Rész

 1     1|       nép közt szájról szájra járt az a jóslat, amit egy remete
 2     1|      dühösséggel. Mindig elöl járt a csatákban. Hunyadi nemsokára
 3     2|      de mindig csak a játékon járt az esze. Nagy, barna szeme
 4     2|    Gyevi volt, mikor utoljára járt benne a király. Az pedig
 5     2|      utolsó király, aki benne járt, Mátyás király volt. („Az
 6     2|      határban, ahol nyulászni járt, amihez akkor még nem kellett
 7     2| fönnhangon:~- Ott is nagy esõ járt, ahol ez termett. Hét határban
 8     2|     hogy két araszttal elõtte járt a gazdájának.~- Kik vagytok,
 9     2| akkoriban nagyon gonosz világ járt a Felvidéken. Fagyos nyár,
10     2|   Harangzúgás fogadta, amerre járt, s csókolgatták a köntöse
11     2| eltelni, mikor legelõször ott járt. Meg is kérdezte a bírót,
12     3|   emberek közt: mind mezítláb járt az és magyar textilben.)~-
13     3|   kitanult ebállat, akárkihez járt iskolába.~- Megismerni a
14     3|    ezelõtt még vándor se igen járt erre. A falucskák helyén
15     4|    ment arra, amerre senki se járt. Ki a Maty-ér zúgó nádasai
16     4|   égre meredt, de a lelke ott járt Rákóczi táborában. Jaj,
17     4|    feje szédelgett. Fahegyben járt már a nap, mire elért a
18     5|      számát. Négylovas hintón járt tán még az udvarra is, aranyból
19     5|   Esze-lelke mindig a könyvön járt, semmi pajkosságunkban soha