Rész
1 1| nyergébe kapott egy lányt, és azt mondta neki:~- Én az urad
2 1| sátorfádat!~Egyszer aztán azt mondták a hunok vezérei
3 1| adót.~A hunok királya pedig azt üzente vissza:~- Én az adót
4 1| egyszer különöset álmodott. Azt álmodta, hogy meghasadt
5 1| mondja a legöregebb táltos. - Azt jelenti ez, hogy Isten a
6 1| a megmaradt hunokat, és azt mondta nekik:~- Messze,
7 1| építeni a sátor helyett, s azt mondta nekik:~Meddig a tûz
8 1| visszafordul segítségükre, ha azt üzenik, hogy bajban vannak.~-
9 1| Attila örökérõl, és végre azt mondták nekik:~- Most még
10 1| fejével integetett, hogy ő azt se tudja, mit kérdeznek
11 1| öreg, de még futtában is azt kiabálta vissza:~- Hej,
12 1| MEZEJE~Egerek mezejének azt a tájat hívják, ahol a Berettyó
13 1| minden katonája közül.~- Azt üzeni neked az én királyom,
14 1| és mosolyogva felelt:~- Azt üzenem a te királyodnak,
15 1| király híres csatabárdjáért, azt gondolták, hogy ráérnek
16 1| morva nép meg a bolgár.~Azt mondja a rege, hogy Árpád
17 1| király az ajándéknak, és azt mondta Árpád követének:~-
18 1| szívvel vettem ajándékát. Azt látom belõle, hogy engedelmes
19 1| a magyarok fejedelmétõl. Azt üzeni, hogy most már tisztulj
20 1| erre a morva király, és azt felelte:~- A fehér lovat
21 1| Az is nagyon megörült, s azt kérdezte a követtõl, mit
22 1| kérdezte ijedten.~A magyarok azt felelték, hogy az országot
23 1| elropogtatott utána. Akkor aztán azt mondta, hogy most már elverte
24 1| otthon házõrzõ pásztornak, de azt meg nem indította a könyörgés.~-
25 1| legkisebb kuktám is megeszi azt az ökröt, amit ti megemeltetek!~
26 1| Meg kell enned az ökröt.~Azt mondta rá Péter kukta, hogy
27 1| mellé, hogy ugyan hova teszi azt a tenger húst.~Hát biz azt
28 1| azt a tenger húst.~Hát biz azt nézhette egész estig, ahogy
29 1| csonthegyek közül. Akkor aztán azt mondta nagy alázatosan:~-
30 1| Tán hozhatnák is már azt az ökröt, mert ez a sok
31 1| egy ültében, s még akkor azt kérdezi, hogy hol van a
32 1| Egyszer nagy magabíztában azt mondta a királynak:~- Úgy
33 1| rémmel, aki mindig csak azt hajtogatta:~- Jaj annak,
34 1| vissza a követet, ahogy jött. Azt mondták neki, ami aranyforintjuk
35 1| válaszolt, mikor a király azt kérdezte tõle, hogy ki õrzi
36 1| becsületem. Tisztelnem kell azt a népet, amelyik még akkor
37 1| vitték ki a magyar urak. Azt mondták, meg kell becsülni
38 1| mondták, meg kell becsülni azt a királyt, aki nemzete ítéletét
39 2| a cimborái. - Elhúzza az azt a káposztatorzsából faragott
40 2| írt valami szép könyvet, azt a tudós emberek szépen lekörmölgették
41 2| Busa deák erre odanyújtotta azt a békateknõt, amelyikben
42 2| lepingálok egy óra alatt!~Azt mondja erre a király:~-
43 2| saját királyi kezével, s azt nyomogatta oda velük egy
44 2| fejét, mert nem bírta ki azt a parancsoló tekintetet.~
45 2| Hanem azért halála napjáig azt vallotta, hogy igazában
46 2| hanem azért én mégiscsak azt hiszem, hogy az õ esze találta
47 2| neki, mint a hörcsög.~- Azt szeretném én látni, hogy
48 2| asszony kiperdült a konyhára, azt kérdi a kovács a vendégtõl:~-
49 2| hívat magához Buda várába, azt mondják, valami rosszat
50 2| fordulhat nálunk anélkül, hogy azt meg ne mutatnánk neki.~-
51 2| feleli a vendég rendesen, s azt gondolja magában, hogy nincs
52 2| mifelénk. Az öreg harangozó azt mondja, hogy csak a mi templomunk
53 2| kötelességtudást. Akiben megtalálta, azt megbecsülte, aki a kötelességének
54 2| kötelességének eleget nem tett, azt hamar ráncba szedte. Egyszer
55 2| stafétát a solymáriakhoz.~- Azt üzente urunk királyunk,
56 2| most az a törvény, hogy azt választjuk bírónak, aki
57 2| a fiú a süveget. - Csak azt szeretném most már tudni:
58 2| a fütyülést meghallotta. Azt hitte, valami ritka madár,
59 2| az adót is elengedem, ha azt a szép szavú madarat nekem
60 2| mint máshol a rigó.~- No, azt szeretném én hallani! -
61 2| máig is fönnmaradt. Máig is azt mondják arra, amit könnyen
62 2| aki alatt a nádor értendõ, azt ijesztgette tréfás szóval:~-
63 2| szaladt a szája.~- De bizony azt vigye el legelõbb!~- Márpedig
64 2| el legelõbb!~- Márpedig azt nem viszi! - csikorgott
65 2| mint a szentesi korsónak, s azt annál sebesebben mozgatta,
66 2| dudaember.~- No, szeretném azt a jeles bírót látni! - kacagott
67 2| szégyenlõsen a hosszú ember.~- No, azt látom - mosolygott Mátyás -,
68 2| a cseh.~- Hja, atyámfia, azt meg is kell érdemelni! -
69 2| ismerte el a király. - Hát azt tudod-e, mennyire van az
70 2| vadkacsatojást a mocsárszélben, azt odakínálta a királynak.~-
71 2| csak megszólalt a király:~- Azt mondd meg, mester, ha olyan
72 2| király a kardjához kapott.~- Azt gondoltam, vaddisznó! -
73 2| hallgassátok meg az enyémet! Azt álmodtam, olyan szorosra
74 2| vetettek a két gubás emberre. Azt gondolták, eleségszállító
75 2| bizonyosan a vár tövében szedte azt a finom csemegét, pedig
76 2| nem csemegézel vadkörtét. Azt mondta az a kis ember, hogy
77 2| mikor egy esztendõ múlva azt jelentették neki a budai
78 2| rajtuk a király.~A deákok azt mondták, hogy szolgálatot
79 2| íródeáknak.~- Hja, deák urak, azt meg is kell érdemelni -
80 2| cseh deák.~- Szeretném én azt látni, amit én nem tudnék -
81 2| harmadik cimborátokat is.~No, azt várhatták még harmadnap
82 2| levendulalevéllel.~- De már azt megnézzük - nevetett a király,
83 2| találmánnyal állított be hozzá. Azt soha ajándék nélkül el nem
84 2| király elé. Mind a három azt mondta, hogy õ valami nevezetes
85 2| egy nagy üres zsákot.~„No, azt mind kinccsel töltik tele” -
86 2| király -, hát rakd bele azt az aranyat, amit magad csinálsz!~
87 2| beletakaródzott a fülébe, hogy azt se hallotta, mikor a findzsaszemû
88 2| nadrágot, de utoljára mégiscsak azt mondta:~- Nem lehet.~De
89 2| bátran, mondjad!~- Meg azt is mondta - sütötte le a
90 2| Bebocsátották a pihegõ hírnököt. Azt az újságot hozta, hogy a
91 2| hívta Mátyás. És megtette azt a csúfot a lengyel királlyal,
92 2| forr - nevetett Mátyás. - Azt választom, aki nemcsak erõvel,
93 2| bírót, hogy minek hívják azt a várost, ahol ilyen tündérnek
94 2| cipót a vadásztarisznyájába. Azt azzal a kívánsággal adta
95 2| kedvüket a nagyurak.~No, azt meg kell adni, hogy azok
96 2| összehúzta a szemöldökét, aztán azt mondta a gyöngyösieknek,
97 2| nevette el magát a bíró. - Azt mondja a törvény, hogy mindenki
98 2| ország tele volt a hírével. Azt tartották róla, hogy ésszel
99 2| mindnyájunknál többre tartod azt a fatalpú remetét? - kérdezték
100 2| csak mögötte ballagott. Azt mondta, nincs õ megsántulva,
101 2| bátorította a király nyájasan -, azt akarják kipróbálni az urak,
102 2| oda neki a kérdést:~- Hát azt tudod, ugye, atyámfia, hogy
103 2| tudott volna felelni:~- Azt mondd meg, te remete, hol
104 2| Olyant, amit mindenki tud. Azt mondd meg, mi a különbség
105 2| kardjához.~- Sose bántsd azt a gyíklesõt, hívem - ütött
106 2| kanala lett volna, csakhogy azt elfelejtettek neki adni.
107 2| mester -, nem veszett az el. Azt mondja az írás, hogy a világon
108 2| száján.~- No, mire végzik? - azt mondja. - Hazafelé igyekeznek?~-
109 2| Kis kár nem nagy kár - azt mondja a pásztor.~- De nagy
110 2| életemben.~- Meg kell pedig azt próbálni, mester! - ütött
111 2| csak erre a fára, nézd meg azt a szarkafészket!~Tóbiás
112 2| házának. Kalázról ma se lehet azt mondani, hogy ott van a
113 2| maradhatott az asztal alatt.~- Azt nézem, találnék-e valahol
114 2| is a rongyait.~- De már azt magunk is megtanuljuk, hogy
115 2| hozzatok hát levesnekvalót - azt mondja a király, s elõkereste
116 2| koptassák a palánkot, s azt nyájasan letette Mátyás
117 2| s becsúsztatta helyette azt az öklömnyi sáraranyat,
118 3| koronával, se országgal. Azt tartotta, hogy csak szundikálásra
119 3| jelent magyarul egyebet, mint azt, hogy: jól van, jól, ne
120 3| török ellen.~- Uram király - azt mondja -, ha mi ketten összefogtunk,
121 3| a foltozó varga után, s azt mondja neki nagy szégyenkezéssel:~-
122 3| látlak rá, hanem mégis inkább azt javallom, eredj el vacsorára
123 3| ehetnékje se volt, hanem azt gondolta, hátha a fõuraknál
124 3| rengeteg pusztája Somogyban. Azt úgy hívják, hogy Kár. Van
125 3| a maga földjén mehetett: azt hívták Kemencének.~Hanem
126 3| megkapja a maradékot.~De biz azt nem nagyon köszönte meg
127 3| mente.~- Hej, Illés, Illés - azt mondja neki Ulászló -, nem
128 3| mesterség volt a kenyere, azt úgy hívták, hogy udvari
129 3| tartogatsz a begyedben: azt szeretnéd tudni, ugye, mikor
130 3| szája, mikor Mujkó király azt mondta neki:~- Holnap nektek
131 3| basa ráüti a pecsétjét, azt megtartja, ha a nyaka beleszakad
132 3| reggelt kívánni, mindig azt kiabálta utánuk Mézes Gergely:~-
133 3| Ötven aranyat kapott érte, s azt mindjárt belerejtette a
134 3| többé. Mikor az emberek azt kérdezték tõle, hogy mitévõ
135 3| hogy mitévõ lesz most már, azt mondta rá nagy komolyan:~-
136 3| el nem jön érte a török.~Azt pedig igen kár volt emlegetni,
137 3| kengyelfutó a másik tenyerét is.~Azt is kibélelte egy húszassal
138 3| Perec basa embere.~- No - azt mondja -, látom, hogy jó
139 3| drága jó vacsorát; hanem azt megmondom, hogy színét-javát
140 3| állhatta szó nélkül:~- Még azt gondolná az a lószemû török,
141 3| a határban, mint a tök. Azt vigyünk a Perec basának
142 3| mondja az öregbíró -, csak azt nem tudom, hol veszünk neki
143 3| majd elõállok én. Csak azt csinálja minden ember, amit
144 3| Szõregen, hordja el a macska azt a nagy eszedet!~- Nono,
145 3| az idõben a híres város, azt abból is elgondolhatjátok,
146 3| habot is megkeverte, mikor azt kérdi tõle Recsap basa:~-
147 3| látni; de úgy letisztította azt róla a kisinas, hogy öröm
148 3| az arany. Hanem most már azt mondd meg nekem: hogy nem
149 3| Kõ kellene ahhoz, de sok, azt pedig mifelénk elfelejtette
150 3| kövünk volna hozzá.~- No, azt adhatok, mert nekem semmibe
151 3| de csak Tejfölnek mondta azt a magyar ember. Annak mondta
152 3| felvégen. Elpusztította azt az ellenség az alvégivel
153 3| igaz úton! Aki ide rejtette azt a pénzt, vissza is jön érte.
154 3| hívták Pali Pál Istvánnak. Azt mondani se kell, hogy Ali
155 3| járnék. Azért nem értöm én azt a sok kelekótya fehérnépet
156 3| találtatott az agyarán, azt Móra Balázs, a magyarok
157 3| kapatta le a tíz körméről. (Azt is érdemes meghallgatni,
158 3| história lesz.)~Ezért aztán azt mondta egyszer Pali Pál
159 3| sütkérezhetnék elméd fényességében.~- Azt mondom én, ne szöröncsétlenkedjünk
160 3| akirül a Markalf próféta azt mondja, hogy zsíros zacskóba
161 3| próféta is tiltja nekünk azt a förtelmes állatot, amelyet
162 3| gyönge gyomrodnak.~A török azt mondta rá, hogy már azt
163 3| azt mondta rá, hogy már azt vállalja, s azzal szíves
164 3| másnap délre meg kell sütni azt a két bús gerlicét, amelyik
165 3| Teneköd? Hát ki kérdözte azt, hogy mi köll teneköd?~-
166 3| csak a hátuk csontját, azt is kiadta a Bodrinak, aztán
167 3| nagy eszét. (Móra Balázs azt javasolta neki, hogy drótoztassa
168 3| kamrában? Legelõször is azt a két nagy szõrös füledet
169 3| van, hanem a harmadikon; azt onnan kiszabadítani, megnézni
170 3| szeretek írni, mint például azt is, ami itt következik;
171 3| Bócsa lakatos.~- Nini - azt mondja -, ez meg bürge,
172 3| bürge, igaz-e?~Amire Balázs azt mondja, hogy az ám, bürge,
173 3| csakugyan nem mondhatta azt, hogy griffmadár.~- Vötte
174 3| lopta kend.~- Kaptam.~- No, azt mögéri. Erõvel, egészséggel!~
175 3| összekötözött bürgét, megcsóválta azt a feje fölött, és úgy dobta
176 3| égnek emelte a szemeit, és azt felelte:~- Egy az Isten,
177 3| tizenharmadszor kellett azt a kérdést hallanom, amit
178 3| most találták föl, ismerték azt már Erdély aranykorában
179 3| mind lehetetlenné tette azt. A legnagyobb protekció
180 3| volna a tallért, mégiscsak azt ugatta volna meg, aki neki
181 3| hogy megugatja az a dög azt is, akit nem akar megugatni -
182 3| meghajlással felelte:~- Azt jelenti, nagyságos uram,
183 3| fejedelemrõl szól, akirõl azt mondja az írás, hogy nagyon
184 3| mondja a fejedelem -, s azt hiszem, a fejedelem is meg
185 3| igazság lesz-e, ha én most azt mondom a hajdúknak, hogy
186 3| igazságom lesz, ha elagyabulálom azt a nagy mihaszna vadászt,
187 3| AZ UTOLSÓ SZEGEDI BÉG~Azt beszéli az írás, hogy a
188 3| száz esztendeig. No, ha azt beszéli, ebben nem is hazudik.
189 3| döbörögve.~Hanem az írás azt is mondja, hogy a német
190 3| csak Pali bégnek mondták azt a magyarok, mert így szebben
191 3| inas?~- Jaj, nagyságos bég, azt csak szem láthatja, nyelv
192 3| nagyságos bég uram: méltóztassék azt a saját tündöklõ szemeddel
193 3| embert, nagyságos Pali bég?~- Azt néztem, szegény ember, ugyan
194 3| bolond török, hiszen csak azt néztem, becsukod-e ijedtedben
195 3| megsodorta a bajuszát.~- Azt üzente a nagyságos Pali
196 3| orvosságot? Az utolsó kunyhóban azt mondotta neki egy százesztendõs
197 4| szegedi cigány volt Csikaló, azt beszéli róla az aranyszájú
198 4| jobban megkedvelte a cigányt. Azt mondta neki, muzsikáljon
199 4| került közéjük a cigány, csak azt tudták róla, hogy a legjobb
200 4| ijedten a cigány.~- No, azt okosan tetted - ment tovább
201 4| utolsó már meg is szólalt. Azt mondta:~- Kár, kár, kár!~-
202 4| Bercsényi.~- Megeszem én azt a labancot! - pattant föl
203 4| Akaszd le onnan a szögrõl azt a buzogányt, meg bírja-e
204 4| Illésen végigfutott a hideg. Azt hitte, rosszat álmodik.
205 4| lódobogást hallott már, azt is messzirõl. Elment a két
206 4| fejedelem.~- No, Kengyela - azt mondja -, elhoztam a fejemet.~
207 4| lovadat, ki is lõtték alólam azt is. Hát itt a fejem, harapd
208 4| hogy odaadom egy petákért azt a hûtlen párát, ha megkerül.~
209 4| Ott, ha éhes az ember, azt mondják neki: eredj, fogj
210 4| a német. Mégis meglátta. Azt gondolta magában.~„Fáj neki
211 4| a két vezér.~- Kegyelmed azt mondta, ugye, hogy Heister
212 4| fordult Doriához a hadnagy.~- Azt mondtam.~- De azt nem mondta,
213 4| hadnagy.~- Azt mondtam.~- De azt nem mondta, hogy nekem nem
214 4| tudott mást mondani, csak azt:~- Ötödfél esztendeje nem
215 4| az õ édes vérei volnának. Azt hitte, még most is álmodik,
216 4| ott árulják a nádmézet, ha azt akartok szopogatni! Aztán
217 4| gyerek szikrázó szemmel.~- Azt, hogy bolond ember, Rákóczit
218 4| vagyok a labancokhoz, s azt mondom nektek, tartsatok
219 4| kétszáz esztendõvel ezelõtt azt a magyar szabadságot, akit
220 4| hítták ezt a kis patakocskát, azt már senki se tudja. Mert
221 4| járnátok. És nézzétek meg azt a homokos árkot, mely hosszú
222 4| kanyarog a zöld mezõben: azt mondja a nép, hogy ez annak
223 4| oda - mondták mogorván. - Azt mondta a fejedelem, szüksége
224 4| Aztán fogta a másodikat, azt is leeresztette, s megint
225 4| úgy is lett. A muladiak azt mondják, azóta sokszor megszólaltak
226 5| hogy ne sajnálják tőle azt a kis névelőt, ha már az
227 5| hogy õ is tudjon róla. Azt javasolnám, küldjünk neki
228 5| sose érjük el gyalogszörrel azt a Bécsöt. Jobb lösz az,
229 5| akkorra úgy elálmosodott, hogy azt se tudta, mit csinál. Csak
230 5| réznek érközött mög Szegedre.~Azt mondják, olyant nevetett
231 5| íródeáktól a futárig. S azt is mondják, a kisbíró tele
232 5| arannyal tért meg Szegedre. Azt mondják, azt mondják...
233 5| meg Szegedre. Azt mondják, azt mondják... megnevezem én
234 5| meg nem süvegelt, hanem azt megkívánta, hogy õelõtte
235 5| másik kis falu: Szanád. Azt meg csöndes, békességes
236 5| minek hordozza a vállán azt a nagy botot?~Erre a szanádi
237 5| utat. A szájában furulya, azt sikoltoztatta a másik kezével.
238 5| s le se teszi addig, míg azt a Haynaut meg nem döföli
239 5| egyenesre vert kaszával. Azt hallották, hogy Haynau már
240 5| támasztott rézfokosát.~- Azt beszélik, az a kutya Haynau
241 5| méhecskék. S mintha mind azt zsibongták volna:~- Ha a
242 5| értett madárnyelven. De azt megértette, hogy õrajta
243 5| összetaposott csákót. Mikor pedig azt nagy erõsen kivették a kezébõl,
244 5| egyszerre elcsendesedett, ahogy azt a szívére tehette. Szép,
245 5| akárhogy rimánkodtunk. Azt mondták, nem gyerekjáték
246 5| Talpra, legény! Kossuth Lajos azt izente, elfogyott a regimentje!
247 5| szedett elõ a tarsolyából, azt a markába nyomta a gyereknek.~-
248 5| sárgarigó a fõbíró úrnak? Azt mondja neki: filió, huncut
249 5| sárgarigó az öreg Titulásznak? Azt mondja neki: tilió, rongyból
250 5| sövénytámogató! Nem szégyenled magad azt a szegény öregembert kicsúfolni?
251 5| a köpenyege zsebében, s azt mind miköztünk osztogatta
252 5| magával a millióját!~Nekem is azt mondta, mikor meglátogattam,
253 5| táskát varrt piros irhából, azt beszegte fehérrel, zölddel:
|