Rész

 1     1|             kerülték a magyar tábort, annyit riasztgatta õket a nagyétkû
 2     1|               elhagyja? De azért csak annyit mondott neki:~- Áldjon meg
 3     2|           nekem egy szakajtó aranyat. Annyit bizonyosan nem sajnál érte
 4     2|               a király csizmái. Hanem annyit mondhatok gazduramnak, hogy
 5     2|              a tudósok dolga, én csak annyit mondhatok, hogy Gyevi már
 6     2| locsogott-fecsegett is a csillagokról annyit, hogy az udvari vadászok
 7     2|             mit álmodtatok?~- Én csak annyit - nevetett a legöregebb
 8     2|         vadkörtés embert. Az meg csak annyit mondott rá foghegyrõl:~-
 9     2|           szólt vissza, akkor is csak annyit:~- Ne félj, bíró, visszajövök
10     3|               Amire Keszeg Illés csak annyit mondott, hogy õ meg beéri
11     3|                kinézett rajta, s csak annyit mondott nagy diadalmasan:~-
12     3|               gazda meg az öreglegény annyit töltöztek mindenféle földi
13     3|               igét se, másnap is csak annyit mondott, mikor az ember
14     3|        akkoriban nem jártam arrafelé. Annyit azonban mondhatok, hogy
15     4|               muzsikása. Az írás csak annyit jegyzett fel róla, hogy
16     4|               nadrágomon.~Ezért aztán annyit incselkedtek vele az atyafiai,
17     4|                a fejedelem pedig csak annyit mondott csendesen:~- Hát