Rész

 1     2|   kezébe kapva a puskáját, szép csendesen nekivágott a sûrûnek.~No,
 2     2| sisakját, eszegette belõle szép csendesen a frissen szedett vadkörtét.~
 3     2|        Tudok, királyom - mondta csendesen Zsombor deák.~- Hát mit
 4     2|  tornyára - tanította a királyt csendesen a kis olasz ember.~Mátyás
 5     2|       telik - mosolygott Mátyás csendesen, s odafordult a lapátfülûhöz: -
 6     3|      dicsekvést, s odaszól szép csendesen az oláh vajdának:~- Hanem
 7     3|           Lám, lám - mosolygott csendesen -, mégiscsak jó az öreg
 8     3|         törököt, törököt!~Amire csendesen visszakattogott az alvégi:~-
 9     4|       pedig csak annyit mondott csendesen:~- Hát menjen kelmed isten
10     5|      Béni is, s mosolygott szép csendesen a szõke bajuszkája alatt,
11     5|        akkor befelé fordult, és csendesen elaludt.~Napáldozattájon
12     5|    ahova igyekszünk.~Azzal szép csendesen beleeresztette magát abba