Rész

 1     2|          kását, anyjuk!~Ahogy az asszony kiperdült a konyhára, azt
 2     2|          csuda, mikor a királyné asszony is egyre zavarta hozzám
 3     2|  szeretném én egyszer a királyné asszony csizmácskáját látni! Valami
 4     2|          már egy kis mazsoláért, asszony - mondja megint a kovács -,
 5     2|        ágyat is vetett neki a jó asszony a kuckóban, a Márton kovács
 6     2|       kovács! Mit szól otthon az asszony, ha itt felejti ezt a pár
 7     2|       halbicskáját.~Hozott is az asszony a kamrából akkora káposztáskövet,
 8     2|     ragyogása! - lelkendezett az asszony.~A kalázi bíró akkorára
 9     3|        sárkánykígyóból lett-e az asszony, vagy asszonyból lesz-e
10     3|         tette a kezét csípőre az asszony. - Hát én tán éhön tátogjak
11     3| nyomatékot adott a szónak, és az asszony tudta már tapasztalatból,
12     3|        fizetik a drótost.)~- No, asszony, de ráérsz. Tán kisültek
13     3|        ügyes ember volt, hogy az asszony alig tudott szót érteni
14     3|        ünneplõ kaftánjában.~- Jó asszony, itt lakik-e az én barátom,
15     3|          kurjantotta el magát az asszony is, s erre Pali papucsos
16     3|     tégöd tán a nyavalya tör, te asszony?~- Törje ki kendöt avval
17     3|        mind a mai napig, hogy az asszony lett-e a sárkánykígyóból,
18     3|        csattogott-pattogott Anna asszony.~- Sose láttam ilyen uralkodót,
19     3|         tartana.~- Csend legyen, asszony - ütött az asztalra Apafi -,
20     3|          volt az utolsó szava:~- Asszony feleségem, Tiborc fiam,
21     5|         ártatlan ravaszsággal az asszony. - Attól félek, hogy a méhesemet
22     5|          õ nem kerülhet többé az asszony szeme elé.~De hát aki egyszer
23     5|          Szegény gyapjúnyírogató asszony volt a Palkó édesanyja,