|
Ötszáz esztendeje
volt már, hogy a hunok elváltak a magyaroktól, és elindultak új hazát keresni.
Ötszáz esztendő alatt a magyarok is megszaporodtak Szittyaországban, és
elég erősnek érezték magukat arra, hogy Attila örökét meghódítsák.
Mielőtt
elindultak volna a nagy útra, a nép öregjei, vezérei, táltosai összeültek
tanácsot tartani.
Hét törzsből
állt akkor a magyarság. Mindegyiknek megvolt a maga külön vezére, és egyik se
avatkozott a másik dolgába. Bizony, ez nem volt jó olyan nemzetnek, amely
harccal, háborúval akart új hazát szerezni.
A darumadarak is
vezért választanak maguknak, mikor útra kelnek, mondták a nép bölcsei, nekünk
is egy fejedelem kell, akinek mindenki szót fogadjon. - A hét törzs hét vezére
közül Álmost választották meg a magyarok fejének, aki legöregebb és legbölcsebb
volt köztük. A hét vezér aztán megvágta karját, és vérét egy serlegbe folyatta,
annak jeléül, hogy amit fogadnak, vérükkel, életükkel is megvédelmezik.
Álmos aztán
öregsége miatt fiára, Árpádra bízta a főhatalmat. Elindultak, s el is
jutottak hegyeken, vizeken, ellenséges országokon keresztül, egészen addig a
földig, amely Attiláé volt valaha. Lassú és sokáig tartó út volt ez. Elöl
lovagoltak a fegyveres vitézek, utánuk következtek a négykerekű ökrös
szekereken a nők és a gyermekek. Ezek között terelgették a szolgák az
óriási nyájakat, marhákat, juhokat, amelyek tejjel és hússal látták el a
vándorló népet.
Amely ország népe
barátságosan fogadta őket, azon békességgel haladtak át, ahol ellenük
szegültek, ott karddal nyitottak utat maguknak.
Így értek el a
sok harc és hosszú pihenők közt a Vereckei-szorosig.
A rege szerint,
mikor odáig értek, seregestül csaptak le rájuk a táborukat kísérő
turulmadarak, s karmaikkal, csőrükkel vagdalkozva kényszerítették
őket, hogy ne kanyarodjanak észak felé, hanem a hegyszoroson át
nyomuljanak be mai hazájukba. Árpád seregei Munkács váránál ereszkedtek le a
síkra, ott tartottak pihenőt. Álmos itt meghalt, eltemették, Árpád
fejedelem pedig megkezdte a honfoglalás nagy munkáját. Rendbe szedte seregét és
népét, erről nevezték a helyet Munkácsnak.
|