Rész

 1     2|           nem is villámlott. Kinizsi Pál ütött az asztalra. A király
 2     2|          dörögte szikrázó szemmel.~- Pál, Pál, minek ez a nagy dér-dúr? -
 3     2|             szikrázó szemmel.~- Pál, Pál, minek ez a nagy dér-dúr? -
 4     3|              a bajon. Öcsém, Czinege Pál, kiveszlek az inasi sorból.
 5     3|             szegény állatra.~Czinege Pál ugyancsak szót fogadott.
 6     3|              borjúból, annak Czinege Pál fogta pártját, mint az oroszlánetetõ
 7     3|             királyhoz, mikor Czinege Pál beszámolt az oroszlán bõrével.
 8     3|  visszakattogott az alvégi:~- Magyar Pál, Magyar Pál, liszteszsák,
 9     3|         alvégi:~- Magyar Pál, Magyar Pál, liszteszsák, liszteszsák!~
10     3|        erszényembe.~A magyar molnárt Pál gazdának hívták.~Ez is olyan
11     3|           mert az egészet fölégette.~Pál gazda zacskóba hányta, ami
12     3|              vénhedt fa fekete odva. Pál gazda nem sokat gondolkozott:
13     3|       egészet.~Egy mosolygó hajnalon Pál gazda is hazakerült. Bizony
14     3|            mert megdobbant a szíve:~„Pál, Pál, te nem jársz igaz
15     3|            megdobbant a szíve:~„Pál, Pál, te nem jársz igaz úton!
16     3|               te török? - mordult rá Pál gazda mérgesen.~A török
17     3|             Meg ám, te magyar!~Mikor Pál meglátta, mit csinál a török,
18     3|            Hát a tied volt az egyik, Pál gazda?~- Hát ilyen emberséges
19     3| Patlidzsánnak, a magyart hívták Pali Pál Istvánnak. Azt mondani se
20     3|              szabta a papucsot, Pali Pál István pedig a török kadinoknak.~
21     3|         rövid ész! - kacsintott Pali Pál István, aki olyan szép kopasz
22     3|              azt mondta egyszer Pali Pál István Ali Patlidzsánnak:~-
23     3|           barátom, a becsületes Pali Pál István, és vár-e már nagyon