûre termett, azért nem is sokat nyeggette a száraz 550 4| olyan nagy úr, hogy a fót is bársonyból les a nadrágomon.~ 551 4| csizmás nyalka leventék, azok is kedvüket találták Csikalóban, 552 4| találták Csikalóban, vitték is mindjárt a táborba a fejedelem 553 4| érzsem, engem azs isten is katonának teremtett.~- No, 554 4| vitéz lett belõle, a lóval is megbarátkozott, a kardot 555 4| megbarátkozott, a kardot is tudta forgatni, de mentül 556 4| elkezdett muzsikálni. A tücskök is elhallgattak, a fülemülék 557 4| elhallgattak, a fülemülék is elhallgattak már, s õ még 558 4| gyanakodott senki. A kurucok el is felejtették már, hogy került 559 4| Mátra körül jártak, ott is érte õket az éjszaka. Nemsokára 560 4| kigyulladtak az õrtüzek, ki is aludtak nemsokára. Híre 561 4| a mécses, mikor aztán az is kialudt, Csikaló fogta a 562 4| s már elõhúzta a vonót is, mikor hirtelen elsötétedett 563 4| nagyon, mert a suhogását is hallotta. Aztán második, 564 4| második, harmadik felhõ is jött az erdõ felõl, s az 565 4| felõl, s az utolsó már meg is szólalt. Azt mondta:~- Kár, 566 4| a fejedelem sátra elõtt is aludtak a strázsák. Nem 567 4| mi az illendõség, s nem is akarta megijeszteni az elsõ 568 4| hóna alól a hegedût. De föl is kapta mindjárt, s a másik 569 4| hagylak halálos holtomig.~Nem is hagyta el. Az írás följegyezte, 570 4| Így aztán csakugyan meg is szállotta a kuruc sereg 571 4| maga Bottyán generális is földhöz vágta a piros bársonysüvegét.~- 572 4| kacagás, maga a fejedelem is elmosolyodott, ahogy a gyönge 573 4| Katona volt nekem az apám is, míg a német le nem vágta. 574 4| a német le nem vágta. Én is katona leszek, megfizet 575 4| karját, hogy a gyönge dereka is beleroppant. Térdre bukott 576 4| vadmadarak tanyájára. Bánta is õ, hogy a malacai világnak 577 4| sûrû nádnak. - Nini, talált is a kard valamit, mert piros 578 4| lódobogást hallott már, azt is messzirõl. Elment a két 579 4| táborhoz. Ott aztán össze is roskadt.~- Nini, visszajött 580 4| Fehér volt már az arca is, mikor tették az ágyra, 581 4| kurucnak!~Délben csakugyan meg is érkeztek a becsei rácok, 582 4| ki, hogy legjobb kedvében is úgy fújta a tüzet, mint 583 4| Egyszer magát a fejedelmet is azzal ijesztgette, igaz, 584 4| kurucok. Haragos Kengyela is felejtette már egy kicsit 585 4| el a vezeték lovadat, ki is lõtték alólam azt is. Hát 586 4| ki is lõtték alólam azt is. Hát itt a fejem, harapd 587 4| Kengyela már az õrállást is merte bízni. Megcselekedte 588 4| meglátta fehérleni, s az is ráismert Kengyelára, mert 589 4| vígan nyihogott elé. Meg is indult felé lassú kocogással, 590 4| elbánik a labanccal.~El is bánt, nyakánál fogva húzta 591 4| hadd legyen olyan labanc is a világon, aki ezer aranyat 592 4| békességes napokban. Szerette is mindenki a fejedelemtõl 593 4| Támadit, hanem a labancok is. Az újvári csatában ejtették 594 4| zsákkal telik.~Doria generális is megveregette a vállát, aki 595 4| volt abban az idõben.~- Mi is szeretjük ám a tréfát - 596 4| meg nem szabadul.~- Bánom is én - vont vállat a kuruc 597 4| látszott, csakugyan nem is sokat búsul a társai után. 598 4| a fejedelem õnagyságának is.~Ettõl fogva nem is igen 599 4| õnagyságának is.~Ettõl fogva nem is igen vigyáztak a labancok 600 4| szabad mezõben, azok közé is kimehetett. Még örültek 601 4| kimehetett. Még örültek is neki, mert mindig tudott 602 4| szolgálni.~Egy szép õszi délben is ott beszélgetett Heister 603 4| annyira, hogy már maguk is megbánták, mert máskülönben 604 4| se bánnám, ha tied lenne is, csak szavamra ne fogadtam 605 4| vette a szót, mintha avval is ellenséget kergetne:~- Biz 606 4| szegények.~- De még meg is csipkedhetnek, vén medve - 607 4| mögötte a tábor, hogy már nem is látszott, egészen megkönnyebbedett 608 4| az öreg Czötkény nélkül is - vigasztalta magát -, de 609 4| öreg tölgyei alatt. Nem is azért vette le az iszákját 610 4| volnának. Azt hitte, még most is álmodik, s vissza akarta 611 4| öreg Czötkény, de még föl is ugrott.~- Mi keresetetek 612 4| bizonyította a pöttöm kis legény is, rettentõ vitézül hadonászva 613 4| Öreg Czötkénynek a lelke is nevetett örömében, de azért 614 4| szolgálja, mikor labanc is lehetne. Zabkenyeret eszik, 615 4| tyúkon-kalácson élhetne. Magam is olyan bolond voltam, de 616 4| méheim.~- De úgy látom, meg is csipkedtek - nevetett Bercsényi.~ 617 4| boráról, nem a búzájáról, nem is a lakóiról, akik szegény 618 4| kurucokat. Rákóczi Ferenc urunk is jónak látta külsõ segítõtárs 619 4| szövetségest keresni. A lengyel is éppen olyan vitéz nemzet 620 4| éppen olyan szerencsétlen is. Sok nagy bajában megsegítette 621 4| csillaga, ha sápadozott is. Tizenkétezer katonája 622 4| Pálffy Jánosnak hívták. Ez is tudott a karddal bánni, 623 4| vezérnek, Károlyi Sándornak.~Te is katona, én is katona: 624 4| Sándornak.~Te is katona, én is katona: ne rongáljuk 625 4| Sándor Pálffy Jánosnak.~Meg is egyesültek, aláírta a békességlevelet 626 4| békességlevelet a császár vezére is, a fejedelem úré is. Vége 627 4| vezére is, a fejedelem úré is. Vége a háborúnak, mehet, 628 4| jönne vele Bercsényi Miklós is!~Jön ám Pálffy János meg 629 4| uraknak a tûznél, amúgy is kegyetlenül odatûzött a 630 4| úgy fordulhat, világból is lesz kimúlásom:~Németté 631 4| TÁROGATÓK~A muladi halászok ma is híresek a dalos kedvükrõl, 632 4| holdas estéken még a hálót is citeraszó mellett vetik 633 4| mellett vetik meg. Azért is szoktak a muladi emberrel 634 4| maradtak.~- Még a mennyországba is elviszem magammal a muladiakat - 635 4| tanulják meg tõlük az angyalok is a szép magyar muzsikát!~ 636 4| Hiszen a mennyországba el is vitte volna õket a fejedelem, 637 4| Attól félt, tán még a holtak is megélednek tõle. Szerte 638 4| Lõrinc, a muladi földesúr. Az is a fejedelem embere volt 639 4| fiát odaadta Rákóczinak. Ki is bujdosott vele mind a kettõ, 640 4| megvénhedt oroszlán. Az ablakát is csak azért nyitotta ki, 641 4| elveszi a német. A tárogatót is, az életeteket is. Hogy 642 4| tárogatót is, az életeteket is. Hogy számoltok akkor be 643 4| Aztán fogta a másodikat, azt is leeresztette, s megint csinált 644 4| partra.~Egy-két nap múlva meg is érkeztek a labancok tárogatót 645 4| veszedelmes hangszernek. Tovább is faluztak aztán nagy megelégedetten.~ 646 4| kotróhálót, halat fogtak is tömérdeket, csak éppen tárogatót 647 4| Lõrinc úr.~Akkorra Lõrinc úr is odavitette magát egy ladikon, 648 4| a fejedelem mondta, úgy is lesz - csillant föl a szeme 649 4| Lõrinc úrnak.~S csakugyan úgy is lett. A muladiak azt mondják, 650 5| egyetlen lúdjuknál. Nyilván az is csak azért maradt meg, mert 651 5| Bécsben a királyasszony is, a Mária Terézia. (Legyen 652 5| vagy a Ferenc Jóska. Az is csak névelővel járatos a 653 5| Ferde nád. Aminthogy nádnak is elég nád volt szegény, meg 654 5| volt szegény, meg ferdének is elég ferde.) Olyan nagyszívű 655 5| szegedieknek. De száz aranyat is tegyetek bele a szók 656 5| beleírta a száz aranyat is, aztán bekocogott a kamaráshoz.~- 657 5| ezek közé tartozott a futár is. Szégyellte volna üresen 658 5| rézkrajcárost. Utóvégre azon is csakúgy rajta van a királyasszony 659 5| kellene megköszönni, hogy õ is tudjon róla. Azt javasolnám, 660 5| Mert ész kell oda, nem is kicsi, az pedig hol találkozik 661 5| felvágva a nyelve. (Ami érthetõ is, mert az õ tisztje volt 662 5| kisbírónak, akit már a neve is kvalifikált a diplomata 663 5| szépen lépésen már azóta is sok diplomatakarrier alapult.)~ 664 5| alapult.)~Hát addig nem is volt semmi baj, míg a tarisznyában 665 5| megállt legelészni, a kisbíró is kifogott abrakolni. De ahogy 666 5| apadni kezdett, a kisbírónak is meglappadt a jókedve. Megrezzentette 667 5| vöszlek.~A ludacska ebbe is belenyugodott, csak estefelé 668 5| akkorra a szegedi kisbíró is tüzet rakott az erdõszélben. 669 5| Ejnye, ejnye, de csak csúnya is az egycombú lúd - búsulta 670 5| fölöstökömre a másik combját is.~Az lett biz ebbõl, hogy 671 5| maradt meg a ludacskának, az is szép fehérre kapargatva 672 5| Szögedébõl, ha csontnak érkezött is a tötthelyre.~- Furcsa természete 673 5| a nagyeszû Mátyás. - Az is aranynak indult el Bécsbõl, 674 5| íródeáktól a futárig. S azt is mondják, a kisbíró tele 675 5| megnevezem én a forrást is: Halvágó Dancs András mórahalmi 676 5| járt tán még az udvarra is, aranyból volt tán még a 677 5| még a csizmavakaró kése is.~No, ez nem lett volna hiba, 678 5| kevélysége még a gazdagságánál is nagyobb volt Kereki uramnak.~- 679 5| szavajárása, s ugyancsak tartotta is magát ehhez a törvényhez. 680 5| az övénél. Arra aztán õ is rávicsorította a fogát nagy 681 5| kevély Kereki.~Hej, sietett is ám mindenki lekapni a süvegét 682 5| aranyak.~De már erre még hátat is fordított a legény, s csak 683 5| tisztelte Kereki uramat -, nekem is van most már annyi aranyam, 684 5| a falu népének bánatában is mosolyog a szája sarka. 685 5| kerülni mindenáron.~Meg is próbálta, nagy alázatosra 686 5| eltette a másik ötven aranyat is, és ráförmedt Kerekire:~- 687 5| üres a zsebe, az háromszor is kapja le süvegét a magamformájú 688 5| kacagás, hogy tán még most is hallja kevély Kereki, pedig 689 5| áldani még az unokáinknak is!~- Petõfi Sándornak hívnak - 690 5| közül való a csókai csata is. Akkor hallottam, mikor 691 5| Szilárd, az én regényembe is belementett csókai papom, 692 5| a ringó vetésben, Csókán is, Szanádon is leszedték az 693 5| vetésben, Csókán is, Szanádon is leszedték az emberek a padlásablakból 694 5| padlásablakból a kaszát, ki is fenték élesre, de nem búzát 695 5| bíróéknak, s búcsúzott volna is tõle az apja, de Mariskának 696 5| beesteledett a csatának is.~- Bizonyosan a rácok kezére 697 5| Mert az õ bírójuk Milicája is elveszett éppen a hadba 698 5| tövében értek össze. Nem is õk, hanem a csókai meg a 699 5| a szanádi bíró szûrébe is belekapott a Bodri kutya, 700 5| a csókai bíró nadrágját is megrántotta a Tisza kutya.~- 701 5| az este rájuk borult, el is aludtak, egymásra borulva, 702 5| édesapám - utánozta Milica is a pajtását -, minek hordozza 703 5| botot?~Erre a szanádi bíró is elhajította az öreg mordályt, 704 5| két sereg közé.~De lett is erre olyan örömriadal, hogy 705 5| németet.~Maga az öreg bíró is leakasztotta a szögrül a 706 5| telepedett le maga a tábornok is egy fölfordított hordón, 707 5| Van már hadi kincstárunk is - mosolygott a tábornok, 708 5| most már a koldus hangja is úgy csengett, mint az ezüst:~- 709 5| a fülét, Damjanich maga is elmosolyodott:~- ember, 710 5| Hanem azért harmadszor is csak visszajött. Most már 711 5| a magyarok istene!~Adott is.~A bicskei csatában az ellenség 712 5| utcagyerek. Ugyan a ház most is megvan még, s ma is a legméltóságosabb 713 5| most is megvan még, s ma is a legméltóságosabb ház a 714 5| ijeszthette meg a hír, mert nem is hallotta. Nagyothallott 715 5| Még harcban, háborúban is vitézkedett valaha, de az 716 5| fiatalok.~- No, repülni én is megtanítalak benneteket, 717 5| lekvárkeverõ kanállal. De el is szeleltek az ifjú inszurgensek 718 5| odahozná az ördög, akkor is majd megtanítom én , hogy 719 5| madár se.~Hát hiszen az nem is vitt, hanem vitt a föld. 720 5| aki egyszer Napóleonnál is hadakozott, annak csak bizsereg 721 5| meglátta az árokparton. Hátra is fordult a bajtársaihoz, 722 5| a bajtársaihoz, mondott is nekik valamit, amire azok 723 5| nekik valamit, amire azok is elnevették magukat.~Bánhidy 724 5| mind a hatot, s mindjárt el is kaparták õket a buckák alá.~- 725 5| mához egy évre tebelõled is tábornok legyen.~Az ám, 726 5| magyar ezred. Majd agyon is szorongatták az ifjú vezért 727 5| olaszban. Mikor pedig ezt is megunták, hamarosan hátat 728 5| akármennyire nehezükre esett is.~Csata csata után veszett 729 5| hamar megszabdosták, meg is szalajtották.~„Ha ti szaladtok, 730 5| gondolták a magyar ezredek, s õk is hátat fordítottak az olaszoknak.~ 731 5| fordítottak az olaszoknak.~Volt is ott olyan futás, hogy Benedek 732 5| közt volt Szegesdi Béni is, s mosolygott szép csendesen 733 5| vissza, õtõlük az ellenség is bátorságra kapott, s félóra 734 5| A gajtói hõs idegenben is magyar földön alussza örök 735 5| csak a Kuckó király. Meg is tanultam, s most úgy adom, 736 5| katonája, úgy nézzetek rám! Nem is afféle hányt-vetett közember, 737 5| a Palkó édesanyja, most is ott szorgoskodott a küszöbön. 738 5| álmokat, Kuckó király! Jobb is, ha itthon maradsz a kuckóban, 739 5| mink hadakozni nála nélkül is. Fakardjainkkal úgy helybenhagytuk 740 5| ürgéket, hogy még tán ma is szaladnak. Nincs az a német, 741 5| merre látott.~A mi falunkba is vetõdött egy bujdosó honvédtiszt. 742 5| halászmester uramhoz. Nem is tudta a hálót nála jobban 743 5| ácsorgott köztünk a Kuckó király is, majd megvette az isten 744 5| már a mi mesemondónk? Jött is, de most nem volt neki mesélhetnékje.~- 745 5| szón a katonák.~Háromszor is megkérdezték, míg a Kuckó 746 5| bennünket, akkor másikat is kapsz. Megveheted rajta 747 5| magukkal a Kuckó királyt is, hogy meg ne ugorjon valahogy. 748 5| Síkos a jég, ha elcsúszik is valamelyikünk, le ne üsse 749 5| A jeges víz még csak nem is loccsant, a fiú még csak 750 5| szája:~- Kényes ám, de van is neki mire! Öreg Titulásznak 751 5| becsülete, még a sárgarigó elõtt is. Mit mond a sárgarigó a 752 5| utána a kerítés mögül, akkor is elkergetett onnan édesanyám.~- 753 5| csináljanak belõlem. Lett is nagy becsületem az öreg 754 5| akármennyit haszontalankodtunk is vele.~- Ne neked is, ne 755 5| haszontalankodtunk is vele.~- Ne neked is, ne neked is - s lobogott 756 5| Ne neked is, ne neked is - s lobogott mosolyogtában 757 5| magával a millióját!~Nekem is azt mondta, mikor meglátogattam, 758 5| már én ilyent édesapámnál is, csakhogy az kék volt, ez 759 5| mindig az öreg Titulász.~Meg is becsültem én a bankót, szaladtam 760 5| vére folyik, s még tán el is pityeredtem, amiért így 761 5| elámított az öreg Titulász. Nem is mertem otthon eldicsekedni 762 5| bankója, hogy még a nagyapót is megríkatja.”~S Titulász 763 5| sárkány a kincset. Akkor is a kezében szorongatta, mikor 764 5| az édesapámra maradt. Õ is csakúgy megbecsülte, mint 765 5| még ha két széket tettem is egymásra.~Nem is láttuk 766 5| tettem is egymásra.~Nem is láttuk a pénzt, csak sátoros 767 5| fölött az akácfákon még most is fütyörésznek a sárgarigók:


1-500 | 501-767

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License