Rész

 1     4|          egyszer Mátyás királyhoz. Két pöttöm kis szõke gyerek
 2     4|        könnyei, eltört a mécsese a két porontynak is, Mátyás jó
 3     4|         vállára a mindentudónak. - Két gyerekedet itt fogom magamnál,
 4     4|          volt a mestersége, mert a két kis porontya is segített
 5     5|            rajta.~A negyedik képen két rongyos ember birkózott
 6     5|      rabolta, pusztította a török.~Két királya lett az országnak,
 7     6|            nekem elég a borjúból a két elsõ comb.~- Nekem meg elég
 8     6|          csóvált a tar fején, hogy két hajdú állította meg két
 9     6|            két hajdú állította meg két oldalról.~- Ejnye, ejnye,
10     7|     kivezetsz az erdõbõl.~- Ki én, két huszasért akár Erdélybõl
11     8|           addig, míg le nem kapott két nagy nyúlfület a köntöse
12     9|            olyan nyugalommal fogta két marékra a nagy zászlós bajuszát,
13     9|           aranygalléros nyakát s a két úr leballagott a tömlöcbe.
14    13|           dolgom van Pesten, fiam. Két hét múlva visszajövök. Akkor
15    13|       intett az induló vonatról:~- Két hét múlva, fiam!~Mikor két
16    13|         Két hét múlva, fiam!~Mikor két hét múlva megérkezett egy
17    13| kivillantak az ibolyaszín szemek s két gömbölyû kis kéz kapkodott
18    14|     nyomorúságban éldegéltünk vagy két esztendeig. Most már tudom,
19    14|       melengetni, takargatni ölelõ két karommal. Már ekkor nagyobbacska
20    15|           sövény ágai közt bujkált két füstösfejû cinege, de biz
21    15|           nyitó ember háta mögött. Két kis barázdabillegetõ szegõdött
22    15|          kaparintani ezt a virgonc két madarat! Hátha a sapkájával
23    15|         madaraknak, s huss, mind a két barázdabillegetõ elrepült.