Rész

 1     1|           Hanem a hosszú lábú térdre borult Árpád előtt.~- Uram, hatalmas
 2     1|            várkert egyszerre virágba borult, ahogy a kapun befordult
 3     2|           királynak, a másik könnybe borult. El is érzékenykedett, meg
 4     2|              írásba, uram királyom - borult térdre rimánkodva a bojtár -,
 5     2|            Örömében egyszerre térdre borult az egész falu a harmatos
 6     2|         Megsimogatta a gyerek lángba borult képét.~- Mi a neved, fiacskám?~-
 7     2|            se tehetek, uram király - borult eléje az öreg. - Én még
 8     2| összekarmolászva, megtépett gúnyában borult a király elé.~- Egy életem,
 9     3|                 Nagyságos basa úr! - borult elejbe nagy alázatosan. -
10     4|           elpusztul?~Nagy szomorúság borult a kuruc táborra. Se fegyvercsattogás,
11     4|            árulót! - harsogta lángba borult képpel a fiú.~S mire az
12     4|            karján a kötést, s térdre borult a fejedelem elõtt:~- Én
13     5|             közt.~Ahol az este rájuk borult, el is aludtak, egymásra
14     5|              Csiha fakó orcája tûzbe borult. Szétnyitotta a tenyerét,
15     5|   mondogatták egymás közt, s könnybe borult szemmel fordultak a messze