Rész

 1     1|     Mátrában az őzeket.~- Gyertek, urak, nézzétek meg, mit tudnak
 2     1|          való vagyok én olyan nagy urak közé - mondta szabadkozva. -
 3     2|            is térítették az udvari urak a János remetéhez való jóindulatát.~-
 4     2|        király. Fölzúdultak erre az urak, mint a kifüstölt darazsak.
 5     2| bosszúságát.~- Tegyünk egy próbát, urak! Idehozatom János remetét,
 6     2|          azt akarják kipróbálni az urak, mekkora a tudományod.~De
 7     3|        ebben a szép bársony fûben, urak - heveredett le ebéd után
 8     3|            a szép zöld mezõben.~Az urak elnevették magukat, aztán
 9     3|     kürtölte az urakat.~- Gyerünk, urak, gyerünk, megfõtt már azóta
10     3|           malackörmös bableves.~Az urak talpra ugráltak, Tóbiás
11     5|           égett, mint a parázs. Az urak haragosan kaptak a kardjukhoz:
12     5|           nyugodtan a jövevény.~Az urak is megnyugodtak ennek a
13     5|            mint a harang:~- Magyar urak, elvégeztem a dolgom. Nézzétek
14     5|           szálltam le hozzátok.~Az urak fakó orcával szaladtak a
15     5|     takarták le Magyarországot.~Az urak sokáig álltak lehajtott
16     7|          helyette az erdélyi nemes urak fejét.~- Haszontalan dibdáb
17     7|          népek vagytok, ti erdélyi urak. Bor, vadászat az egész
18     7|     tartani.~Zúgtak-morogtak is az urak eleget, hogy így asszonykirály,
19     8|            ember dicsekszik, ugye, urak? - fordult nevetve a fejedelem
20     8|           ember fia!~Erre aztán az urak is jobbnak látták elhallgatni.