Rész
1 1| belõletek azon a vadon helyen? Ki fõz nektek ebédet, ki mossa
2 1| helyen? Ki fõz nektek ebédet, ki mossa ki gyolcsruhátokat?~-
3 1| nektek ebédet, ki mossa ki gyolcsruhátokat?~- Majd
4 1| egymástól. Ha a hun halász ki akarta vetni hálóját a folyóba,
5 1| ennek a kardnak a hegye állt ki a földbõl. Odamegyek, ki
6 1| ki a földbõl. Odamegyek, ki akarom húzni, láng csap
7 1| akarom húzni, láng csap ki belõle. Ijedtemben elszaladtam,
8 1| fegyverét, futott esze nélkül, ki merre látott. Egek országútján
9 1| országútján robogó lelkekkel ki tudna csatázni?~A székelyek
10 1| királynak.~- Ha Isten velünk, ki ellenünk? - öltötte fel
11 1| sáskák.~- Ha Isten velünk, ki ellenünk? - kérdezte megint
12 1| õket:~- Ha Isten velünk, ki ellenünk?~- Az Isten messzebb
13 1| tücsökszót.~- Ha Isten velünk, ki ellenünk? - emelte ég felé
14 1| vitézeit. - Most már aztán kard ki, kard!~Kezdett már bukdácsolni
15 1| mi halászaink halásszák ki, a gyémántos féket a mi
16 1| lakhatott kénye-kedve szerint. Ki is gömbölyödött, mint a
17 1| olaszok követeket küldtek ki Lajoshoz egyezkedés végett.
18 1| horpaszába, alig látszott ki a csonthegyek közül. Akkor
19 1| Várából sohase fogyott ki a vendég. Örökös dínomdánom
20 1| s ezerszámra hurcolták ki magukkal a rabul ejtett
21 1| Hervoja várában nem virított ki soha többé a virág. Borzadva
22 1| a vallomással sóhajtotta ki a lelkét:~- A Hervoja fia
23 1| azt kérdezte tõle, hogy ki õrzi õket ebben a záratlan
24 1| bolond torta, ni, mert már ki se férek tõle az ajtón.~
25 1| hogy akkor vállukon vitték ki a magyar urak. Azt mondták,
26 2| gyülevész csapat fosztogatta ki a várost. A vezérük valami
27 2| forgatta, nézegette, amíg ki nem buggyant a könnye.~-
28 2| darócba, aztán kergessétek ki a várból!~Õ maga pedig kiment
29 2| nem a papirost festette ki az ecsettel tili-tarkára,
30 2| Jaj, a király! - serdült ki az ajtón Hendók mester,
31 2| a fejét, mert nem bírta ki azt a parancsoló tekintetet.~
32 2| hogy igazában õ találta ki a könyvnyomtatást. Mert
33 2| hogy az õ esze találta ki igazán a könyvnyomtatást.~ ~
34 2| szeretném én látni, hogy ki merne csak egy ujjal is
35 2| Mátyás vadász!~- Ugyan úgy-e? Ki volna az, te földhözragadt
36 2| szabódott Mátyás -, ne fossza ki énmiattam az éléskamráját!~-
37 2| míg a kovács másnap reggel ki nem verte a szemébõl az
38 2| nagy biztatás, mert még ki is kaparta a tálat.~- Jólesik,
39 2| szabódott a kovács -, ne fossza ki énmiattam a kincseskamráját!~-
40 2| Huszár voltam - húzta ki magát kevélyen a fehér hajú
41 2| a fejével - trombitálta ki a staféta a solymári piacon. -
42 2| fejét. Bujkáltak elõle, ki padlásra, ki pincébe. Nem
43 2| Bujkáltak elõle, ki padlásra, ki pincébe. Nem kívánkozott
44 2| fektette elõtte az ásóját.~- Ki vagy, mit akarsz?~- Én bizony
45 2| madaras ember. - Hát te ki fia-csikaja vagy?~- Ugyan
46 2| két markával, hogy Mátyás ki nem bírt szaladni utána,
47 2| rángatta az ajtót.~- Eressz ki, te ember! - mondta félig
48 2| Nem addig, míg a botodat ki nem adod, uram, mert még
49 2| madár, s megbékülve kiabált ki a szobából:~- Megállj, te
50 2| megállj, uram, majd én veszem ki a tarisznyából a madarat,
51 2| nagyon fürge portéka ám ez!~Ki is nyitotta a tarisznyát
52 2| Hallod-e, ispán? - húzta ki magát büszkén a király.~
53 2| Én bizony nem veszem ki a gyevi bírót se - nevette
54 2| nem viszi! - csikorgott ki valaki a sarokból, mint
55 2| kenetlen kerék. S nyomban ki is gurult a szoba közepére
56 2| hogy a bírót mindenbõl ki kell venni.~- Ejnye, kutya
57 2| el a király. - Hát aztán ki hozta ezt a gyevi törvényt?~-
58 2| tetette a két diákot.~- Ki nem ereszted õket, míg meg
59 2| süt ez annál is - nyitotta ki a markát a kisbíró. - Ezt
60 2| fülével, s világéletében ki nem bújt többé alóla.~Ezt
61 2| tekintélytiszteletet nem most találták ám ki Magyarországon!~ ~
62 2| van a napnak - feszítette ki kevélyen a mellét Vendel.~-
63 2| KI ÁLMODTA A LEGSZEBBET?~Sokat
64 2| összegörnyedt, s alázatosan adta ki a szót:~- Inkább ennék egy
65 2| Hát te tudod, hogy én ki vagyok? - hökkent meg Mátyás.~-
66 2| várta, míg megszólítják.~- Ki vagy, mi vagy, jó ember? -
67 2| Találdki Máté.~- Biz én ki nem találom, ha meg nem
68 2| mondta a király -, de várjuk ki a másik két okosat is.~Reggelre
69 2| a tudományotokkal - adta ki nekik Mátyás az utat, s
70 2| Szabadon járhatott rajta ki s be a szegény jobbágy csakúgy,
71 2| nevezetes dolgot eszelt ki. Legelõször a magyar emberrel
72 2| is, micsoda csudát eszelt ki a Tamás mester nagy tudománya!~
73 2| bécsi diák úgy ballagott ki az ajtón, mint akit leforráztak.
74 2| alig tántorog.~- Pihenje ki magát.~- Háborús hírt hozott.~-
75 2| Hát a német szomszédot ki vállalja?~Tízen is csörgették
76 2| esnék neki, ha más porolná ki a bugyogóját. Hát a cseheknek
77 2| bugyogóját. Hát a cseheknek ki mond fogadjistent?~Erre
78 2| mondta szabadkozva. - Ki viselné akkor gondját a
79 2| voltál a mestere, taníts ki minket is - mondták neki.~
80 2| táborba. De alig lépett ki a város kapuján, mikor már
81 2| János remetét, hadd látom, ki tudtok-e fogni rajta!~El
82 2| bújt vissza a könyvébe, s ki se gubódzott belõle, míg
83 2| Mentõl jobban igyekezett ki az erdõkbõl, annál jobban
84 2| rongyos gúnyából szedegette ki a cérnát, hogy kárba ne
85 2| meg az ízét a kõlevesnek.~Ki se mondja Mátyás a szíve
86 2| már a kõleves - jelentette ki a bíróné, mire Mátyás beledobálta
87 3| a kontyát, hogy sose nõl ki többé.~- Dobzse! - billentette
88 3| gyöngyösen járnak - feszítette ki a mellét Újlaki herceg.~
89 3| dús királyi birtokokat. Ki szép szóval, ki fenyegetéssel,
90 3| birtokokat. Ki szép szóval, ki fenyegetéssel, kinek ahogy
91 3| oroszlánetetõi méltóságot ki akarja elnyerni?~Nemigen
92 3| is etették egy borjúval. Ki nem tudom találni, mért
93 3| kapitánynak:~- Uram király, ki menti meg máskor az országot,
94 3| Mézes Gergely másképp fogott ki rajtuk. Amije volt, pénzzé
95 3| indult szegény feje, de még ki se ért a karcagi határból,
96 3| visszaballagott Karcagra, s ki se ment belõle többé. Mikor
97 3| vak rémületében úgy lódult ki a templomból, hogy meg se
98 3| Körülötte az udvari tisztjei, ki ezüstben, ki aranyban, de
99 3| udvari tisztjei, ki ezüstben, ki aranyban, de egyik ijedtebben,
100 3| Hát a kis borbélyinasnak ki marad? Neki maradtak a hajdúk,
101 3| megszólal Recsap basa:~- Nyisd ki a füled, te híres borbély.
102 3| portékájuk volt, eldugták, ki hova tudta, aztán mentek
103 3| egyebet a puszta falunál, de ki is töltötte rajta a bosszúját,
104 3| atyafiai, azoknál húzta ki a telet.~Ahogy kitavaszodott,
105 3| addig kotorászott benne, míg ki nem húzta a magáét is. Csak
106 3| felruházójának választott ki a gondviselés.~Amely nyájaskodásra
107 3| a próféta maga tanított ki a szabókés használatára?~-
108 3| mesterné.~- Teneköd? Hát ki kérdözte azt, hogy mi köll
109 3| kisültek már a görlicék?~- Ki is sültek, ki is hûltek.
110 3| görlicék?~- Ki is sültek, ki is hûltek. Fenjön kend hamar
111 3| török és esze nélkül vitte ki a kontyát a Latrán utcából.~-
112 3| tör, te asszony?~- Törje ki kendöt avval az ördögfajzotta
113 3| az ilyen göthös embertõl, ki minden locspocsos idõben
114 3| együtt, akinek õ mindjárt ki akarja adatni a nyargalót.~-
115 3| engem hogyne hozott volna ki a béketûrésbõl, mikor tizenharmadszor
116 3| rettenetes üvöltésben tört ki, amilyent még nem hallott
117 3| Dejszen majd megmutatnám én, ki az úr a háznál, csak én
118 3| tudna olvasni.~Erre lépett ki Apafi Mihály a nagy szárnyas
119 3| mondja, hogy a német kergette ki ebbõl a várból a törököt.
120 3| szerecsen inasától küldözgette ki még a parancsot is. S hogy
121 3| csak szem láthatja, nyelv ki nem mondhatja.~- No, majd
122 3| törökök, mint nap elõl a köd. Ki mert volna ellenkezni a
123 3| bolyongott a kunyhók közt: ki tudna az õ anyjának orvosságot?
124 3| csodatevõ virágból! - pirult ki a gyerek arca, s meg se
125 3| keressetek meg, s vegyétek ki kezembõl a virágot! Gyógyítsátok
126 4| kigyulladtak az õrtüzek, ki is aludtak nemsokára. Híre
127 4| fejedelmem - biztatta Rákóczit -, ki kell füstölnünk a szegedi
128 4| arra, amerre senki se járt. Ki a Maty-ér zúgó nádasai közé,
129 4| haragos nevet azzal érdemelte ki, hogy legjobb kedvében is
130 4| istenadta, nemigen ismerte még ki magát a hadi életben.~-
131 4| vettem el a vezeték lovadat, ki is lõtték alólam azt is.
132 4| Egy esztendõ múlva annyira ki volt tanulva Morcos a hadi
133 4| akartok szopogatni! Aztán ki az apátok, hogy így szélnek
134 4| Vége a háborúnak, mehet, ki merre lát, békességben,
135 4| magyar népnek. Tenger bánatát ki siratgassa, reménye tüzét
136 4| Álom volt! - sóhajtotta ki lelkét a fejedelem után,
137 4| fiát odaadta Rákóczinak. Ki is bujdosott vele mind a
138 4| ablakát is csak azért nyitotta ki, hogy jobban hallja a tárogatószót.~-
139 5| hatáskörébe tartozott. Az utalt ki belőle minden héten egy
140 5| dologból: nem írásra utalták ki a tollat, hanem pipapucolásra.)~
141 5| nincs Szegeden. Az ám, de ki vigye el? Senki se ajánlkozott
142 5| énbelõlem kinézni, hogy ki vagyok, mi vagyok?! - kiabálta
143 5| Éppen most eresztették ki a körmöci ménesbõl õket.~
144 5| padlásablakból a kaszát, ki is fenték élesre, de nem
145 5| mi lehet ez? - gombolta ki nagy kíváncsian a dolmányát.~
146 5| iszonyúan fölfegyverkezve, ki rossz karabéllyal, ki egyenesre
147 5| fölfegyverkezve, ki rossz karabéllyal, ki egyenesre vert kaszával.
148 5| elõl. A galambosi tanyára ki nem hallatszik az, hírt
149 5| Szép piros hajnalon ért ki a nagyasszony, s a szép
150 5| csata elõtt õt választotta ki segédtisztjének.~- Úgy igyekezz,
151 5| katonának híre se volt a mezõn; ki otthagyta a fogát, ki elfutott,
152 5| mezõn; ki otthagyta a fogát, ki elfutott, amerre látott.~
153 5| arcán pirosság gyulladt ki. Bekötözött kezével letépte
154 5| elfogyott a regimentje! Ki a gyepre, aki igaz magyar!~
155 5| a subába, úgy dörmögött ki belõle:~- Jaj, dehogy megyek
156 5| tán még azóta se hajtott ki. A homokos partban pedig
157 5| elõle a szegény honvéd, ki merre látott.~A mi falunkba
158 5| Csak azért leselkedett ki az ablakon, hogy az öreg
|