Rész

 1     1|            azzal a kívánsággal adta oda otthon a királynénak, hogy
 2     1|  tanítómester, te vagy az? - ugrott oda hozzá s úgy megölelgette,
 3     1|         forgatok a kezemben - húzta oda a király az asztalhoz Bálintot. -
 4     2|           az együgyû embert - súgta oda az udvari kapitány az udvari
 5     2|         Csak úgy félvállról vetette oda neki a kérdést:~- Hát azt
 6     2|             a kanalát - hunyorított oda a királyra.~De senki se
 7     3| Pardon-grácia fejemnek - somfordált oda a király elé - bizonyosan
 8     4|        király -, majd elküldelek én oda, ahol ezt is megtanulod.
 9     4|       szeretem a tojást.~Úgy ugrott oda Vendel, mint a labda, vígat
10     6|            szeme fényének. Mindjárt oda is intett az étekfogói közül
11     7|     fejedelmi palotának s hétszámra oda vadászgatott a bodolai erdõkben.~
12     7|    környéken. A hang után hamarosan oda is talált egy hatalmas öreg
13     7|              mikor kiértek az útra, oda már oda is látszott a bodolai
14     7|            kiértek az útra, oda már oda is látszott a bodolai vár
15    12|        tudta, a jámbor, hogy került oda, hanem azt már õ sem tudta,
16    13|             nincs szükség - fordult oda a pesti szemorvos az apához.
17    13|            az apához. Az anya pedig oda kapott az ura vállához:~-
18    14|   pillantott.~- Édesapám! - szóltam oda hozzá.~A keze hideg volt,
19    15|           öröm lesz benne dolgozni. Oda is van már támasztva az
20    15|       látott. Mert a nagy sapka nem oda esett, ahol a madarak civakodtak,