Rész

 1     1|      ének szájrul szájra...~(Arany János Buda halála)~ ~Ahogy
 2     1| nagyon különös kard volt az. Arany a markolata, s az volt a
 3     1|   ura, kívül rajtam!~(Idézet Arany János Buda halála~címû elbeszélõ
 4     2|   ott ült Mátyás király nagy arany karszékben, korona a fején,
 5     2|    ezüst volt a kásája, vert arany a mazsolája.~- Láss hozzá,
 6     2|   aminek ezüst volt a sarka, arany a dratvája, két karbunkuluskõ
 7     2|  Kivéve a gyevi bírót!~- Tíz arany útravalót kapjon! - hajtogatta
 8     2|    vas, ha kõ, ha sár, abból arany lesz.~- No, ez derék dolog,
 9     2|     felé, ahol annyi ragyogó arany közt mégiscsak a Mátyás
10     2|     esze volt a legragyogóbb arany.~ ~
11     2|     Ezüst volt annak a vasa, arany a pántja, karbunkuluskõvel
12     3|  megvolt az egyezség. Ötszáz arany, száz tinó, száz paripa:
13     3| megborotválsz: tied a zacskó arany, megveheted rajta a kecskeméti
14     3|       kegyelmes basa.~- Száz arany, ha szépen megborotválsz;
15     3|    basa a bokáját -, tiéd az arany. Hanem most már azt mondd
16     5|    kincstartóhoz.~- Huszonöt arany a fáradságomért, ötvenet
17     5|    még szerencse, hogy az öt arany nem a kocsiút porába potyogott
18     5|     a kopertát.~- Hát a száz arany, földi? - kérdezte a futárt.~-
19     5|     a futárt.~- Micsoda száz arany?~- Aki a levélben bele van
20     5|   zsebe, az enyémet meg száz arany húzza?! Aki pénzes, legyen