Rész

 1     1| Tisza-parton. Csónak nem volt annyi, hogy átvihesse a töméntelen
 2     1|      föld megmarad. Adj nekem annyi földet, amennyit naplementig
 3     1|  csatában.~Ez mind csak rege, annyi igazság azonban van benne,
 4     2|      fölkapta a halott hõsnek annyi csatában diadalmas fegyverét.~-
 5     2|      visztek el a gunyhómból! Annyi nekem ez a bagolyfészek,
 6     2|     szem mazsola nem sok, már annyi sincs a kásán.~- Ugorj már
 7     2|    aki az elsõ ágyút öntötte, annyi aranyat adott, amennyi az
 8     2|   többet Buda vára felé, ahol annyi ragyogó arany közt mégiscsak
 9     3|       emberek, van a töröknek annyi esze, hogy nem minket esz
10     3|      a híre. Volt a fõbírónak annyi esze, hogy ugyanarra a napra
11     3|     molnár, mindennap kétszer annyi rézgarast hányhatnék az
12     3|      Aranyosnak, mert vizében annyi volt az aranypor, hogy az
13     4|       a Tiszára cigányhalért, annyi volt még akkor a hal, hogy
14     4|      a maga idejében nem tett annyi kárt, mint ez a se-országa,
15     4|       tették az ágyra, s csak annyi erõ volt még benne, hogy
16     4|      õ, aki feléjük se nézett annyi esztendõ óta. Lám, lám:
17     5|      a Mária Terézia. (Legyen annyi lojalitás a filológusokban,
18     5|         nekem is van most már annyi aranyam, mint kegyelmednek,
19     5|   tudták érteni, miért kapnak annyi rúgást.~A piros hajnalsugarak
20     5|  ahány méhecske van benne, az annyi felé repül a világba! Akkor
21     5|     Otthon-e? Mire hazaértek, annyi volt az ámbituson hordóban,