Rész

 1     1|         felé, délnek, és ezt mondta hozzá:~Csillag esik, föld reng:
 2     2|         kardot Privoda, el is vitte hozzá.~- Vitéz nagyuram, elhoztam
 3     2|          egy csótáros paripát meg a hozzá való ékes vitézi gúnyát.~
 4     2|           arany a mazsolája.~- Láss hozzá, Márton kovács - unszolta
 5     2|        akarta meghallgatni.~Elég az hozzá, hogy ott lovagolt el egyszer
 6     2|              hogy nyomban fölmenjen hozzá a solymári bíró, mert beszélni
 7     2|             így többen is.)~Elég az hozzá, hogy Mátyásra egyszer ráestellett
 8     2|             a sapkáját is megemelte hozzá. Összenézett a király meg
 9     2|         Miben, te heprecsóré? Hol a hozzá való edény?~- Ahol a! -
10     2|              most már megérdemled a hozzá való kenyeret!~Másnap reggel
11     2|            találmánnyal állított be hozzá. Azt soha ajándék nélkül
12     2| tanítómester, te vagy az?! - ugrott hozzá, s úgy megölelgette, hogy
13     2|            a király mellett.~- Fogj hozzá, szolgám - merítette Mátyás
14     3|              akármilyen közel jársz hozzá.~Lécz Péter csakugyan elmehetett
15     3|            Jakab mester beszegõdött hozzá öreglegénynek, az öreglegény
16     3|      alázatosság. Nemigen szoktatta hozzá a hajdúk városa. Beterítette
17     3|        város körül, ha kövünk volna hozzá.~- No, azt adhatok, mert
18     3|          mint ahogy mondják - tette hozzá mosolyogva.~- Dehogy rossz,
19     3|    fejedelemasszony kacagva fordult hozzá:~- No, fejedelem uram, nekünk
20     4|         Könyörgõ követséget küldtek hozzá a Felvidékre, hogy mentse
21     4|            puha nádbugák lehajoltak hozzá, s vigasztaló susogással
22     4|              Hadd látom, hogy fogsz hozzá.~Hullámos üstökû oroszlánfejét
23     4|                Itt pedig lesz ideje hozzá kegyelmednek, mert innen
24     5|     negyvennyolcban. Jó macskaugrás hozzá egy másik kis falu: Szanád.
25     5|          úgy adom, ahogy vettem. Se hozzá nem teszek, se el nem veszek
26     5|            dugni, mikor átszaladtam hozzá árpacukorért. Hanem azért
27     5|          léket a Tiszán?~- Mi közöd hozzá? - morgott mérgesen az öreg
28     5|        szakállas öreg bácsik mentek hozzá, szinte nevetett a szeme,