Rész

 1     1|   hónapban.~Bálint örült is ennek nagyon, hanem bezzeg elszomorodtak
 2     1| föllovagolt Budára, ahol a király nagyon megörült neki.~- No, szolgám,
 3     2|        erre a püspök úr, mint aki nagyon szeretné, hogy senki se
 4     6|         is egymást az oroszlánnal nagyon s nyilván mind a kettő arra
 5     6|         oroszlán győzte étvággyal nagyon, déltájban akkorákat mordult
 6     6|       harcsa lett.~Szegény Apaffy nagyon megijedt, mikor az oroszlán
 7     6|             Inkább az a baj, hogy nagyon is gondját viseltettem!
 8     7|  jegyezték föl az íródeákok, hogy nagyon jókedvû ember volt, mikor
 9     7|   mulatott is Apaffy a beszéden s nagyon örült neki, mikor kiértek
10     7|        Nem a legjobbkor érkezett, nagyon rossz kedvben találta a
11     7| mogyorópálcákat, Szür Illés pedig nagyon nekivörösödve vakargatta
12     9|           a nagy bársonyszékbe.~- Nagyon konosz?~- Ojjé! Akkora bajusza
13     9|     dugott a vén hajdú szájába.~- Nagyon feszedelmes?~- Bíz az még
14     9|        csalogatom be, mert bennem nagyon bízik.~De már erre meg is
15    10|       volt a munka. Ennek örült õ nagyon, mert így gyarapodott a
16    11|       ültünk. Sári néni pedig már nagyon, de nagyon öreg, ő már sokat
17    11|         néni pedig már nagyon, de nagyon öreg, ő már sokat látott,
18    12|          is, mert a vasparipa már nagyon nyerítgetett odabent az
19    12|           egy kis déli maradékot. Nagyon szeretem ám én az ilyen
20    14|         vizes ruhát.~De bizony én nagyon ügyetlenke voltam és egyre
21    15|        szücs!~- Látod, fiam, hogy nagyon elnyûtte a tél az aranyos
22    15|      lenne annak a szûcse, de nem nagyon igyekszik elõ a hívogató