Rész

 1     1|       hogy majd elnyelte a fejét, mégiscsak az orrán keresztül bírt
 2     1|           nagyétkû Kórogyi dolgán mégiscsak elnevette magát.~- Amúgy
 3     2|      szólt semmit, hanem azért én mégiscsak azt hiszem, hogy az õ esze
 4     2|         amit akar, a gyevi magyar mégiscsak jobban tudja a faluja nevét,
 5     2|          mondta, a kisebb írta.~- Mégiscsak deákfélék lesznek - nyugodott
 6     2|     vacsorát.~- Nini, Vendel, hát mégiscsak tanultál valamit azoktól
 7     2|         jóízûen aludt a jámbor.~- Mégiscsak magamnak kell megnéznem
 8     2|          annyi ragyogó arany közt mégiscsak a Mátyás király esze volt
 9     2|           a nadrágot, de utoljára mégiscsak azt mondta:~- Nem lehet.~
10     2| csavargatta a fejét jobbra-balra. Mégiscsak furcsállotta, hogy õ udvari
11     3|        vagy tizenöt falu.~- Azért mégiscsak én vagyok akkora úr, hogy
12     3|   asztalra Ország bán -, de azért mégiscsak nekem van olyan parasztom,
13     3|           vajdának:~- Hanem azért mégiscsak nekem van akkora kemencém,
14     3|             Mert akárki mit mond, mégiscsak jobb az, hogy sült tökkel
15     3|           mosolygott csendesen -, mégiscsak jó az öreg a háznál. Ezt
16     3|      kínálhatták volna a tallért, mégiscsak azt ugatta volna meg, aki
17     3|            nekünk ugyan megadták! Mégiscsak okos ember, igaz ember ez
18     4|       volna egy petákot.~Utoljára mégiscsak a gazdája találta meg a
19     5|          aranyforinton.~No, azért mégiscsak elképedtek egy kicsit a
20     5|          magában a nagyasszony -, mégiscsak baj lesz abból, ha háborúszagot
21     5|             gondoltam magamban -, mégiscsak valami lehet ez a Titulász