Rész

 1     1|  hazájának hívta a földet, mely kenyeret adott neki.~A besenyõnek
 2     2|      alól egy nagy karaj fekete kenyeret, mire a király elmosolyogta
 3     2| többieket.~- Okos embernek adsz kenyeret, ispán - biccentett rá Mátyás
 4     2|   akarnál tõlem, cseh Vendel?~- Kenyeret akárom - tette össze kezét
 5     2|           Mit adsz nekem, ha én kenyeret adok neked?~- Tudományt
 6     2|    Ezért a tudományért nem adok kenyeret.~Elszomorodott a cseh, szeplõs,
 7     2|        megérdemled a hozzá való kenyeret!~Másnap reggel meg is tette
 8     2| szakajtotta másnap a királyné a kenyeret, még tán a sütõlapátra is
 9     2|         udvarában pusztította a kenyeret, de a János remetéét nem
10     3|        nincs vele kit vágni, se kenyeret, se törököt.~Ulászló megveregette
11     3|  paprikás szalonnát meg a karaj kenyeret, éppen egyszerre fogy el