Rész
1 1| fejüket tanakodva. Utoljára aztán Bálint mesterhez fordultak
2 1| összehúzta a szemöldökét, aztán azt mondta a gyöngyösieknek,
3 1| maga kezével nyomta rá, aztán pedig átnyújtotta a barátnak. -
4 1| benne!~Mátyás nagyot nézett, aztán olyant kacagott, hogy egyszerre
5 2| görbült szájról látta. Arra aztán õ is elnevette magát, kétfelé
6 2| az arany kanállal. Akkor aztán szépen kétfelé szakította
7 3| urak elnevették magukat, aztán elszéledtek aludni. Tóbiás
8 3| nézett körül a pásztor -, hát aztán legalább keresték-e valahol?~-
9 4| biccentett rá a király. - Hát aztán mi vagy még?~- Csak cseh
10 4| mosolygott Mátyás -, hát aztán mit akarnál tõlem, Cseh
11 5| fák!~Addig súgtak-búgtak aztán, hogy egyszer a királynak
12 5| csudálatos képek elõtt s aztán szó nélkül szétváltak. Sose
13 6| beleborzongott. Ilyenkor aztán nevetve könyökölték oldalba
14 6| fejedelem ezen a csudán, akkor aztán gondolt egy okosat. Maga
15 7| ide a bodolai út.~Ahogy aztán mennek-mendegélnek a bükkfák
16 7| az is szép hivatal. Hát aztán meg van-e legalább elégedve
17 8| fejedelem csizmájára. Ott aztán úgy nyúlt végig, hogy a
18 8| vesztegetheti senki ember fia!~Erre aztán az urak is jobbnak látták
19 8| köntöse hátáról. Azokkal aztán nagy megelégedetten bebújt
20 10| hogy kisírja magát, de aztán megint csak az üllõhöz lépett,
21 10| sehogy se találta el.~Egyszer aztán megértette. Csúnya, zimankós
22 10| lyukasabb volt, mint a másik. Aztán elmosolyogta magát s kifordult
23 12| töltötte az idõt Palkó, hanem aztán elunta a mulatságot, hátradûlt
24 13| nem látta meg egyiket se. Aztán odavitte a kalitkához, amelynek
25 13| elkapta róla káprázó szemét, aztán odavitte a gyereket és fölhajtva
26 13| de nem bírtam magammal! Aztán meg az orvosnak is magam
27 13| az anyaszív?~Attól fogva aztán minden héten meglátogatták
28 14| megnövök.~De ebbe a mesterségbe aztán bele is kellett ám tanulnom,
|