Rész

 1     2|     Mátyás úgy rajta felejtette a szemét a virágtengeren, hogy eszibe
 2     2|           meghatottságtól könnyes szemét meg ne lássa a palotai varga.
 3     2|          keresztül föl a Várba.~A szemét se merte fölvetni szegény
 4     2|         Én vagyok - szögezte rá a szemét a madaras ember. - Hát te
 5     2|      ennél is különbet - forgatta szemét a findzsaszemû. - Olyan
 6     2|         elé, és rászögezte szúrós szemét.~- Mit nem lehet, te gyerek?~
 7     2|            sütötte le a fiúcska a szemét -, hogy ha elkeverem a nadrágot,
 8     2|           szénaszál is bujkált, a szemét pedig ijedten sütötte le,
 9     2|        könyvet, és megdörzsölte a szemét:~- Mehetünk, királyom, mehetünk.~
10     2|         csak körül-körül hordozta szemét a szobában.~- Mit vizslálkodsz,
11     3|   hátrafelé, hogy majd kiütötte a szemét a kõvári kapitánynak:~-
12     3|          pedig morogva, csaholva, szemét szikráztatva, fogát csattogtatva
13     3|    letette a bicskát, s rávette a szemét a törökre.~- Miért ijesztegeted
14     3|          égre, mintha az édesapja szemét keresné a csillagok közt.~-
15     3|     felugrani a csúcsra. Behunyta szemét, s mire kinyitotta, már
16     4|           Egyik-másik kuruc már a szemét törölgette nevettében.~-
17     4|          gyerek, s lefogta tüzelõ szemét. A puha nádbugák lehajoltak
18     4|     utolsó szava, ezzel lefogta a szemét, és elaludt örökre. A fejedelemnek
19     4|          apó, s ahogy felnyitja a szemét, hát csakugyan rángatja
20     4|       nehezen nyitja föl kelmed a szemét! - zsörtölõdött a kisgyerek.~
21     5|        Mind a kettõ felnyitotta a szemét, s még összébb bújtak álmosan
22     5|       meresztette ránk a nagy kék szemét. Sohase arattunk ennél könnyebb
23     5|       akkor megtörülgette könnyes szemét a dolmánykája ujjával, vállára
24     5| lehorgasztotta a fejét, lefogta a szemét, úgy tett, mintha aludna.