Rész

 1     1|    oldalára. De nagyon különös kard volt az. Arany a markolata,
 2     1|        a király elébe. Különös kard volt a fiú kezében, aranymarkolatú.
 3     1|   néztem, hogy lobog lánggal a kard. Egyszerre aztán ellobbant
 4     1|        volt a földbõl az egész kard, ott feküdt a füvön. Fölemeltem,
 5     1|  égboltozaton. Zabla csörgött, kard csattogott, Csaba vezér
 6     1|     sátor alatt élt, mezítelen kard képében imádta az Istent.
 7     1|     vitézeit. - Most már aztán kard ki, kard!~Kezdett már bukdácsolni
 8     1|        Most már aztán kard ki, kard!~Kezdett már bukdácsolni
 9     1| Elvették tõle, mert nem illeti kard a rabot. S akárhogy hányta-vetette
10     2|   legény -, hogy ez az aranyos kard az én oldalamon ragyogott,
11     3|  fegyver, egymásba rozsdásodva kard, nyíl, pajzs, dárda. Hanem
12     3|         botra támaszkodott már kard helyett. Elértette, hogy
13     3|     nagy lelki gyönyörûséggel, kard helyett a görbe botjára
14     4|     kis kanász. Álmában fényes kard villogott a kezében, kaszabolta
15     4|    nádnak. - Nini, talált is a kard valamit, mert piros lett